Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 12. szám - KRÓNIKA - Hankóczi Gyula: Kiskunsági tekerőlantok
HANKÓCZI GYULA KRÓNIKA KISKUNSÁGI TEKERŐLANTOK A tekerőlant a vonóshangszerek különleges típusa, melynek húrjait gyantázott fakerék — azaz végtelen vonó—.skáláját pedig billentyűzet szólaltatja meg. Közép- és Kelet-Európa népei közül csupán a délszlávok között ismeretlen ez a zeneszerszám. Óriási területen való szórványos elterjedtsége ellenére azonban ma sem tudni, hogy mikor és milyen közvetítéssel jutott el Nyugat-Európából kontinensünk keleti felébe. Magyar írásos emlékekben a 16. századtól szerepel, a rá vonatkozó teljesen megbízható adatok viszont csak az 1600-as évek második feléből valók. Korai történetét alig ismerjük, és napjaink információi is hasonlóan hézagosak róla: e századi elterjedési területét is hozzávetőlegesen jelöli meg a kutatás. Jelen írásunkban a Kiskunfélegyháza környéki területek tekerőlantra vonatkozó néprajzi anyagát kívánjuk feldolgozni. Az ilyen irányú kutatás előtt teljesen ismeretlen ez a vidék, noha a hangszernek e tájon való előfordulásáról néhány irodalmi említés is történt. Adataink nem vonatkoznak a teljes Kiskunságra, annak csupán középső részére, a problémafelvetése szempontjából azonban talán ez is elegendő. * 1.1. A Kiskunság következő helységeiben ismerik — használták egykor — a tekerőt: Helvécián, Matkón, Törökfáiban, Városföldön, Kunszálláson és a hozzátartozó tanyavilágban: Fülöpjakabon, Fülöpkén és Zsidóhegyben; Jakabszálláson, Kiskunfélegyházán, Pákán, Bugac határában, Mó- ricgáton, Galamboson és környékén, Petőfiszálláson, Pálmonostorán, Jászszentlászlón, valamint Kiskunmajsán és Csólyospáloson. Ezek egy részében helyi játékosról tudunk, másik csoportjukban meghívott vendégként, vagy alkalmi zenészként muzsikált a tekerős. Az imént felsorolt települések,a tekerő közép-alföldi elterjedési területének nyugati szélét alkotják, ennek pontos határa azonban még nem húzható meg. A Kiskunság tekerője kulturálisan kapcsolódik e zenei eszköz csepel-szigeti- és tiszamenti (Lakitelek — Csongrád — Szentes környéke) használati területéhez: mindhárom vidéken a zenei élet része volt. Ugyanakkor szerepe, használatának módja, társadalmi helyzete részben különböző mindenütt. Nem csupán a szomszédos használati területektől van azonban kisebb-nagyobb eltérés a fentebbi szempontok alapján, hanem vidékünk egyes körzetei között is. Kiskunfélegyházától északra például Matkó sajátos zenei központnak látszik, ahonnan a helyi tekerő-klarinét kettősök el-eljártak a környező falvakba muzsikálni. A Félegyházától délre eső területen viszont, az előbbihez hasonló fokú zenei munkamegosztás nem figyelhető meg. Többnyire helyben lakó, esetleg vándorzenész játékosok szerepeltek. 2. Ha az imént „zenei munkamegosztás” szerint bontottuk részekre területünket, akkor a hangszer neveinek vizsgálata alapján szintén tehetünk valamiféle elkülönítést. A Kiskunság adott vidékén döntően a tekerő terminus jellemző. Változatai tekerőmuzsika, tekerőzene formában is előkerültek Törökfáiból. A nyenyere (nener; nyenyeri; nyenyerhangszer) az előbbinél kevésbé ismert név, Félegyházától északra gyakrabban, attól délre ritkábban fordul elő. Egy törökfái klarinétos szerint, a nyenyere nem volt csúfneve, azért hívták így, mert olyan nyekergős hangja volt. Mikor fölkerültek emezek a zenekarok: hegedű, cimbalom, akkor lett ez macera szó. A tekerőt hangzása, pontosabban ritmusjátéka alapján nevezték zellernek is. Zeller — zeller: a tekerőt ahhoz veri az ember klarinét mellett. Gyors nótába meg gyorsabban: nyennyere — nyennye — nyennyere — nyennye. — mondta a hangszer egyik egykori játékosa Kunszálláson. Mindkét terminus nemcsak hangutánzó tehát, hanem a ritmus keltésével is kapcsolatba hozható. A zeller hangutánzó szóként szórványosan az egész területen ismert, ez istrumentum neveként azonban ritkán használták, elsősorban is az északi részen. Törökfái egyik tanyáján ezt tartják gúnynevének. A néprajzi irodalomban Trócsányi Zoltán által bevezetett körhegedű, a Kunszállás környéki népnyelvben is a tekerő szinonimája. Más helyről eddig nem került elő. 91
