Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 9. szám - Dobás Kata: Az átdolgozások „hasznáról és káráról”
leírás mindössze néhány mondatnyi helyet kap: „Egy hajó úszik fölfelé a Dunán. Oláhország felől tart, a veszedelmes Vaskapun keresztül, szép Magyarországba. A hajó neve »Borbála.«"12 Másfelől Bródy új fejezetcímeket is adott a könyv részeinek és az egész szerkezetet két nagy részre bontotta, ami Jókainál még öt - címekkel jelölt - hosszabb-rövidebb szakasz volt. Bródynál az első rész kilenc, a második tíz fejezetből áll. A szakirodalom egyébiránt nem tartja említésre méltónak Bródy munkásságának tárgyalásakor az átdolgozásokat. Földes Anna - más szempontból is kevéssé informatív - monográfiája csak néhány sor erejéig említi, a két magyar szerző személyes kapcsolatán túl, a következőket: „[...] akkor születnek a Jókai regényekből sűrített romantikus ifjúsági olvasmányok és az egyetlen eredeti Bródy ifjúsági regény, Az egri diákok. "13 Juhász Ferencné könyve14 ezen felül megjegyzi, hogy ekkoriban szerkeszt Bródy Kis almanachot az ifjúságnak, melyben különböző elbeszéléseket gyűjt egybe.15 Mindebből leginkább az látszik, hogy az író néhány éven belül fejti ki a fiatalabb korosztálynak szánt irodalomban való tevékenységét, vagyis ez egész munkásságának csak egy bizonyos időszakára jellemző. A kiadványhoz érdekes irodalomtörténeti adalékként szolgálhat, már nem kifejezetten az átdolgozások, de a fordítások vizsgálatakor, hogy A rózsák szigete című „átirat" két német kiadására is sor került; az első valószínűleg 1905-ben,16 a második 1908-ban juthatott a német olvasók kezébe. A német könyv alcíme a következő: „Eine Robinsonade in der Donau." Az alcím értelmező mivolta minden esetben tagadhatatlan, de jelen könyv esetében ez hatványozottan igaznak látszik, hiszen a robinzonádnak mint műfajnak a megjelölése már eleve leszűkíti Jókai magyar szövegének olvasásmódját. Természetesen ehhez hozzájárul még a fordítás értelmező és egyben újraírás mivolta, mely a célnyelvi szövegnek a fordított nyelven való működését célozza meg. Vagyis a német regény szükségképpen a német nyelvű olvasó számára kell érthető legyen, nem pedig az úgynevezett szöveghűség eszményét kell szem előtt tartsa. Ebből következően érthetővé válik a műfaji megjelölés is, hiszen a robinzonád rendkívül sikeres műfajnak számított a 18-19. századi német irodalomban. És talán az sem lehet mellékes szempont, hogy ebben az időszakban készült Bródynak a már emlegetett Az egri diákok című regénye, melynek alcíme a következő: „Két magyar Robinson története. "17 Ez nyilvánvalóan tovább árnyalhatja annak kérdését, hogy Bródy miképpen és milyen szempontok alapján közelített Jókai regényéhez. Maradva az ifjúsági regény „műfajánál": Kosztolányi Dezső 1932 végén megjelentette Aranysárkány című regényének ifjúsági változatát, amely 2004-ben újra napvilágot látott a Tiszatáj Könyvek gondozásában18 Balogh Tamás utószavával, így a kiadás ma is könnyen elérhető. Fia a cím és a szerző megjelölésének kérdésénél maradunk, akkor e kiadás esetében elmondható, hogy a kettő teljes mértékben megegyezik a korábbi átdolgozatlan könyvek megnevezéseivel. Ez természetesen a már említett legitimációs gesztust is tartalmazza, hiszen egy szerző nyilvánvalóan bármikor hozzányúlhat a saját szövegéhez, ugyanakkor a 12 Uo., 3. 13 Földes Anna, Bródy Sándor, Bp., Gondolat, 1964 (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár, Magyar írók 1.), 16. 14 Juhász Ferencné, Bródy Sándor, Bp., Akadémiai, 1971 (Irodalomtörténeti Könyvtár 26.) 15 Uo., 57. 16 Die Roseninsel. Eine Robinsonade in der Donau. Deutsch von Ludwig Wechsler, Berlin, Hermann Hillger Verlag, é. n. [1905?], 95 p. 17 Bródy Sándor, Az egri diákok. Két magyar Robinson története, Bp., Singer és Wolfner, é. n. 18 Kosztolányi Dezső, Aranysárkány. Átdolgozott, ifjúsági kiadás. A szöveget gondozta és az utószót írta: Balogh Tamás. Szeged, Tiszatáj Könyvek, 2004. 42
