Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 1. szám - Novák László Ferenc: Az Alföld szülötte Petőfi és Nagykőrös
Petrovics-Petőfi Sándor szülei, édesapja Petrovics István mészárosmester („székálló") és édesanyja Hrúz Mária által szorosabban kötődik Nagykőrös szomszédjához, Kecskemét városához. Petrovics István üzleti kapcsolatban állt a várossal. Felesége, Hrúz Mária rokona volt a Kecskeméten lakó Hrúz Mihálynak, akinél Petőfi Sándor volt elszállásolva elemi iskolás korában (másik szállásadója volt Kováczay Istvánné, Sándor keresztanyja). Az ő őse volt az a szlovák származású Hrúz Mihály, aki Felső-Magyarországról lakatosmesterként vándorolt Kecskemétre még a XVIII. században. Evangélikus tótok voltak. Petrovics István székálló mészárosmester kapcsolatot tartott a helyi evangélikus tanítóval, Schifferdecker (Hajósi) Dániellel (a tanító sertéskereskedelemmel is foglalkozott), aki 1828-1831 között tanította az evangélikus iskolában a kis Sándort.6 Hrúz Mihály felesége volt Valaszkay Eszter, aki 17 gyermeknek adott életet. A legidősebb leány Erzsiké volt, aki - a költő által is megörökített - a „Cserebogár" című dalt énekelte a kis Sándorkának. Petőfi Sándor elemi iskolás évei után többször járt Kecskeméten. A városban tartózkodott vándorszínészként 1843. január 15-től április közepéig. Mintegy félszáz darabot próbáltak, több előadásban szerepelt Petőfi is (pl. Shakespeare „Lear király" bolondját alakította). Ebben az időszakban tanult Kecskeméten Jókai Mór, aki a Jogakadémia diákja volt. Ekkor mélyül el Petőfi és Jókai között az 1841-ben, pápai diákoskodásuk során keletkezett barátságuk.7 A vándor színtársulat 1843 kora tavaszán Nagykőrösön is tartott előadást, így Petőfi Sándor ekkor már biztosan megfordulhatott a mezővárosban.8 Hogy Petőfi járt más alkalommal is Nagykőrösön, néhány közvetett és közvetlen bizonyíték utal rá. Petrovics Sándor 1841. március elején Pápáról jöttében, útközben Komáromban Jókai Mórhoz látogatott. Innen szüleihez utazott Dunavecsére, majd onnan fel Pestre. Vecséről szekéren indult rokonaihoz, Orlay Petries Somához - Cegléden át Szarvasra, onnan pedig - Mezőberénybe. Ceglédről minden bizonnyal Nagykőrösre vette útját, mert innen haladhatott tovább a Pestről kiágazó, a Tiszakécske és Tiszainoka közötti réven át haladó országúton Szarvason át Mezőberénybe.9 Hogy a költő valóban járt Nagykőrösön, egy verse tanúsítja, amelyet 1848. május utolsó napjaiban írt10, amikor Szabadszállásra utazott követválasztásra. Annak oka nem ismeretes, hogy miért éppen Nagykőrösön keresztül utazott11, azonban azt részben a közleke6 Székelyné Körösi Ilona, 2001, 27-29. 7 Petőfi Kecskeméttel való kapcsolatához lásd Orosz László, 1990; Heltai Nándor, 1996. 8 Székelyné Körösi Ilona szíves tájékoztatását megköszönöm. Itt szükséges említést tenni arról, hogy a Petőfi-emlékhelyek között Nagykőrös nem szerepel. Lásd Asztalos István-Ratzky Rita (szerk.), 1996. 9 Arany János Nagyszalontáról Nagykőrösre utaztában 1851. november legelején ezen az útvonalon közlekedett szekéren. Lásd Zuh Imre, 2007. 10 A Petőfi összes verseit tartalmazó kötetek érdekes módon - az eredeti kézirattól eltérően - június 5-6-ra keltezik a költemény születését. 11 Nagykőrösön nem maradtak fenn erre vonatkozó dokumentumok. Mivel nem csupán egy napot tölthetett a városban a költő (átmenő utasként nem valószínű, hogy verset írt volna a városban), valószínűen olyan ismerős cívis vagy kisnemes családnál szállhatott meg, akikkel még korábban, színi előadás alkalmával ismerkedhetett meg, amikor Kecskemétről színtársulattal vendégszerepeit Nagykőrösön. Arra is lehet gondolni, hogy Nyáry Pál ismeretsége révén időzhetett Nagykőrösön Petőfi. A Nyáregyházi Nyáry család Nagykőrös patinás közbirtokos családjai közé tartozott (Benkó Imre, 1908.). Valószínűbb azonban, hogy Petőfi a Beretvás közbirtokos nemesi família vendégszeretetét 38
