Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 9. szám - Dobás Kata: Az átdolgozások „hasznáról és káráról”
lök viszonyrendszerét nem alakítja át Nógrádi, ami átdolgozásaira összességében elmondható az az, hogy a szüzsé egyszerűsített változatát érvényesíti munkájában. Az átalakítás a regények nyelvezetében érhető leginkább tetten, vagyis főleg a leíró részek kiiktatásában és a párbeszédes részek megszaporodásában. Ezzel valóban kalandregénnyé változtatja a szöveget, ami abban az esetben lehetne csak indokolt, ha közben nem jelezné folyamatosan az úgynevezett hűséget az „eredeti" műhöz. Egyetlen hosszabb, majd rövidebb idézettel illusztrálnánk a különbségeket a szövegek között. Az idézett jelenetben Timárt lesodorja a hullám a hajójáról, Jókai regényében mindez így hangzik: „Künn nagy kiabálás van; Timéa kirohan az ajtón: ott atyjával találkozik. — Elsüllyedünk-e? - kérdi tőle. — Nem. A hajó megmenekült, hanem a biztos a vízbe esett. Látta azt Timéa, hiszen a szeme előtt sodorta őt le a hajó orráról a hullám. Hanem azért a szíve meg sem dobbant e szóra. Csodálatos az! Mikor a fehér cicát a hullámok közé veszni látta, akkor kétségbe volt esve, akkor nem tudta könnyeit visszatartóztatni, s most, mikor a hajóbiztost elnyelte a hullám, azt sem mondta rá, hogy »Szegény!« Igen, mert a fehér cica oly keservesen könyörgött mindenkinek, az az ember pedig úgy dacolt mindenkivel! Aztán a fehér cica egy kedves szeretni való állat volt, a hajóbiztos pedig egy csúf férfi. És mert elvégre a szegény kis fehér cica nem tudott magán segíteni, a hajóbiztos pedig erős, ügyes ember, bizonyosan kiszabadítja magát: hiszen azért férfi."55 Nógrádi változatában a következő található: „Tímea a fedélzetre rohant. Elsüllyedünk? - kérdezte az apját. Nem. A hajó megmenekült, de a hajóbiztos a vízbe esett. Ezt Tímea látta odalentről, de nem aggódott. »A hajóbiztos erős, ügyes ember - gondolta. - Biztosan kiszabadítja magát a bajból, hiszen azért férfi.«"56 A fehér cica története Tímár és Timéa eleve boldogtalan kapcsolatát előlegezi meg, s ennek elhagyása kevéssé alapozza meg a szerencsétlen házasság kimenetelét. Az elbeszélés idejének megváltoztatása érméi is indokolatlanabbnak látszik, hiszen Jókai regényében a jelen időnek fontos funkciója volt: az olvasóban keltett jelenidejűség.57 Mintha ezzel ellentmondani látszana saját magának a kiadvány szövege, hiszen ebben kiemelt célként szerepelt, hogy a mai olvasó számára a szöveget jelenlevővé tegye,58 ezt pedig megtehette volna ezzel az egyszerű szövegszervezői fogással, mely egyébként is adott volt. Azonban ennél is nagyobb különbségnek látszik a nyelvezet erőteljes leegyszerűsítése, mely az 55 Jókai Mór Összes Művei, szerk. Lengyel Dénes, Nagy Miklós, Regények 24.; Jókai Mór, Az arany ember (1872) I., s. a. r. Oltványi Ambras, Bp., Akadémiai, 1964, 33. 56 Jókai Mór, Az arany ember, Bp., Petepite Kiadó, 2008, 11. (Klasszikusok újramesélve) 57 Ugyanez történik meg Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének átdolgozásának elején, amikor Gergő és Vicuska fürdőzésének leírását az átdolgozó múlt időbe helyezi. Vö. Gárdonyi Géza, Egri csillagok, Bp., Petepite Kiadó, 2008, 5. (Klasszikusok újramesélve) 58 Ezért is olvasható Jókai Mór A kőszívű ember fiai átdolgozásának hátsó borítóján a következő: „Mindenkinek szól, legyen hát ez a 21. századivá varázsolt Jókai-mű valóban mindenkié." Jókai Mór, A kőszívű ember fiai, Bp., Petepite Kiadó, 2008. (Klasszikusok újramesélve) 52
