Forrás, 2006 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 2. szám - Tódor János: Kis magyar agressziók

Tódor János

Kis magyar agressziók

Halálbokréta

Péter volt az első halottunk. Legalábbis, emlékezetem szerint, korábban a Bokréta utcai intézetben nem fordult elő életet követelő tragédia. Más kérdés, hogy K. Péter halála is csak közvetve köthető a házhoz, hiszen egy csepeli toronyház hetedik emeleti ablakából zuhant ki. Mint ahogy a történetünkben szereplő másik két bokrétás exnövendék, G. Laci és K. Józsi sem az intézetben vesztette életét. Mind a hárman állami gondozottak, azaz az új szakmai zsargon szerint intézeti neveltek voltak.

Jómagam akkoriban a Bokréta nevelőtanárainak egyikeként arra lettem volna hivatott, hogy megregulázzam, a társadalmi elvárásokhoz idomítsam, s mindenekelőtt, hogy az életnek megőrizzem őket. Esetünkben immár jóvátehetetlenül csődöt mondtak a csupa nagybetűs nevelési elvek és módszerek, s csődöt mondtunk mi valamennyien, beleértve magukat a fiúkat is... Idejekorán buktak el egy olyan harcban, amiből győztesen kikerülni amúgy sem lett volna esélyük. Miközben értük szól a dal, kiszolgáltatott harmincezemyi zacis társukért is.

Peti

Ép ésszel ma is felfoghatatlan számomra Péter halála, mert végképp nem volt miértje.

Vélt okairól a rendkívüli eseményről beszámoló igazgatói jelentésben az alábbiak állnak: „Június 3-án, pénteken délután hagyta el a házat, a szemle után, s ment haza apja csepeli lakásába. Ott nyugodtan és vidáman elbeszélgetett eltávozáson lévő katona testvérével. Utána szokása szerint diszkóba ment. A bátyja nem kísérte el. A rendőrségi jelentés és az apa elbeszélése szerint a diszkóból I. F. lakására mentek néhányan, és ott, az addigi megállapítás szerint, ragasztót is szívtak. I. F. nem növendéke intézetünknek, de a csepeli ragasztós galeri felderítése és növendékeink devianciáinak figyelemmel kísérése során már többször találkoztunk a nevével. Úgy tűnik, szerepe volt a lakásbiztosításban egy laza kötésű, nagyobb galeriban ragasztózó fiatalok számára. Elképzelhető, hogy K. Péter, aki nincs szokva sem az alkoholhoz, sem a ragasztóhoz, hallucinációs állapotban, önkontroll hiányában a hetedik emeleti ablakból kilépett. Mindez éjszaka egy óra körül történt..."

Péter a tragikus júniusi éjszakát megelőzően került a Bokréta utcai nevelőotthonba. Egy évvel korábban, alkoholos állapotban, ismerőseivel - akik között katona is akadt - gépkocsikat törtek föl.

Ó csak passzív alanya a történteknek, a zsákmányból sem részesül. Talán ezért is ússza meg: a katonai bíróság egyévi próbára bocsátja. Csakhogy a próbaidő letelte előtt (ismét csak ittasan!) újabb balhéba keveredik, lebuknak, s halmazati büntetésre van kilátása.

(részletek egy készülő könyvből)

61