Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 10. szám - Büky László: Irodalmi sakklépések – „Plem, plem”
81 Aljohin – neve korábbi átírásokban Alechin , Aljechin , Alekhine , Aljochin ) – a Gellértben ját szik: „[...] lássuk azt a bizonyos Aljechin Alexander nevű orosz úriembert, ő ugyancsak azzá lett, amivé lenni kívánt, neki megadatott, amit lázas álmodozásban, fantáziáiban hőn óhajtott. Vajon tündöklik-e róla a boldogság [...]” – teszi föl a kérdést. A korabeli társadalmi-politikai helyzetre utalva mondja: „Végül is [...] ma, az Úr 1921. esztendejében azt kell mondanunk, hogy boldogok a sakkozók, ők csak sakkoznak és semmi gonosztettet nem cselekszenek.”19 A sakkozás kiemel a mindennapokból: „Hiszen talán boldogok, talán irigylésre méltóak azok, akik álomvilágban élnek. Moszkvából jött, négy hónappal ezelőtt, ott élt s míg mások forradalmárok és ellenforradalmárok voltak, addig ő sakkozott s teoretikus újításokat is hozott magával.” Van azonban némi kétkedés ebben, „talán boldogok” a sakk világában élők, és ez a „talán” mégiscsak arra utal, hogy valóságos világban kell(ene) a boldogságot megtalálni, megvalósítani. Gárdonyi Géza sakktörténetében pénzről és tehetségről egyaránt szó van, mellesleg a magyar sakkozói képesség dicsérete is megnyilvánul. Az elbeszélő egy hosszú, éjszakai vonatozás alatt tüzet kér útitársától, aki már javában szivarozik. Beszélgetésükből kiderül, hogy a prófétaszakállú öreg úr régebben sakkozott Moszkvában prófétaszakállú öreg úr Mihail Ivanovics Csigorinnal, aki XIX. század végi orosz sakkmester volt. Említődik még Szén János [ ɔ : József] magyar sakk-kiválóság, Brassai [Sámuel], Erkel Ferenc és mások. A sakkban való hitelességet egyebek mellett szakszavak, -jelölések igyekeznek adni: Muciót játszottunk: e2 – e4 – e7 – e5 ; futógambit ; – angol gambit ’megnyitás(i forma’); Alessandro Muzio XVII. századi olasz sakkmester. NB. A Muzio-csel további lépései: „f2 –f4 e5Xf4 Hg1 – f3 g7 – 5 Ff1–c4 g5 g4”.20 A sakkban való nyeréshez jelentős gondolkodási képesség, előrelátás (vagyis matematikai értelemben vett kombináció) kell. Mindez annyira igénybe veheti a játékost, hogy gondolkodása állandóan a sakk körül forog. A vonaton töltött éjjel után az idős útitárs elmondja álmát az elbeszélőnek, aki voltaképpen bánja, hogy tüzet kérve megszólította, mert állandóan beszél a sakkról: „– Egész mostanig aludtam – felelte jól megszíva a szivarját –, azonban hogy folytassam, mi történik velem: azt álmodom, hogy fehér bástya vagyok, és egyszer csak azt veszem észre, hogy a fekete ló üthet. – Talán rúghat? – Nem, kérem, ez műszó. Azt jelenti, hogy a fekete ló a helyemre ugorhatik. Igen ám, de körül vagyok zárva. Nem mehetek egy lépést sem. Végem van! – Miért nem tetszett szintén ugrani? [...] Szíves türelemmel magyarázta meg, hogy a bástya nem ugorhatik, mert az nem fér össze a természetével.”21 Ehhez az irodalomtudományi értelemben vett csattanóhoz22 másik is járul a novella végén, a befejezésben az útitárs azt is elmondja, hogy egy angol hívta ki a sakk-kör tagjait játékra: „Tisztelt magyar urak, játsszanak velem tíz partit. Én teszek ezer forintot, önök tesznek ötszázat...” Természetesen „a futógambit tizedszer is sikerült. [...] Az angol fizet; veszi a kalapját. Azóta sem volt sakk-körben.” Az Ady említette arabusoknak ezek szerint igazuk lehet... 19 Nagy Lajos 1921. Sakkozók. Nyugat XVII. 19: https://epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm (2021. III. 22.) 20 Szemere Imre é. n. [1900.] A sakkjáték kézikönyve . Lampel Róbert, Budapest. 96. 21 Gárdonyi Géza 1922. Hordj magadnál tüzet. In: Kék pille . Válogatott elbeszélések 1888–1922 . https:// mek.oszk.hu/05900/05990/05990.htm#5 2021. II. 28.) 22 Fónagy Iván 1972. [A] csattanó. In: Világirodalmi lexikon I‒XIX. Főszerk. Király István, Akadémai Kiadó, Budapest. 1970‒1996.
