Forrás, 1975 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1975 / 2. szám - MŰHELY - Nagy Miklós: A tudományos fantasztikum Jókai világában
NAGY MIKLÓS MŰHELY A TUDOMÁNYOS FANTASZTIKUM DÓKAI VILÁGÁBAN NAGY MIKLÓS ÍRÁSÁVAL JÓKAI MÓR SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA EMLÉKEZÜNK 1. Miért is írt Jókai tudományos fantasztikus műveket? Olvasói között ez a kérdés mindig időszerű lesz, de különösen aktuális volt száz évvel ezelőtt, amikor megjelent a FEKETE GYÉMÁNTOK, A JÖVŐ SZÁZAD REGÉNYE, a KÉT LÉGHAJŐS, majd EGÉSZ AZ ÉSZAKI PÓLUSIG, amelyek mind az 1870-es évek terméséhez tartoznak. Akkor a kérdőmondatban több-kevesebb szemrehányás is összesűrűsödött. Aki repülőgépet tervez, és a sarkvidékre utaztatja hőseit, aki a természettudományokat népszerűsíti, az a kortársak egy része előtt Jules Verne puszta utánzójának látszott, már pedig illik-e Jókaihoz az utánzás, a magánál kisebb író mesterül fogadása? Tisztában volt e váddal maga a mester is, ezért írta meg Hegedűs Sándornak 1879-ben aggodalmát a külföldi visszhangról, amit a FEKETE GYÉMÁNTOK kelthet: „Hanem itt félek, hogy a francia közönség mindjárt az elején megunja a paleontológiái bevezetést, s az északi pólus leírásában Verne modorát fogja találni .. Jókai azonban az új területen sem vesztette el jellegzetesen egyéni vonásait, és Verne nem is hatott rá annyira — mint e bírálóira. Elsősorban a kor árama és saját szunnyadó, de a föld mélyét, az őstörténetet, a növénytant mindenkor feszegető kíváncsisága ragadta magával. Ha svábhegyi vilája kertjéből körülnézett, a gyorsan növekvő főváros képe tárult eléje. Esztendőről-esztendőre több gyár, mozdony, gőzhajó kéménye ontja a füstöt, 1872-ben hozzáfognak a technikai diadalnak számító Margit-híd építéséhez is. Ugyanaz évben magyar orvos részvételével nagyszabású sarkkutató expedíciót indít el északra az Osztrák—Magyar Monarchia. És külföldön? Az 1870—71-es német— francia háború szörnyű ízelítőt ad abból, mi mindenre képes a modernné váló hadi- technika. Uszít a soviniszta sajtó mindkét oldalon, arat a géppuska őse, a mitrailleuse, eddig ismeretlen ágyúóriások szólnak bele a harcba, léggömbök viszik ki az ostromlott Párizsból a friss híreket meg a menekülő államférfiakat. Tudósok új nemzedékének nevét kell megtanulni: rég alkot már Darwin, Pasteur, Liebig, Magyarország is dicsekedhet egy Jedlik Ányossal, artézi kutakat fúró Zsigmondi Vilmossal. Mindez keveset használt volna, ha a költőt csupán a történelem vagy a néprajz érdekli, s a középiskolában felszívott természettudományos ismereteket fakulni hagyja. Hiszen az 1850 előtti gimnázium minden erejét a filozófia, nyelv- és költészettan tanítására fordította, jó ha a matematikán megkönyörült. Fizikából, kémiából biológiából még tankönyv sem igen akadt, nemhogy iskolai szertárakról lehetett volna beszélni! A nagyhírű debreceni kollégium falai közt Arany Jánosnak „magolni kelle kő, /irág .nevét”, anélkül, hogy ásványt vagy növényt adtak volna a kezébe. Szerencsére lókai iskoláiban, Komáromban s Pápán egyaránt jobb volt a helyzet. Vály Ferenc, későbbi sógora szép kertet készíttetett diákjaival a komáromi iskola mellett, s a kamasz Jókai még a tatai tó partjára is elgyalogolt egy-egy ritka vízinövényért. Vályt 65
