Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 10. szám - Büky László: Irodalmi sakklépések – „Plem, plem”
80 – Szerbusz Nyilas, sakkoztam a mamával.”11 Ady Endre karcolatában az anekdotikus magyar próza módján a sakk ürügyén a magyar nép eredetéről szól. Az írás megjelenése idején is Emanuel Lasker volt a sakkvilágbajnok, évtizedekig (1894–1921). Lasker kétszer is járt Magyarországon , először 1900-ban, Budapesten, Nagyváradon és másutt játszott szimultán bemutatót Maróczy Gábor sakkolimpia-bajnokkal együtt. A magyarság őstörténete iránti (ma is töretlen) érdeklődés akkoriban jobbára a hunokkal való valamiféle rokonságban hitt. Romsics Ignác szerint e vélemények alapján Ady „[...] megrótta az Akadémiát, merthogy ott olyanoknak osztják a díjakat »Akik tudják, hogy: hogy él az osztyák | És a cseremisz mit szokott enni | De túl okosnak nem szabad lenni.« Ugyanő 1906-ban »Góg és Magóg fiaként« azonosította magát, később »Csaba új népéről« és a » Hunn, új legendáról « írt verset.” 12 A kezdő költő vers(ezet)e, a Tudósok hete című, sokáig ismeretlen volt. 13 A néperedet perdöntő bizonyítékát Ady a karcolatában két, a sivatag ban összeta lálkozó arabus adja, akik „[m]ár sakkoztak vagy hat hete, mikor pihenésképpen végre beszélgetésbe fogtak” ekként: „[...] Európában nagy divat lett a sakk. Sokan sakkoznak, és nagyon jól. A fene hiszi ugyan, de mindegy. Csak ázsiai faj érthet e gyönyörű művészethez. Hanem azt írja az én barátom, hogy van ott egy nép. A nevét elfelejtettem. Annak a fiai zseniális sakkozók. Úgy rakják meg a többi sakkozókat, ahogy akarják. Nem tudom, miféle nép lehet az. Egy kicsit szégyenlem is a dolgot. Alig három nap múlva a másik arabus is megszólalt: – Ha csakugyan vannak jó sakkozók Európában, csak – ázsiaiak lehetnek.”14 Ez a quod erat demonstrandum gyanánt tett kijelentés nyilván nem kevés iróniával teli allúzió a hun származásra. Adyval kapcsolatban effélék megjegyzésé re kevés a meg jegyzés. Vezér Erzsébet szerint a Hunn, új legenda „[...] átfogja a magyarság egész életét, múltját és jövőjét”.15 Király István pedig a Csaba új népe kapcsán a reménytelen, sötétebbé váló tájmotívumokról, a Hunn, új legendá val összefüggésben 16 pedig a költő ún. pozitív időélményéről, illetőleg a folytonosság ismérvéről szól.17 Király más elemzéseiben a kelet faj mint „poéta-faj” jelenik meg Adynál A Tisza-parton, Az ős Kaján, Én nem vagyok magyar? és más versekben. 18 Az Ady-karcolat ráérősen sakkozó arabjainak (mondhatni:) nyugodalmas világa mint olyan Nagy Lajos egyik írásában is megjelenik. Az íróban diákkori emlékei mozdulnak meg: „Sokan fiatal diákok, leendő férfiak, ambicionáltuk akkor a sakkot, ahogy mindnyájan sok-sok eszményi célt hordoztunk a szívünkben [...].” Elmondja, hogy ajtóban ácsorogva sikerült meglátnia – az Adyval kapcsolatban fentebb már említett – Lasker Emánuelt. Most Budapesten a világhíres orosz sakkozó, Alekszandr Alekszandrevics 11 Móricz Zsigmond 1962. Légy jó mindhalálig. In: Regényei és elbeszélései I–XII. Magyar Helikon, h. n. [Budapest]. II: 373–607. II: 417. 12 Romsics Ignác 2014. A magyarok történetéről. Magyar Tudomány LV. 5: 514–561. 13 https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/adyendre-13441/kotetekbe-nem-sorolt-versek-14E63/tudosok-hete-150D8/ (2021. II. 22.) 14 Ady Endre 1905. Sakk. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/AdyProza-ady-prozaja-1/6-kotet-4875/cikkek-tanulmanyok-1905-januar-szeptember-4876/172-nagyon-furcsa-esetek-5094/ (2021. II. 22.) 15 Vezér Erzsébet 1969. Ady Endre . Gondolat, Budapest. 378. 16 Király István 1982. Intés az őrzőkhöz. Ady Endre költészete s az első világháború éveiben I–II. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. I: 516 *j. 560. 17 Király István 1970. Ady Endre I–II. Magvető Kiadó, Budapest. I: 619. 18 Király István 1982. I. m. II: 257.
