Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Owaimer Oliver: Petőfi, a regényhős (Az első Petőfi-regény)
81 Owaimer Oliver Petőfi, a regényhős1 Az első Petőfi-regény2 Petőfi Sándor életútjával sokan és sokféle műfajban foglalkoztak a Bachkorszakban. Gyulai Pál eredetileg a Pákh Albert által szerkesztett Ujabb kori ismeretek tárába (1855) írt volna rövidebb szócikket, végül elkészítette az első tudo mányos igényű biográfiát is Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1854) címen, melyben harcba szállt a Petőfi-epigonoknak bélyegzett irodalmi ellenfeleivel.3 A munka vázlatosan, összefoglaló jelleggel s a cenzúrára tekintettel csak 1847-ig mutatta be Petőfi életét. Lonkay Antal pedagógiai szándékkal ismertette röviden a költő pályáját az 1855-ben kiadott, felsőbb tanodák használatára készített tankönyvében.4 Hasonló szándék vezette Toldy Ferencet, aki ismeretterjesztő célzattal közölt Petőfi életéről egy tartalmas fejezetet 1857-es irodalomtörténeti kézikönyvében.5 Emellett a Danielik József és Ferenczy Jakab szerkesztette életrajzi lexikonban és Heckenast Gusztáv portréalbumában is szerepelt Petőfi életrajza.6 Jókai Mór szép irodalmi szempontból közelített eltűnt barátja életútjához: egy életrajzi novellát és néhány rövid anekdotát szerzett Tarka élet című gyűjteményes kötetébe (1855, 1858), valamint 1856-ban a Vasárnapi Ujság ban közölt átfogó életrajzi esszét. 7 Vahot Imre, Szeberényi Lajos, Vadnay Károly, Zalár József és Kovács Pál emlékirat formájában adták közre Petőfihez köthető, olykor magamentő-önfelnagyító ▼ 1 A tanulmány az OTKA K 132124 „Történetek az irodalom médiatörténetéből” kutatási projektum keretében készült. Megvalósulását az ÚNKP-22-3 – SZTE-62 azonosítójú Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Új Nemzeti Kiválóság Programja (ÚNKP) támogatta. A dolgozat megvitatásra került a klasszikus magyar irodalommal foglalkozó kutatókat összekötő, Szegeden 2022. október 20–21-én megrendezett, Vetésforgó elnevezésű konferencián. Köszönettel tartozom az ott elhangzott hozzászólásokért, javaslatokért. 2 Jelen dolgozat egy hosszabb tanulmány első része, folytatását később közöljük. (A Szerk.) 3 Gyulai Pál, Petőfi Sándor és lyrai költészetünk , Új Magyar Muzeum 4(1854): 24–43, 97–124; Uő , Petőfi Sándor = Ujabb kori isme retek tára: Tudományok és politikai társas élet encyclopaediája, 6. kötet., szerk. Pákh Albert, Pest, Heckenast Gusztáv, 1855, 63–68. 4 Lonkay Antal, A magyar irodalom ismertetése: Olvasókönyv felsőbb tanodák használatára , Pest, Szent István Társulat, 1855, 642. 5 Toldy Ferenc, Petőfi Sándor = Uő ., A magyar nyelv és irodalom kézikönyve a Mohácsi vésztől a legújabb időig, vagyis az utóbbi három század kitünőbb irói és költői életrajzokban és jellemző mutatványokban, II. köt.: A 19. század költői. Kazinczy Ferenctől Arany Jánosig, Pest, Landerer és Heckenast, 1857, 789–790. 6 Magyar írók: Életrajz-Gyűjtemény , szerk. Danielik József, Ferenczy Jakab, Szent István Társulat, Pest, 1856, 365–367; Magyar írók Arczképei és Életrajzai, Pest, Heckenast Gusztáv, 1858, 133–141. 7 Jókai Mór, Tarka élet , Pest, Landerer és Heckenast, 1855–1858; Uő , Petőfi Sándor , Vasárnapi Ujság , 1856. március 2., 69; Gyulai és Jókai munkáiról lásd: Owaimer Oliver, Két Petőfi: A Petőfi-diskurzus két pólusa az 1850-es években = Pályakezdés, karrierút, irodalomtörténet, szerk. Radnai Dániel Szabolcs, Rétfalvi P. Zsófia, Szolnoki Anna, Pécs, PTE BTK Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék–Verso, 2021, 115–140.
