Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 11. szám - Szedresi István: "Bőven hullott a Balázs-áldás" (Balázs Árpád zeneszerző és Bács-Kiskun megye)

Karnagyszemináriumon, majd később Berettyóújfalun és a jogutód soproni kamagytábo- rokban vezet kurzusokat. 1990-ben megalakítja a Magyar Fúvószenei Szövetséget, melynek 1998-ig alapító elnöke, majd örökös elnöke.

Balázs Árpád zeneszerzői munkásságából elsődlegesen fúvószenekari alkotásai és fúvószenekarokkal kapcsolatos tevékenysége révén kötődik a Duna-Tisza közéhez. A Kecskeméti Városi Ifjúsági Fúvószenekar vezetője, Kuna Lajos művésztanár mesélte el első találkozását Balázs Árpáddal a sárvári 1998-as Dunántúli Rézfúvós Találkozón, ahol a zsűrielnök-zeneszerző hosszasan méltatta a zenekar és egyes játékosainak teljesítményét. Már akkor feltűnt „a remek szakember kivételes verbális képessége". A rendezvényről hazafelé az együttes megállt utcazenélni Palóznakon, ahol a zeneszerző hétvégi háza van. A műsor közepén megjelent a művész feleségével, kedvesen mosolygott (mely egyéniségének jellemzője), újra megdicsérte az együttest, s bedobott egy százast a „kalapba" - a kürtös hangszertokjába. Ezt a kecskeméti fúvósegyüttest az elmúlt időszakban minősítő hangversenyeken Balázs Árpád a Fúvószenei Szövetség elnökeként, a bírálóbizottság tagjaként háromszor (1988, 1992, 2011) minősítette, mindannyiszor a legmagasabb fokozattal jutalmazva teljesítményüket (aranydiplomás fesztivál-fúvószenekar). A zenekarvezető káprázatos elmének, ragyogó szónoknak jellemzi Balázs Árpádot, aki a minősítések alkalmával hatalmas magasztaló beszédet tartott, nagy pátosszal, kiváló retorikával. Mindannyiszor dicsérő és buzdító volt. A közönséget valósággal lila ködbe burkolta - vallja Kuna Lajos.

A megyéből mégis Kiskunfélegyházához kötődő kapcsolata a legtartósabb, legmeg- hatóbb. A városhoz vonzódása családi örökségnek számít, hiszen édesapja, Balázs András fiatal éveit a Kiskunfélegyházi Állami Tanítóképző diákjaként élte meg, és itt végzett 1933-ban. Kedvenc tanára, a zeneszerző, karmester, orgonaművész Vizi János szerette volna a városhoz kötni, hogy másodorgonistaként legyen a helyettese a „kétcsövű" (kéttornyú) templomban. Az édesapát vonzotta a szülővároshoz, Szenteshez való kötődés, ahol pályázat útján álláshoz is jutott. Gyermeke, az immár főiskolás Árpád is fiatalon, az ötvenes-hatvanas években került kapcsolatba a kistérséggel, hiszen Kodály Zoltán ajánlására Bugacpusztán is gyűjtött népdalokat, melyekből született a Kunsági betyárdalok című kantáta.

Édesapján túl van itt még egy családi, egyben szakmai szál Bács-Kiskun megyében. Az édesanyja rokoni vonala. Pálmonostorán él - tudatosan nomád, majdhogynem pusztai körülmények között - Balázs Árpád egyik másod-unokatestvére, Zsirmik István. Ma Magyarországon az egyik legkiválóbb tudós kutatója Eurázsia, az őshaza népei zenéjének, mesekincsének. Hangszergyűjteménye egyedülálló! O magát dorombművésznek tartja, de szólófellépésein meséket is mond. Az általa alapított Yenisei együttes pszichedelikus, azaz lélekre ható muzsikát játszik. Balázs Árpád nagyon büszke rokonára, bár fájlalja, hogy a Távol-Keleten, Mongóliában, vagy éppen Tokióban jobban ismerik Istvánt, mint szűkebb pátriájában... Tudomásom van arról, hogy a zeneszerző már írja visszaemlékezéseit, a Válogatott életeim folytatását, abban külön fejezetet kap majd a rendkívül nagy tehetségű rokon.

Kiskunfélegyháza zenei életének gazdagítása, támogatása, fejlesztése érdekében kifejtett munkáját értékelve - jelentős ajánlások figyelembevételével - az önkormányzat képviselőtestülete 2003-ban a 63/2003. számú határozata alapján a Város Díszpolgára címet adományozta a zeneszerzőnek. Az ajánlók között szerepelt a Kiskunfélegyházi Fúvószenekari Egyesület, a Magyar Fúvószenei Szövetség elnöke, a Liszt-díjas Dohos László karnagy és a Magyar Művészeti Műhely elnöksége (Csíkszentmihályi Róbert Érdemes Művész, Munkácsy-díjas - azóta Kossuth-díjas - szobrászművész, Konfár Gyula Munkácsy-díjas festőművész, a Műhely elnöke, Szentgyörgyi József Munkácsy-díjas festőművész).

76