Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Salamon István: „A mikrofon nem katedra...”
előadásmódot."70 71 72 73 74 A rádiószerű felolvasás Márai szavaival élve: „...nemcsak a népszerűsítésnek a magasrangú nemes eszköze, hanem személyes kapocs is az író és a közönség között..." Ez a kifejezési lehetőség, folytatja Márai: „tömörségre neveli az írót..."75 „Az igazi rádióhallgató,... de az igazi rádióműsor is rövidnadrágban, gyermekcipőben jár még..." ad hangot némi elégedetlenségének egyik nyilatkozatában az elméleti és gyakorlati szakember Cs. Szabó. Véleménye szerint „a rádió valódi hangját, valódi műfaját azok fogják megtalálni, akik vele nőttek, akiknek vérévé vált a rádió.76 Az űn. helyszíni közvetítések (pl. Révay József klasszika-filológus ókori témákat feldolgozó műsorai, vagy a nagy pesti árvízről szóló stb.) rádiószerűségüket tekintve más prózai műsorokkal együtt, a „hangképsor irányában való fejlődést" előlegezik.77 Az osztályvezető változatos és sokrétű, a rádió új és régi lehetőségeit kiaknázó, azokat továbbfejlesztő programja és elképzelései szabad utat kaptak a konkrét műsormunka megvalósításában. Különösebb akadály nem merült fel a tervek következetes végrehajtását illetően, s az sem befolyásolta az elképzelések valóra váltását, hogy Kozma Miklós más politikai funkciót töltött be. Javaslatát az 1938. február 1-jén készült műsorülési jegyzőkönyv rögzíti: „...a Bizottság elhatározza, hogy a magyar nemzet nagyjainak összeállítja jegyzékét, hogy ezek évfordulói állandóan szerepeljenek a napirenden. Ezek: Szent István, Szent László, Széchenyi, Kossuth, Deák, Petőfi, Arany, Vörösmarty, Jókai, Liszt, Erkel, Zrínyi, Pázmány, Mátyás, aradi vértanúk."78 A témák nemcsak az évfordulókhoz kötődtek, hanem más sorozatokban is helyet kaptak. (Pl. Ferdinandy Mihály: Árpád vezér - Diákfélóra, Földessy Gyula: Jókai Mór - Közművelődési előadássorozat stb...) Cs. Szabó László „A rádió prózai műsora" címmel 1938 februárjának első napjaiban a Pátriaklubban tartott ismertetésében a műsor kialakításával kapcsolatban elmondta, hogy a „szellemi életre... élénkítő hatással" lévő rádió ezentúl több verset és humort fog adni. Eddig a rádió ezekből a szórakoztató műsorokból „kikapcsolta" a humor két hálás témáját, a szerelmet és a politikát. A szerkesztőség a „családnak" szánt szórakoztató műsorokban „nem adhat" majd „olyan humort, amely esetleg megmételyezi a család levegőjét."79 70 Szabó Zoltán: Félesztendő rádió-előadásai. = Tükör. 1938. 4. sz. 310-311. p. A szórakoztatást és ismeretközlést ötvöző műsorpolitikával kapcsolatban talán kevésbé ismert, hogy Cs. Szabó László az irodalmi és prózai osztály vezetője, a gyakorlott műsorkészítő és szerkesztő több tanulmányában kísérletet tett tapasztalatai összegzésére. A magyar rádió prózai műsorai című írásában (Protestáns Szemle, 1938. 455-460. p.) ismerteti azokat az irodalmi és egyéb prózai műsor- sávokat, amelyeket a hallgatói igényeknek megfelelően alakított ki a műsorszerkesztőség. Az élet- és a munkaritmushoz igazodva a délelőtti műsor (10 h-12 h-ig) „rövid gyermeknevelési, gyermek- és népegészségügyi előadást, háztartási és divatcsevegést és olyan ismeretterjesztő miniatűröket ad, amelyek igénytelenebb tárgyukkal nem illenek a délutáni műsorba", amely 4—5 óra közé esik, akkor főleg a meséket és a Diákfélórát sugározzák. Cs. Szabó, mint ma használatos, csúcsidőnek jelöli az este 8 órától kezdődő időszakot. Ekkor kerülnek adásba a prózai és versműsorok, valamint a színházi előadások és zenei műsorok java. A „szellemi rablógazdálkodásból élő" rádióban 1937-ben 2700 előadás hangzott el, ezzel szemben a magyar folyóiratok havonta átlag 15-20 elhangzott előadást közölnek. „A rádió-előadás a pillanaté, ha nem volna magyar folyóirat, rengeteg szellemi munka foszlana az űrbe" - állapítja meg tanulmányában. Vö. Cs. Szabó László: Hogyan készül a rádió műsora? Gond és derű a rádiószerkesztés körül című cikkét (Kis Újság, 1939. dec. 22.), amely hasonló tartalommal, néhány bekezdésében pedig szó szerint a rádió nemzetművelés és művelődéspótló feladatát elemzi. Szavaival szólva: „a mai kemény időkben...a tehető legnagyobb öröm." Ld. még a témával kapcsolatban Cs. Szabó László: Magyar Rádió és a magyar művelődés c. cikkét. Tükör, 1938.1. sz. 21-22. p. 71 Cs. Szabó László: Szabadság a mikrofon előtt. = Magyar Szemle, 1938. 5. sz. 77-79. p. 72 A rádió területen kívüliséget jelent a magyar irodalomnak - mondja Márai Sándor. = Rádióélet, 1935. 48. sz. 7. p. 73 Cs. Szabó László: A magyar rádió prózai műsorai. = Protestáns Szemle, 1938. 457. p. 74 Cs. Szabó László: Szabadság a mikrofon előtt. = Magyar Szemle, 1938. 5. sz. 78. p. A szöveg kisebb részek kihagyásával megegyezik Cs. Szabó László: Amíg a rádióhallgató eljut odáig... (Kis Újság 1940. június 12.) című cikkével. 75 A rádió területenkívüliséget jelent a magyar irodalomnak - mondja Márai Sándor. = Rádióélet, 1935. 48. sz. 7. p. 76 Farkass Jenő: Cs. Szabó mondja: Az igazi rádióhallgató még rövidnadrágban jár. = Rádióélet. 1938. 9. 6. p. 24
