Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 11. szám - Szedresi István: "Bőven hullott a Balázs-áldás" (Balázs Árpád zeneszerző és Bács-Kiskun megye)
Gila János, Kecskemét kulturális életének évtizedeken keresztül egyik meghatározó egyénisége írja: Az ezerarcú megye iskolán kívüli művelődéstörténete... országosan kiemelkedő, egyedülálló könyvében, hogy 1970. június első vasárnapján Baján volt a IV. megyei kórusminősítő verseny, melyen a zsűritagok: Farsang Árpád, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola igazgatója, Balázs Árpád zeneszerző és Pászti Miklós, az Állami Népiegyüttes énekkari vezetőkamagya az első helyet jelentő aranykoszorút diplomával a Vígh László vezette bajai Liszt Ferenc kórusnak ítélték, a Purcell-opera néhány kórusrészletének, valamint Haydn, Balázs és Udvardy egy-egy kórusműve magas színvonalú előadásáért. 1979. február 8-án Kiskunfélegyházán, az országos általános iskolai Móra-emlékverse- nyen, a nyitóünnepségen hangzott el a Móra Ferenc soraira készült A rigó éneke Balázs Árpád-kórusmű koncerttermi bemutatója. Nagyon fontosnak tartotta Balázs Árpád a zenei ismeretek terjesztését, ennek fényes bizonyítéka az 1975. szeptember 5-én a Kecskeméti Népzenei Találkozón „A dél-alföldi kubikus és parasztmozgalmak népzenei vetületi a Tisza mentén címen tartott előadása, valamint az 1977. augusztus 26-28-án a VII. Kecskeméti Népzenei Találkozón tartott három előadása A folklór-hangvétel szerepe és ennek hatásai a kórusmunkában, A csongrádi kubikusdal-kisdialektus, Népzene az alkotómunkában címmel. A találkozó fő szervezője a Kecskeméten élő és dolgozó néprajzkutató, Kálmán Lajos volt. A rendezvénysort, különösen a tudományos tanácskozásokat, magas színvonal jellemezte. 1982. szeptember 11-én az Országos Népzenei Találkozón Kecskeméten ismét előadást tartott Példák a népdal műzenei jelenlétére a kortárs magyar muzsikában címmel. Ugyanebbe a körbe sorolható a 2010. január 22-én Egerben, a XI. Országos Szőlészeti és Borászati Konferencián a Bor és népzene címmel tartott előadást, ahol ismételten találkozott régi jó ismerősével, Farkas Bertalan űrhajóssal. (Kettejük kapcsolatáról később részletesebben!) Elévülhetetlen érdemei vannak a gyermekek zenei nevelése terén nem csupán a kórusművek és gyermekzenekari alkotások írásával, hanem a nyolcvanas években a Bölcs Bagoly könyvsorozatban a Móra Ferenc Könyvkiadónál megjelent három aranyos, rajzos ismeretterjesztő könyv (Zenelesen, Kis zenei ábécé, Csontfurulya, madársíp) elkészítésével is. Egyébként több mint huszonöt éves kapcsolatunk is a gyermekzene segítségével jött létre és fejlődött barátsággá. Én a hetvenes évek végétől már Kecskeméten lakom, így én is Bács- Kiskun megyei kapcsolódási pontnak számítok. Nagyon színes Balázs Árpád emberi kapcsolatrendszere, ez a színesség igaz Bács-Kiskun megyére is. Hosszasan ír önéletrajzában a Kecskemét-Matkópusztán élt Pólyák Ferenc jó humorú fafaragó művészről, az 1978-as XI. Világifjúsági Találkozón, Havannában megélt élmények alapján. A paletta színességét bizonyítja kapcsolata Farkas Bertalan űrhajóssal is (űrrepülése 1980. május 26. - június 3.), akinek tréningjei, kiválasztása az űrhajós szerepre szorosan kapcsolódik Kecskeméthez, a Repülő Orvosi Vizsgáló és Kutató Intézethez. Zeneszerzőnket a kilövéskor a HM felkérte űrhajósinduló-komponálásra - ezt a fellövés utáni napon tizenegy városban játszották katonazenekarok térzeneként. Az űrhajósinduló bekerült a hivatásos és amatőr fúvós szakterület új indulókönyvébe is. 1959-ben dr. Vámosi Nagy István, aki a Délmagyarország napilapban kóruskomponistának mutatta be Balázs Árpádot, még nem tudhatta, hogy mennyire sajátja lett a fúvószenekari művek alkotása is zeneszerzőnknek. Már az 1964. évi diplomahangversenyén is felhangzott fúvós hangszerekre írott mű, a két évvel korábban alakult, később sikeres művészpályát befutó zenészekből álló Magyar Fúvósötös előadásában a Szerenád. A darab megjelent a Zeneműkiadó Vállalat gondozásában, tartós rögzítésre került a Magyar Rádióban, és nemzetközi sikert is aratott. Később sorra jelentek meg fúvószenekari művei is. A műfajhoz való kapcsolatát jelzi, hogy 1977-től Barcson, az I. Országos Fúvós 75
