Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Salamon István: „A mikrofon nem katedra...”
Az első zsidótörvény (1938. XV. Te.) 2. §-a szolgáltatta a jogalapot ahhoz, hogy a kormány az időszaki és nem időszaki lapok kiadói, szerkesztői és állandó munkaviszonyban álló munkatársai részére sajtókamarát szervezzen. A 4960/1936 ME. rendelet intézkedett a miniszteri biztos hatásköréről, majd augusztus 28-án megjelent az alaprendelet, amely intézkedett a sajtókamara felállításáról.77 78 79 80 A cenzúra részleges visszaállítását már elrendelte az 1938. XVIII. te. Az 1938. június 15-én életbe lépett új sajtótörvény hatályon kívül helyezte az 1914-es sajtótörvényt. Elrendelte, hogy az időszaki sajtó kivételével minden sajtótermékből a sokszorosítás befejezése után, a terjesztés megkezdése előtt, úgynevezett köteles példányt kell beküldeni az ügyészségre. A kormány a Miniszterelnökség sajtóosztályán keresztül most már formailag is teljhatalomra tett szert a magyar sajtóban.81 A rádió műsorait továbbra is a Miniszterközi Műsorellenőrző Bizottság ellenőrzi, a kifejezetten külpolitikai témájú adások - a hírek s a külpolitikai helyzetelemzések - az MTI-ből jutottak a Külügyminisztérium Sajtóosztályára. Innen mint ún. „irányított hír" vagy megfelelő összefoglalásba formált „irányított cikk" került egyrészt a kormány félhivatalos lapjaihoz (Pester Lloyd, Budapesti Hírlap), másrészt pedig vissza az MTI-hez. Az MTI gondoskodott azután arról, hogy „a rádió az esethez illő beállításban továbbítsa az irányított cikkeknek, ill. a kérdéses külpolitikai eseményekhez való itteni (azaz: külügyminisztériumi) állásfoglalásoknak a lényegét, „egyrészt a rádió útján" a hallgatóságnak, „másrészt pedig táviratilag a külföldi hírszolgálati ügynökségeknek is".82 A rádió műsoraira vonatkoztatva az ellenőrzés, a műsorok jóváhagyása persze figyelembe vette a bel- és külpolitikai körülményeket - olyan műsorokat (javaslatokat) nem is fogadott el, amelyek akár csupán érintőlegesen is a belpolitika gondjaira figyelmeztettek volna, vagy érzékeny, a külpolitikával összefüggő kérdést tárgyalnának. A belpolitikát illetően a rádió vezetői nyíltan nem politizáltak. Frazeológiájukban a belpolitika fogalmát leszűkítették a pártpolitika fogalmára, a pártok közötti 77 Milyen lesz a jövő rádióműsora? = Rádióélet. 1938. 30. sz. 3. p. Többek között erről is szó volt 1938-ban a Nemzetközi Rádióunió lausanne-i ülésszakán, ahol a Magyar Rádiót Cs. Szabó László képviselte. A találkozó egyik témája a prózai műsorok fejlődésének útját „A hangképsor"-ban jelöli meg. Tekintsük ezt a meghatározást a mai értelemben ún. összetett műsornak, amelyben a puszta felolvasást apró zenei illusztrációk, versek, párbeszédek szakítják meg. Bár egyedi esetről van szó, a kísérlet mindenképpen szót érdemel. Keresztury Dezső műsort készít Berlini magyarok közt címmel. A mintegy hatvanperces összeállítást hanglemezre veszik. Az ötlet Kozmától származik. Cs. Szabó javasolta Kereszturynak, hogy - Kozma szavaival élve - „törődni kellene egy kicsit a külföldi magyarokkal." Keresztury Dezső, a hiteles tanú így elevenítette fel ezt az érdekes rádiótörténeti emléket: „...számomra óriási vállalkozás volt, hogy ennyire diszparát anyagból műsor készülhetett. Udvariassági beszélgetés hangzott el a magyar nagykövettel, volt egy kis hangversenyrészlet Telmányi közreműködésével, riport 2-3 magyar háziasszonnyal, hogyan főznek, hogyan illeszkednek be, egy kis beszélgetés a Weiss-csárdában, ahol cigány húzta, szóval tényleg keresztmetszetet adott az egész berlini magyar életről és ez a végén úgy kijött, hogy egy óra volt a megszabott műsoridő, amit sikerült betartani." (Salamon István: Interjú Keresztury Dezsővel. Budapest, 1987. április 29. Elhangzott Az étheren át című rádióműsorban.) A hangrögzítés is egyre inkább elterjedt; most már lehetőség volt rá, hogy az írók és más ismert személyiségek hangját megörökítsék. így a versek is egyre élvezhetőbbek és népszerűbbek lettek. Ma is hallható az a hangfelvétel, melyen Babits Mihály Esti kérdés c. versét mondja. Ezt az értékes hangdokumentumot maga Cs. Szabó László vette fel a stúdióban a költővel: „Elárulhatom, hogy én készítettem s úgy tudom, később azt játszották át kereskedelmi hanglemezre is. Gégeműtétje után vettük fel, hogy mentsük, ami menthető a hangból, bármilyen tökéletlenül. Van róla egy fénykép, sálja alatt természetesnek tetsző mozdulattal befogja a rákoperáció után nyitva hagyott rést, nehogy sípoljon" - idézi fel a stúdiófelvétel körülményeit. Kétnyelvűén - kettős hűségben i. m. 619. p. 1. még: Költő lemezen. = Rádióélet 1936. 24. sz. 8. p. 78 MOL K-613, 3. csomó. Műsorülések jegyzőkönyve. 1938. február 1. 79 Cs. Szabó László: A rádió prózai műsoráról. = Budapesti Hírlap, 1938. 28. sz. febr. 5. 7. p. 80 Magyarország története. 1919-1945. Szerk.: Ránki György. Bp., 1976. Akadémiai Kiadó 858. p. (Továbbiakban: Magyarország története i. m.) 81 Nem engedélyezem! A cenzúra bizottság dossziéjából. Bp., 1975. Kossuth K. 447. p. 82 Tanulmányok i. m. Stier 135. p., 47. jegyzet, 146. p. 25
