Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Salamon István: „A mikrofon nem katedra...”
politikai taktikázás, a mindennapok pártharcainak területére. Ily módon kelthették a pártok felettiség látszatát, hirdethették a politikamentesség teóriáját.83 Nyilvánvaló, hogy a rádió „óvakodott" műsorra tűzni az olyan témákat feldolgozó előadásokat, mint pl. a munkanélküliség kérdésével vagy a munkaszolgálattal-munkatáborral foglalkozó előadásokat; helyettük (bár csak a cím ad eligazítást) műsorra tűzik a Jó munka szép környezetben címűt. Műsoron maradt Szép Ernő is, noha német nyomásra nagyon erősen kezdték a műsorokból „kiküszöbölni" a zsidókat. Cs. Szabónak nem mindig sikerült megvédenie őket. „Különös módon az ismertséggel, a népszerűséggel fordított arányban állt a veszély. Karinthy Frigyest vagy Szép Ernőt például a bizottság tagjai is igen kedvelték a háború előtt - amíg nem kaptak szigorú utasítást, hogy rossz szemmel vagy tiltó szemmel nézzenek a műsorba javasolt zsidókra" -, emlékezik Cs. Szabó. Ugyanezek a tagok a Miniszterközi Műsorellenőrző Bizottságból - mert Karinthynak és Szép Ernőnek országos híre volt, és mert tudták, hogy zsidó származásúak -, levették munkáikat a műsorról. Cs. Szabó azt is említi, hogy az olyan fiatal írótehetségeket, akiket nem ismertek, „nem tudták, hogy kicsodák", még jó ideig műsoron hagyták.84 A már ismert és a rádióhoz „szokott" előadókon kívül újabbak ülnek a mikrofon elé, hogy verseiket felolvassák, vagy előadásokat tartsanak. Pl. Hegedűs Géza, Vészi Endre, Keszthelyi Zoltán stb. Változatlanul nagy számban szerepelnek a műsoron a XIX. századi magyar alkotókról tartott értékelések, és növekedett a régebbi magyar irodalom szerzőiről adott minősítések száma is (pl. Földessy Gyula előadása Mikes Kelemenről vagy Entz Géza: Kazinczy és a magyar képzőművészet című műsora). Gyakori és hálás témaválasztás az irodalom és más társművészetek kapcsolódását egy ismert szerző munkásságán keresztül vizsgálni. Az íróportrékat felváltja a Diákfélórák keretén belül - hasonlóan a „Száz könyv" sorozathoz - egy konkrét mű elemzése (pl. Vörösmarty Mihály: Két szomszédvár), vagy ugyanebben a sorozatban közvetlenül a tananyaghoz kapcsoló, a tanulást elősegítő előadás (pl. Kerecsényi Dezső: Mondd el a tartalmát!). Egyre több előadás foglalkozik a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóival, olyanokkal is, akik eddig elvétve, vagy egyáltalán nem kaptak helyet a műsorokban. (Pl. Dukay Márta előadása: Lenau és a magyar táj, Pukánszky Béla: A fiatal Schiller, Dedinszky Gizella: A skótok költője Robert Burns, Passuth László: Az utolsó renaissance poéta D'Annunzio, Szobotka Tibor előadása Byronról és Pope-ról stb.) Gyergyai Albert Baudelaire-előadását szemelvények színesítik, csakúgy, mint Hajdú Henrik skandináv lírával foglalkozó értékelését. A külföldi szerzők arányát tekintve a francia és az angol van vezető helyen, ez a nagyobb terjedelmű színjátékok és rádiójátékok műsorra tűzésével is magyarázható. 1938. október 27-én Ribbentrop Rómában néhány napos tárgyalás után megegyezik Cianóval a tengelyhatalmak döntőbíráskodásában; megállapodnak abban, hogy Kassa, Ungvár és Munkács Magyarországhoz kerüljön. Az első bécsi döntés kihirdetésére 1938. november 2-án került sor. 1938. szeptember 20-án Cs. Szabó László a Rádió Műsormegállapító Bizottsága ülésén bejelenti, hogy „a legújabb politikai fejlemények miatt már négy aktuális felvidéki tárgyú előadás került változással az elsőhetes műsorba, és további intézkedés fog történni, hogy a következő heti műsorok is átnézessenek ebből a szempontból. Eddig 10 nap alatt 8 aktuális felolvasás hangzott el."85 Ma már csak a megmaradt felolvasópéldányokból deríthető ki, hogy minden előadás után hallható volt-e illusztráció, de a korabeli műsorleírásból és az irodalmi osztály különféle tervezeteiből inkább arra lehet következtetni, hogy a 20-25 perces felolvasások általában irodalomtörténeti értékelésre vagy az alkotó portréjának a bemutatására szorítkoztak. 1938 őszén az irodalmi osztály újabb sorozatok és műsortípusok beindítását tervezi. „A keret, a szellem változatlan, de új ötletek frissítik fel a műsort" - mondja az új prózai műsorokról, tervekről Cs. Szabó László.86 Az irodalmi pályázattal összekötött előadások klasszikus költőink (Balassi, Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi, Arany) három-három, aránylag kevésbé ismert versét tűzi műsorra, választ várva a hallgatótól arra a kérdésre, hogy melyik költő versei a legszebbek és miért. Ha a hallgató nem ért egyet a választással, maga javasolhat más verseket. A költői estek sorát kiegészíti és bővíti az a három részből álló sorozat, amely a magyar városokat mutatja be, kelet, közép és nyugat városaira bontva. (PL 1938. szeptember 6-án: Váradtól Brassóig. Erdélyi városok a költészetben, szeptember 20-án: Kassától Szabadkáig. Magyar városok a költészetben.) Az 83 Tanulmányok i. m. Stier 139. p. 84 Grósz i. m. 133-134. p. 85 Tanulmányok i. m. Stier 135. p. 86 A prózai műsor újdonságai. = Rádióélet, 1938. 36. sz. 7. p. 26
