Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Owaimer Oliver: Petőfi, a regényhős (Az első Petőfi-regény)
94 hasonlította, azonban inkább már csak egyfajta ködös előzményt, távolibb műfaji párhuzamot vetett fel.74 Noha a (Petőfi életétől teljesen elrugaszkodó) betéttörté netben éppen Kőváry László 1857-es regegyűjteményéből dolgozott fel egy Dárius perzsa uralkodó kincseiről szóló regét.75 Pontos(abb) műfaji analógiák felé vezet a cím első felében megadott Regényes rajzok megjelölés. Ahogy az alaki hasonlóság is sejteti, a műfaj a rajzolattal roko nítható, mely egy (múlt vagy jelenbéli) korszaknak s történelmi szereplőinek megfestését, átélhető ábrázolását valósítja meg, s amelyet a Czuczor–Fogarasi-szótár nem véletlenül próbált a „jellemzetes eléadás” alapján definiálni, példájában éppen egy életrajzi jellegű mű címét említve: „beszéd, vagy iromány, mely valakinek vagy valaminek jegyeit, tulajdonságait jellemzetesen eléadja. Rajzolatok jeles férfi ak életéből.” 76 A rajzolat tehát – az életképekhez hasonlóan – „valósághoz” kötött, valóságábrázoló műfaj; a regényes (vagyis fiktív) jelző ezt a valóságigényt árnyalja, módosítja Szokoly műfaji megnevezésében. Szokolyéhoz hasonló műfajmegjelöléssel élt Jókai Mór 1870-ben megjelent A magyar nemzet története regényes rajzokban című munkája is, azonban a többesszámú ’rajzok’ Jókainál arra utal, hogy a gyűjteményes munka több rövid, vázlatszerű prózai írást (scènet , sketcht , Gemäldet , vagyis rajzot) tartalmaz a magyar történelemről. 77 Ezzel szemben Szokoly rajzai szorosan összefüggenek, és egyetlen egységes művé állnak össze; tehát a többesszámú ’rajzok ’ csak a szerkezet esetlegességét, a cselekményvezetés epizodikusságát, anekdotikusságát jelzi. Ahogy a mű címének második fele (Petőfi életéből ) is utal rá, alapvető, evidens előzmény a biográfia rendkívül változatos és elágazó műfaja. A bevezetőben elhang zott, s még lesz róla szó, hogy számos (rövidebb-hosszabb) Petőfi-életrajz született 1858 előtt, melyek nyilván elérhetők voltak Szokoly számára is. Legkorábbi műfaji mintái az erényekre épülő antik görög és római életírások lehettek:78 a Piarista ▼ szetében, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007; Hites Sándor, Még dadogtak, amikor ő megszólalt: Jósika Miklós és a történelmi regény, Bp., Universitas Kiadó, 2008. 74 Vö. Mikos Éva regeértelmezésével: „A rege fogalma az esztétikai/poétikai/nemzeti/történeti elvárások megtestesülése, egy olyan entitás, amely valójában sosem létezett.” Mikos Éva, Tény és fikció, nemzet és régió, elit és populáris konfliktusa a rege műfaja körül = Tény és fikció: Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon , szerk. Gyáni Gábor, Bp., MTA BTK Történettudományi Intézet, 2015, 123. 75 Mindez erősíti Mikos Éva megállapításait, mely szerint ugyan Kőváry László prózában (is) írott, emiatt egyértelműen népköltészeti dokumentumként fölfogott gyűjteménye nem talált kellő visszhangra az „elit köreiben”, a korszak tömegtermékein azonban nagyon is éreztette hatását. Vö. Uo ., 121. 76 Czuczor Gergely, Fogarasi János, A magyar nyelv szótára, 5. kötet , Pest, Emich Gusztáv Könyvnyomdája, 1862, 420. 77 Az életképekről s más rokonműfajok nemzetközi példáiról: Lukácsy Sándor, Az életképírók = A magyar irodalom tör ténete, III. kötet , szerk. Pándi Pál, Bp., Akadémiai Kiadó, 1965, 638–641 Korabeli gyűjteményes munkákra példaként lásd még: Szathmári Emil, Borsodi Emlék: Regényes történeti rajzok Borsod és Heves megyék múltjaiból , Eger, Az Érseki Lyceum Könyvnyomdája, 1857; Remellay Gusztáv, Kereszt és félhold : Regényes korrajzok a török világból , Pest, Pfeiffer Nándor, 1861. 78 A görög és római életrajzokról tömör, átfogó képet nyújt: Adamik Tamás, Római irodalom. A kezdetektől a nyugatrómai birodalom bukásáig, Pozsony, Kalligram, 2009, 268–269.
