Forrás, 2023 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 1. szám - Owaimer Oliver: Petőfi, a regényhős (Az első Petőfi-regény)
82 emlékeiket.8 A sajtó rövidebb publicisztikai műfajokban (pl. hír, olvasói levél, szerkesztői üzenet) is felelevenítette, és megvitatta a költő életrajzának bizonyos részleteit:9 e forráscsoport legjelentősebb dokumentuma a költő szülőhelyéről szóló vita a Vasárnapi Ujság 1857. januári–februári számaiban. 10 A kalandos életrajz megörökítéséből a képzőművészet is kivette a részét: 1857-ben Orlai Petrich Soma az unokatestvére nyomorgó debreceni napjait ábrázolta Petőfi Debrecenben 1844-ben című festményén, melyhez Vas Gereben és Székely József készített képkom mentárt.11 Emellett természetesen több tucatnyi vers emlékezett meg a költőről, olykor (közvetetten vagy közvetlenül) felelevenítve az életrajz bizonyos pontjait.12 Hangsúlyozandó, hogy noha Arany János és később Pákh Albert is tervezte egy teljes, kimerítő, részletes biográfia elkészítését, arra még Zilahy Károly 1864-ben megjelent, Petőfi Sándor életrajza című munkájáig várni kellett. 13 A korszakban rendkívül keveset lehetett tudni Petőfi sorsáról; egészen ellentmondásos hírek érkeztek róla, s bár Szendrey Júlia új házassága hivatalosan a halálát erősítette meg, annak ténye (valószínűsége) csak az évtized végére, a Vasárnapi Ujság 1860–61-es vitasorozata után tudatosult a szélesebb nyilvánosságban, hiszen korábban nem lehetett a kérdést nyíltan megvitatni.14 ▼ 8 Szeberényi Lajos, Petőfi Selmecen: Naplómból , Divatcsarnok, 1855. november 30–december 5., 1311–1315, 1332–1336; Vahot Imre, Petőfi Sándor , Budapesti Viszhang, 1856. január 10–március 20., 15–16, 31, 41–42, 55, 79–80, 95–95; Vadnay Károly, Megtörtént, Budapesti Viszhang, 1856. március 13–20., 86–87, 94–95; –r, [ Zalár József], Petőfi és az egri kispapok , Szépirodalmi Közlöny, 1858. május 30., 1637–1641; Kovács Pál, Petőfi első két aranyja , Hölgyfutár [átvétel a Képes Ujságtól], 1859. augusztus 8, 807. 9 Péld aként lásd Petőfi 1845-ös eperjesi köszöntéséről vagy vándor évei alatt használt botjáról szóló írásokat: G. E., Vasárnapi Ujság, 1857. április 5., 116; [ Pákh Albert], Szerkesztői mondanivalók , Vasárnapi Ujság , 1857. április 19. 136; Petőfi vándorbotja , Vasárnapi Ujság, 1855. 1855. október 28., 347. 10 Sárkány János, Felvilágosítás Petőfi Sándor születéshelyéről s napjáról: Kiskörös 1856. dec. 18-kán , Vasárnapi Ujság , 1857. január 4., 12; Vörösmarty László, Petőfi Sándor születéshelye s gyermekkora , Vasárnapi Ujság 1857. január 18., 26; Petőfi István, Ujabb adatok Petőfi Sándor gyermekkoráról, Vasárnapi Ujság , 1857. február 1., 42; [ Pákh Albert], Vasárnapi Ujság , 1857. február 8., 51. 11 Vas Gereben, Petőfi Debrecenben (Képmagyarázat.) , Hölgyfutár 1857. december 16., 1247; Székely József, Petőfi Debrecenben (Műlap a „Hölgyfutár”-hoz 1858-ra), Hölgyfutár 1857. december 24., 1278. Vö. Owaimer Oliver, Egy Petőfi-ábrázolás a Bachkorszakban: Orlai Petrich Soma: Petőfi Debrecenben 1844-ben (1857), Acta Historiae Litterarum Hungaricarum 37(2022): 81–106. Elérhető: https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ahlithun/article/view/44071 [utolsó letöltés: 2022. augusztus 5.] 12 Petőfiről szóló költemények az 1850-es években (megjelenési hely nélkül): Hencz József: Petőfi (1849); Bulcsú Károly: Petőfi sírján (1849); Arany János: Emléklapra , A honvéd özvegye , A lantos , A dalnok búja , Letészem a lantot , E.... [Egressy] Gábornak , Ősszel , Névnapi gondolatok (1849/50) Emlények (1851–1855); Szász Károly: Hallom dalaidat , Románcz (1850), Petőfi ujabb költeményei (1858); Lauka Gusztáv: Petőfi Sándor sírján (1850); Lévay József: P. arcképe mellett (1851), Jó Petőfi ; Székely József: Petőfi (1852); Tóth Kálmán: Egy költő mellett (1853); Tompa Mihály: Petőfi (185*); Thaly Kálmán: Petőfi emlékezete (1855); Szendrey Júlia: Három rózsa bimbó (1858); [Czobor] Kornélia/Sió: Emlékezés Petőfire (1857); Sárosi Gyula: A „csárda romján“ (1858); Zalár József : Béranger és Petőfi (1858); Vajda János: Petőfi olvasásakor (1858); Szelestey László: Petőfi Debrecenben (1857); Petőfi István: Bátyám Debreczenben , Sándor estején (1858); Hory Farkas: Petőfihez (1858); Losonczy László: Visszaemlékezés Petőfire (1858); Csalomjai Pajor István: Petőfi (1859). Petőfi életével nem foglalkozó, de a költővel explicitebb kapcsolatot teremtő alkotások: Lisznyai Kálmán: Piros tojások (1858); Kolibry Jenő: Proletár álmok (1859) és egyéb versparódiák. 13 Pákh Albert, Petőfi életrajza ügyében , Vasárnapi Ujság , 1862. január 26., 45; Arany János Szilágyi Sándornak, Szalonta, 1850. szeptember 15. Arany János Összes Művei XV. , Levelezések I. (1828–1851) , s. a. r. Sáfrán Györgyi, Bisztray Gyula, Sándor István, Bp. Akadémiai Kiadó, 1975, 288, 672. 14 Erről a cikksorozatot meghirdető Pákh Albert vallott: „[...] Petőfi halálának körülményei oly tényekkel valának összefüggésben, miknek megemlítését a közel lefolyt időkben még mindig tiltották a viszonyok, s melyek előadása balmagyarázatokra
