Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Owaimer Oliver: Petőfi, a regényhős (Az első Petőfi-regény)
95 Gimnázium diákjaként Cornelius Nepos életrajzi munkáit olvashatta tanári kommentárok kíséretében.79 Nem ellenőrizhető, de ismerhette valamelyest a szentek életével foglalkozó legendairodalmat (hagiográfia ), s talán a későbbi humanista művészéletrajzokat (pl. művészanekdotákat ) is. 80 A biográfia jegyei felfedezhetők a (Petőfi esetében is gyakori) posztumusz dicsérő- vagy gyászkölteményekben, valamint a (Gyulai Pál által kedvelt) halotti-, gyász- és emlékbeszédekben is. Az élet rajzi regény (esetleg regényes életrajz ) az életrajz műfajának irodalmi igényű válto zata: életrajz és regény, tényközlés és esztétika, faktualitás és fikcionalitás világa között ingadozik. A hibrid műfajt a mikrotörténeti perspektíva, a magánéletiség, a személyiség fejlődéstörténete (Bildung) iránti érdeklődés jellemzi. (Ennyiben rokonítható az önéletírással is, mely „a »ki vagyok?« kérdésre a »hogyan váltam azzá« elbeszélésével felel.”)81 Arany Mihály György szerint az életrajzi regényben „a főszereplőket legemberibb arcukon keresztül ismerheti meg az olvasó: a magánélet és a személyiség fejlődése felől közelítve.”82 Takáts József Gyulai emlékbeszéde iről szóló tanulmányában – Budai Ézsaiás 1802-ben kiadott tankönyve nyomán – megkülönbözteti az életrajzi hagyomány Cornelius Nepos-féle magánéleti és Tacitus-féle közösségi szemléletű irányait.83 Amennyiben Gyulai emlékbeszédei – Takáts szerint – az életrajzok közösségi, Tacitus-féle modelljéhez köthetők, úgy az életrajzi regények (s a Petőfi-könyv) a Cornelius Nepos-féle hagyomány reprezentánsainak tekinthetők.84 Szokoly műve megfelelni látszik az életrajzi regény valamennyi műfaji kri tériumának, érdemes azonban tovább vizsgálódni, hiszen – P. Szathmáry Károly egy-egy munkáján kívül85 – a műfaji megnevezésnek nemigen található nyoma a korban.86 Pontosabban szólva beolvadni látszik a jóval elterjedtebb regényes korrajz ▼ 79 Takáts Sándor, A főváros alapította Budapesti Piarista Kollégium története , Bp., Hornyánszky Viktor, 1895, 171. 80 Ez annyiban lehet releváns, hogy a humanista művészanekdoták kifejezetten a művészi tehetség felfedezéséről és a művészi pályakezdés körülményeiről szóltak. Darab Ágnes, A természet történetei: Plinius Természetrajzának anekdotikus elbeszélésmódja , Bp., Gondolat, 2020, 193. 81 Philippe Lejeune , Még egyszer az önéletírói paktumról , ford. Varga Róbert = Önéletírás, élettörténet, napló: Válogatás Philippe Lejeune írásaiból, szerk. Z. Varga Zoltán, Bp., L’Harmattan Kiadó, 2003, 230. 82 A műfajjal eddig Arany Mihály György foglalkozott a legalaposabban, könyvében átfogó képet nyújt az életrajzi regény életrajzhoz fűződő viszonyról, szereplői ontológiai problémáiról, biografista beállítódásáról, a nevelődési regénnyel való összekapcsolódásáról is: Arany Mihály György, Felfedezők, felmérők, világgyűjtők: A kortárs német nyelvű történelmi felfedező-utazási regény változatai, Szeged, JatePress, 2019, 67. 83 Takáts József, Gyulai, emlékbeszéd, kanonizáció = T. J., Módszertani berek: Írások az irodalomtörténet-írásból , Jyväskylä, University of Jyväskylä, 2006, 117–118. 84 Az irodalomtörténet-írás tacitusi eszményeiről: Dávidházi Péter, Egy nemzeti tudomány születése : Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet, Bp., Universitas Kiadó, 2004. 569–618. 85 P. Szathmáry Károly, Georgia utolsó királynője: Regényes életrajz , Vasárnapi Ujság , 1855. április 15, 113; Uő ., Bethlen Miklós : Regényes életrajz, Pest, Müller Emil Könyvnyomdája, 1858. 86 Gyulai arra utal kritikájában, hogy német nyelvterületen gyakoribbak voltak a híres írók életútját bemutató alkotások: „A német irók kedvencz szokása, nevezetesb iróikról beszélyt vagy regényt irni. Leginkább azért teszik, hogy mélyen és szellemdusan okoskodhassanak az illető iró munkáiról, czéljáról, miveltségtörténeti küldetéséről. Mi is előveszszük néha
