Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 1. szám - Novák László Ferenc: Az Alföld szülötte Petőfi és Nagykőrös

dési viszonyok magyarázhatják (ekkor már közlekedett a vonat Pest és Szolnok között, amelynek fontos állomása Cegléd12, azonban a Cegléd-Kecskemét közötti vasútvonal csak 1853-ban épült meg), másrészt rokoni kapcsolatai miatt is Kecskemét felé vehette útját. Az „ Utón vagyok s nem vagy velem..." kezdetű versében ifjú hitveséhez ír 1848. május utolján:13

Utón vagyok s nem vagy velem Jó angyalom, szép kedvesem.

De jól tudom, lépésimet Híven kíséri szellemed.

Csak azt tudhatnám édesem,

Minő alakban jársz velem?

Tán a szellő vagy, melly illattal Röpül hozzám s játszik hajammal?

Az alkony pírja vagy talán Amott az ég boltozatán?

Vagy tán az esti csillag, melly Rreám ezüst sugárt lövel?

Vagy a madárka vagy, ki ottan Úgy megdalol gat a bokorban?

Vagy a kicsiny virág vagy itt,

Ki úgy veti rám szemeit.

Miként, ha mondaná: oh törj le,

És vígy magaddal, tégy szívedre,

Mond meg nekem, súgd meg nekem,

Melyik vagy, édes kedvesem ?

(Nagy-Kőrös) Május, 848.

Petőfi Sándor Szendrey Júliával 1847. szeptember 8-án kötött házasságot. 1848 nyárelőn már áldott állapotban volt (Zoltán fiukat 1848. december 15-én szülte meg Debrecenben), s bizonyára ezért sem tudott férjével tartani - a később viharosnak bizonyult - országgyűlési követválasztásra a Kiskunságba, Szabadszállásra.14 A szép szerelmes költemény nemcsak Nagykőrösön íródott, hanem közel száz év múltán oda is került vissza. Budapesten a „Lantos R.T." könyvkereskedés 1928. december 11-én, „Szendrey Júlia születésének száélvezhette. A család egyik kúriája a város központjában, a Patay utca és a Deák tér sarkán áll. Talán nem véletlen, hogy később, amikor Petőfi fia, Zoltán Nagykőrösön tanult a gimnáziumban, ott volt a lakása. A ház falán 1948-ban felavatott emléktábla is a költőt és fiát ábrázolja.

12 Kossuth Lajos népes küldöttséggel Jókai Mór társaságában 1848. szeptember 24-én érkezett vonaton Ceglédre, ahol megtartotta lelkesítő beszédét, majd innen toborzó körútját folytatva lovas kocsin utazott át Nagykőrösre, onnan pedig Kecskemétre (Novák László Ferenc, 1999). Érdekességként említhető meg, hogy Ferenc József osztrák császár 1852-ben szintén Ceglédről kocsizott Nagykőrösön keresztül Kecskemétre, s a ma az Arany János Múzeumnak helyet adó kaszárnyában (itt toborozták 1848 őszén a 13. Hunyadi és a 16. Károlyi honvéd huszárezredeket) tartott pihenőt. (Novák László Ferenc, 2001.)

13 A kéziratot az Arany János Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteménye őrzi (L. sz. 70.8.1.). A kézirat bizonysága szerint a vers májusban született. A Petőfi Sándor születésének centenáriumára, 1923-ban megjelentett „Petőfi költeményei'' című kötet csupán „Nagy-Kőrös" helyet jelöl. Az 1951-es kritikai kiadás „1848. június 5-6." időpontot jelöl meg, s ez a dátum szerepel a későbbi kötetekben is.

14 Az országgyűlési választásra Szabadszálláson 1848. június 15-én került sor. Petőfit megbuktatták a követválasztáson. Tóth Sándor, 1996, 207-208.

39