Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 1. szám - Nagy Miklós: Szilárdy Leandertől Mócli bérkocsisig (Jókai írói névadásáról)

nevek ritkák, különlegesek, ám néhány ma is föléled közülük: például Züllő, Dalma, Elemér, Zolna, Csala vezér, Szendile. A kellemes hangzású „1" ott van mindegyikben!

A választott szakaszhatárunkon (1865) túli évtizedekben egyfelől gyérül az egykor Széchenyitől ajánlott Béla, Kálmán s hasonlók előfordulása munkáiban, másrészt sokasodnak az Ószövetségből merített, székely szombatosoknál (JSZR), unitáriusnál (El) kedvelt nomenek: Tatrangi Mózes, T. Dávid; Adorján Manassé fivéreivel - Áron, Dávid, Jonathán, Simon - együtt. Egészen ismeretlenek, saját alkotásúak bukkannak majd fel a középkori székely atmoszférájú Bálványosvár (1883) fejezeteiben: Szilamérnek hívják a hőst, Imolának a szerelmesét. Bizonyára része van a vonzó történetnek abban, hogy Ladó János ismert művében mindkettőt elfogadásra, hivatalos kifejezéssel „anyakönyvezésre" ajánljad9

A nevek írásában a JKK-t (Jókai Mór összes művei. Bp., 1962 - Akadémiai Kiadó), a befejezetlen szövegkritikai ediciót követtem. A regénycímek rövidítésének feloldása - időbeli sorrendben - a következő: H (Hétköznapok), EMN (Egy magyar nábob), KZ (Kárpáthy Zoltán), RJT (A régi jó táblabírák), ECS (Az elátkozott család), SZG (Szegény gazdagok), ÚF (Az új földesúr), PD (Politikai divatok), FV (Felfordult világ), MM (Mire megvénülünk), SZB (Szerelem bolondjai), FGY (Fekete gyémántok), ESM (Eppur si muove), AE (Az arany ember), JSZR (A jövő század regénye), ETÖ (Enyim, tied, övé), El (Egy az Isten), NÖ (Nincsen ördög), ÖENVE (Öreg ember nem vén ember).

Jegyzetek

1 Sőtér István, Jókai. [1941] 164. (Csak akkor jelzem a megjelenés helyét, ha az nem Budapest.)

2 Watt, Joan, The rise of the novel. London, 1974.19-20.

3 Nagy Miklós, Mikszáth írói névadása. =Klió és más múzsák. 1997. 57.

4 Széchenyit idézi Kovalovszky Miklós, Az irodalmi névadás. 1934. 24.

5 E névtípusról: Hajdú Mihály, A magyar becenevek. 1974.

6 A nomen-t keresztnév, a cognomen-t vezetéknév értelemben használom, de az előbbi kivé telesen az egész névegyüttest is jelentheti.

7 Magyar színháztörténet. Szerk. Kerényi Ferenc. 1990.119.

8 Kálmán Béla, A nevek világa. 1969. 52.

9 Gregusst idézi JKK 5. köt. 331. a Jegyzetekben

10 Nagy Miklós, Jókai. 1968. 261-262.

11 J. Soltész Katalin, A tulajdonnév jelentése és funkciója. 1979.163.

12 J. Soltész i. m. uo.

13 Kálmán Béla i. m. 86.

14 Pallas Nagy Lexikona. 1896. XIII. köt. 6.

15 Fábri Anna, Jókai Magyarország. 1991. 92.

16 Herczee Gyula, A XIX. századi man/ar próza stílusformái. 1981.186-195.

17 Herczeg i. m. 189.

18 Szabó Zoltán, Kis magyar stílustörténet, 1982. 217-218.

19 Ladó János, Magyar utónévkönyv 1971. 64; 214.

77