Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 9. szám - Dobás Kata: Az átdolgozások „hasznáról és káráról”
Mint ebből a rövid jegyzetből is látszik, Bródy a szereplők jellemét, a szüzsé egyes részeit szabadon kezelve alakította a regényt, és ezzel tulajdonképpen saját értelmezését helyezte előtérbe a kiinduló szöveghez képest. Ennek bizonyítására érdemesnek tűnik a két szöveg végét hosszabban idézni, elsőként Jókaiét, akinek szövegében a következő részletet követi még az Utóhangok az „arany ember"-hez című fejezet, amely azonban Bródynál már nem található meg: „ - Szabad a nevét kérdenem? Az aggastyán e szóra egy fejjel magasabbra látszott kiegyenesedni; reszkető kezét fölemelte, és a fejemre tévé. És nekem e percben úgy tetszett, mintha, régen, már lett volna egyszer ez a kéz az én fejemre téve, mikor azt még gyermeki szőke lenhaj födte, s láttam volna ez arcot valahol. A kérdésre pedig ezt feleié:- Az én nevem a »Senki!« Azzal megfordult, nem szólt többet, bement a lakába, és egész ottlétünk alatt nem jött elő. Ez a senki szigetének jelen állapot ja. A két országtól adott szabadalom, mely e folt fóldecskét minden határon kívül létezni engedi, még ötven évig tart. S ötven év alatt - ki tudja, mi lesz a világból?!"10 11 Mindez Bródynál így hangzik: „Szabad a nevét kérdenem? Az aggastyán e szóra egy fejjel magasabbra kiegyenesedett; reszkető kezét fölemelte és a fejemre tévé. Az én nevem a »Senki«! Azzal megfordult, nem szólt többet, bement a lakába és egész ottlétünk alatt nem jött elő. Ez a »Senki« volt egykor Tímár Mihály. A többi már az ő fiuk. Mindnyájan: egy család. Boldogok mindannyian, mert tiszta a lelkiismeretük, dolgoznak és nem kívánják a másét. Inkább ők adnak a magukéból azoknak, akiknek nincs. Szálljon áldás rájuk!''11 Az utolsó két bekezdés beiktatásával a mű szövegébe a narrátor olyan összefoglaló jellegű értelmezésre vállalkozik, amelyet nemcsak a fejezet, de az egész regényre érvényesíteni látszik. Tehát a Senki szigetének életét kiemelő részek elsősorban a robinzonád műfajának jellegzetességeire utalnak, s ezen felül a minden bizonytalanságtól mentes boldog végkifejlet is helyet kap. Ez utóbbi persze Jókainál sokkal árnyaltabban jelentkezik, nem mellőzve némi jövőbeli bizonytalanságot sem: „S ötven év alatt - ki tudja, mi lesz a világból?!". Úgy tűnik továbbá, hogy Bródy az ifjúságnak szánt könyvben a fentieken túl a szereplők közti viszonyrendszert is leegyszerűsítette, nyilván az olvasóközönség elképzelt igényeihez igazítva azt. Ezen ok miatt mellőzhette Bródy a szerelmi szálat a regényből, noha a csempésznő árva fiaként szerepeltetett Dodi alakja nem bizonyos, hogy ennek a törekvésnek a szolgálatába állhat. A kötet egész szerkezetét és a fejezeteket figyelembe véve elmondható egyfelől, hogy Bródy nem csupán átalakította, de le is rövidítette a szöveget; a Vaskapuról szóló nevezetes 10 Jókai Mór Összes Művei, szerk. Lengyel Dénes, Nagy Miklós, Regények 25.; Jókai Mór, Az arany ember (1872) II., s. a. r. Oltványi Ambrus, Bp., Akadémiai, 1964, 201. 11 A rózsák szigete, Jókai Mór Az arany ember czimü munkájából, a serdültebb ifjúság számára átalakította Bródy Sándor, Bp., Singer és Wolfner, 1924, 123. 41
