Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 11. szám - Szedresi István: "Bőven hullott a Balázs-áldás" (Balázs Árpád zeneszerző és Bács-Kiskun megye)
A félegyházi fúvószenekar karmestere, Jankovszki Ferenc lelkesen, hálával, szeretettől áthatva beszélt mesteréről, aki évente látogatja a helyi rendezvényeket, megnyitó- vagy zárószavaival bátorítja, ösztönzi a művészeti csoportokat előrelépésre, aki a városhoz kötődésének hangzó emlékművét alkotta meg azzal, hogy a város kérésére, ihletésére készült, kilenc alkotását bemutató CD-t tett le az asztalra - elsősorban félegyháziak (fúvósok, énekesek) előadásában. Meggyőződéssel állítja, hogy „egy magyar város és egy magyar zeneszerző között ilyen mélységű, ilyen jelentős értéket teremtő kapcsolatra nincsen példa hazánkban "! Megtisztelőnek tartotta, hogy rá és zenekarára bízta a szerző a várossal kapcsolatos művek ősbemutatóját. Tréfásan jegyezte meg Balázs Árpád: „Feri, Te tudsz balázsul! Legalább olyan jól ismered zenei gondolkodásomat, mint magam magam. Néha jobban is!" A „hangzó emlékmű" minden számának megvan a saját, kedves története. Az 1979- ben felhangzó A rigó éneke című kórusművet a Kapus házaspár (Lenke és Béla) kezei alá írta. A karmester iránt érzett barátságból születtek a Régi magyar táncok Gömörből, a Kuruc képek, a Klasszikus változatok és a Rapszódia. Az Ünnepi jeladás édesapja kedves tanárának, Vizi Jánosnak állít emléket azáltal, hogy egy prelúdiumát használta témául, erre építette variációit. A Jankovszki Ferencnek szóló eredeti példányon még ez olvasható: Vizi zene, nem a händeli szvit értelemben. A Kunsági betyárdalok című kantátáját egy bugaci csárdában hallott virtuóz (de kottát nem ismerő) cimbalmos játéka inspirálta. így jött létre az a mű, melynek félegyházi ősbemutatóján a cimbalomszólót Herencsár Viktória művésznő játszotta, aki maga is úgy nyilatkozott, hogy tudomása szerint „hasonló mű nincs eddig a zeneirodalomban" - mondta el Jankovszki Ferenc. A Szülőföldemen, mely az egyik legszebb félegyházi Balázs-mű, a CD címadója is, a Félegyházi Emlékbizottság felkérése íródott, Petőfi verse alapján, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára tartott megemlékezés nyitányaként. 2012-ben, Balázs Árpád hetvenötödik születésnapja alkalmából, a kéttornyú templomban rendezett szerzői est után, amikor a templomból kiléptek - a frissen telepített harangjátékon megszólalt a Szülőföldemen fő témája. Bizonyára mindenki átérzi azt, milyen hatást gyakoroltak a harangjáték hangjai az elérzékenyült ünnepelt szerző lelkére! Balázs Árpád és Kiskunfélegyháza kapcsolata olyan gazdag, hogy ennek bemutatása egy önálló tanulmányt igényelne. Itt még feltétlen el kell mondani, hogy a zeneszerző - magas zeneközéleti tisztségei révén - folyamatosan segíti a város muzsikus társadalmát, a zeneiskolát, a fúvószenekart. Több jelentős hazai és nemzetközi kapcsolat is neki köszönhető, így a részvétel lehetősége a WASBE (Fúvószenekarok és Egyesületek Világszervezete) vetélkedőjén, a lengyelországi Jastrzebie Zdrojban, ahol a zenekar elnyerte az első díjat a kilenc zsűritag által egységesen megítélt maximális pontszám alapján. A Szülőföldemen CD lemezbemutatójára a Félegyházi Hírlap 2002. december 19-i számában Lírai nyílt levél Kiskunfélegyháza lakóihoz címmel ajánlja Balász Árpád művét a a karácsonyfa alá, egyben kijelentve, hogy a lemezen található kilenc kompozíció „végérvényesen segített hazatalálnom édesapám ifjúkorának, felnőtté válásának városába... És hazataláltak a dalok is, melyeket itt gyűjtöttem és öltöztettem azóta díszes műzenei köntösbe." Hogy milyen kicsi a világ! - következő kis történetem is bizonyítja: interneten megfelelő szervizt kerestem, kiderült, lakásomhoz közel található. Felkerestem a középkorú szakembert, akinek bemutatkozásakor meglepett, hogy humoros családnévvel rendelkezik. Rákérdeztem, mit jelent számára a neve - azonkívül, hogy ő a viselője. Válasza: ugyanilyen névvel rendelkezett a néhai Kossuth-díjas dr. Bugyi István sebész, szentesi címzetes egyetemi tanár. Azt is megtudtam, hogy ő is szentesi (levelüket többször felcserélték a professzoréval), sőt ismeri a Balázs családot, a zeneszerző édesapja kórusában is énekelt. 77
