Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT CS. SZABÓ LÁSZLÓ - Salamon István: „A mikrofon nem katedra...”
irodalmi osztály további ötletei közt szerepel még különböző uralkodók és uralkodónők költeményeinek műsorra tűzése, valamint az Olaszország és a világköltészet című műsor. A Németh László által kezdeményezett, magyar tájat bemutató sorozat más tartalommal való megtöltése az az új előadás, amelyben 15 író különféleképpen mutatja be az ország gazdasági, kulturális és szellemi állapotát. Ehhez szorosan kapcsolódnak azok az előadások, amelyek a költészet segítségével, egy-egy alkotó tevékenységének elemzésével ismert magyar városokat mutatnak be. (Pl. Tímár Magda: Debrecen és a költők, Kardos Albert: Kölesei/ és Debrecen, Nagy Sándor: Kazinczy Hunyad megyében stb. előadásai.) Budapest tizennégy kerületét különböző írók mutatják be, érzékeltetve a kerületek egymástól eltérő hangulatát. (Pl. Sőtér István: Irodalmi esték a Svábhegyen.) A magyar önismeret témaköréhez kapcsolódik a hat magyar művészeti és tudományos mecénás portréját bemutató felolvasás. (Pigler Andor előadása gróf Pálffy Jánosról.) 1938 őszén a Diákfélórák keretén belül új elképzelés megvalósítására kerül sor. A híres versek titkai című előadások klasszikus magyar költők alkotásait elemzik. Érdekes megfigyelni, hogy Cs. Szabó László, aki olyan nagy hangsúlyt helyez a költészet jelenlétére a rádióban, nemcsak újabb előadások során ismerteti meg hallgatóit az értékes alkotásokkal, hanem bővíti a versműsorok tematikáját is. A költők által felolvasott művek mellett egyre gyakoribb az ún. tematikus versösszeállítás, amely témakörhöz kapcsolódóan több szerző alkotásaiból nyújt válogatást. (Pl. Versek a Dunáról, Versek az anyáról, Magyar költők szüreten stb.) A magyar költészet történetének feltárására, bemutatására vállalkozik Illyés Gyula A magyar vers története című többrészes sorozatában. Értékelő bevezetőjét szemelvényekkel teszi teljessé. Az 1939 tavaszáig, részben őszéig elhúzódó „csehszlovák krízis" második szakaszában a Magyar Rádió is bizonyos szerephez jutott a kormány politikájában.87 A Rádióélet című lap csehszlovákiai terjesztésével kapcsolatban írja Kozma Miklós Darányi Kálmánnak: „Igazán nagy örömöm van abban, hogy a Rádióélet, mely a mi kiadásunkban jelenik meg, bejutott Csehszlovákiába. Azt hiszem, ez az első lap, amely ha politikamentesen is, de jó irányú és bejutott oda... irodalmi és történelmi szempontból igen fontos szerepet fog betölteni a Éelvidéken."88 Az irodalmi műsorokban és a sorozatokban egyaránt vezető szerepet kap a felvidéki események feldolgozása, de a műsorszerkezet a műsorszerkesztés által kitűzött feladatokat tartalmazza. Csakúgy, mint a sajtópolitikában, 1939-ben még nem jellemző az egyértelmű németbarátság. A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter megbízottjai határozottan figyelmeztetik a rádió vezetőségét „a német műsorszámok túlzott sűrítésének elkerülésére, illetve a német műsorszámok megfelelő más műsorszámok között való egyenletes szétosztására."89 Megfigyelhető, hogy 1939 áprilisában a német irodalmat 40, szeptemberben 25 perc jelentette, decemberben német szerzőtől nem sugároztak. Ezt az „egyensúlyozó" politikát szolgálta az 1939. augusztus 16-án beindított új adás, Londoni levelek címmel. „A magyar rádió készséggel tette magáévá a csereelőadások gondolatát, és úgy határozott, hogy egyelőre kéthetenként egyszer közvetít Londonból, a közbeeső hetekben pedig a magyar rádió ad irodalommal, népzenével, népművészettel is foglalkozó színes, tarka és változatos beszámolót az angol rádió hallgatóinak a mi életünk folyásáról" - írja a hírről a Rádióélet. A kapcsolat fontosságát bizonyítja az is, hogy „mérföldkő a magyar rádiónak azon útján, amelyen a népek kölcsönös megértése, kulturális kapcsolatai kimélyítése felé haladt mindig a múltban, és halad a jelenben is."90 1938-39-ben a változó politikai helyzet miatt szinte minden délelőtt tartottak műsorrevideáló értekezletet, amelyen a műsorigazgató által szükségesnek és időszerűnek vélt változtatásokat beszélték meg. Később ezek a gyors változtatások rutinmunkává lettek.91 1939-ben Schell Gyulát nevezték ki műsorigazgatónak, később őt K. Halász Gyula váltotta fel. Az alosztályok által készített műsorjavaslatokat s az összeállítást a műsorülés határozatai alapján a műsorigazgató végezte. Lényegében Schell Gyula elképzelései, tervei nem jelentettek újabb változást a már kialakított műsorpolitikában. Vallja, hogy az élettempó megkövetelte „rohanó világban a rövidebb időtartamú műsorszámok számíthatnak nagyobb sikerre", de nem követhető a franciák 15-30 perces, vagy 87 Tanulmányok i. m. Szász Zoltán: A Magyar Rádió a második világháborúban. (1939-1944.) (Továbbiakban: Tanulmányok i. m. Szász) 88 Tanulmányok i. m. Stier 134. p., 43. jegyzet, 145. p. 89 Tanulmányok i. m. Szász 153. p., 10. jegyzet, 195. p. 90 Rendszeres angol-magyar müsorcsere indul. Londoni levél a budapesti, Magyarországról szóló előadások az angol rádióban. = Rádióélet, 1939. 33. sz. 6. p. 91 Tanulmányok i. m. Szász 163. p., jegyzet, 197. p. 27
