Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1999-02-01 / 2. szám

24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. február szerzetes is volt papja az etédi egyháznak, Bardócz Sándor, aki az aradi vértanuk közül Schweidel Józsefnek és Török Ignácnak volt gyóntatója és vesztőhelyre kísérője. Az etédi lakosság csak akkor tudta meg, hogy az ő katolikus papjuk, tanúja volt az aradi kivégzéseknek, midőn az Kolozsváron 1891. január 3-án visszaadta lelkét teremtőjének, élete 76., papságának 50. évében. Szentmihálvi vértanuk A vajdaszentiványi ütközet után, a császári hadse­reg szétverte a székely alakulatokat. Ekkor menekült el a táborból Bedő Ferenc unitárius papnövendék, Sebestyén József kolozsvári gimnáziumi szenior és Csegezi Ferenc, akik mind iskolatársai voltak a firtosmartonosi fiatal unitárius papnak, így ahhoz, Csegezi Lászlóhoz menekül­tek. "Bocskay, Bethlen, Thököly, Rákóczi alatt s legújabban az 1848-49-es szabadságharcban is, nem új jogokért, hanem az elkobzottak visszaszerzéséért dörgött az ágyú és csattogot a kard. Az agyagfalvi réten 1848. október 16.-án 60 ezren je­lentek meg..." jegyezte fel Tarcsafalvi Pálfi Aladár. A vesztes csata utáni menekülők között volt Barabás János gimnáziu­mi szenior, aki Gálffy Mihálynál a későbbi székely vér­tanúnál rejtőzködött. Vele volt még Kovács Imre újszékelyi birtokos, a Gálffy sógora, és Bántó Sándor fiatfalvi fiatal gazdatiszt. A székely falvak lakossága szervezkedni próbált az osztrákok ellen, de ezek a kísérletek sorra mind kudar­cot vallottak és minden ilyen ellenséges megnyilvánulást megboszultak az osztrák katonák. Az osztrákok a ro­mánokkal együtt sokhelyütt razziát tartottak, volt hon­védeket "felbújtókat" kerestek mindenütt. Sajnos - mint mindig -, került áruló is, aki alamizsnáért elárulta a rej­tőzködők helyét. Gálffy Mihálynak egy köröndi örmény segítségével sikerült elmenekülnie, de a többieket, akik nála bujkáltak elfogták az osztrákok. A foglyokat az Ijesztő nevű nagy bükkerdőn át, majd Csehétfalva és Bencéden keresztül, Szentmihályra kisérték, ahol a főhóhér (Heydte) tanyázott. Ugrón János Kúriájában, november 6-án, Molli nevű kapitány vezetésével átválogatták a foglyokat. Néhá­nyat szabadlábra helyeztek, köztük Csegezit, a papot is. A többi székely foglyot megalázták és a papi kúria udvarán mészárolták le, egy román tiszt vezetésével. A bestiális gyilkosságok A feljegyzések szerint a foglyokat nem ölték meg egyből, hanem karddal fájdalmas sebeket vágtak rajtuk először. Szalmatüzeket raktak, 2-3 lépésnyire egymástól, és azon ugratták át őket, hiányos ruházatukban. Ha nem bír­tak ugrani, akkor szúrták és vágták őket, legtöbbjükről már cafatokban lógott a hús, de akkor is ugraniuk kellett. Gyakran megtörtént, főleg a kövér Bántó Sándorral, hogy gyengülvén már, a tűz közepébe ugrott. Barabás azzal a kéréssel fordult az osztrákpárti hóhérokhoz, hogy ha már nem kegyelmeznek meg nekik, ne kínozzák őket, hanem végezzenek velük minél hamarabb. Erre az egyik tiszt előkapta a pisztolyát és hasbalőtte Barabást. Négy halott hűlt a földre: Barabás, Sebestyén, Bedő és Bántó. A kínzá­sokat csak egyedül Kovács Imre élte túl, aki egy vizes árokba esett és másnap egy Deák Mózes nevű falutársa gondozni kezdte és megmentette a haláltól. Ugyancsak Deák temette el a hősi halottakat a papi kúria udvarán, a kert melletti ribizlibokrok mellé... Az osztrákok és a románok elmentek és így november 19-én a meggyil­koltakat szertartás szerint újratemették. Sebestyén édes­apja átkot mondott a gyíkosokra "...az Isten még harmatot se adjon azoknak földjére, akik meggyilkolták a fiamat". A sírokat jelenleg egy nagy cserfa őrzi, ide emeltek az utódok egy szép emlékművet. A 2x2 méteres bazalt osz­lop tetejét egy stilizált "örök láng"-jelkép díszíti, az emlék­oszlopon pedig ez olvasható: "A szentmihályi vértanuk emlékének! Itt nyugszik azon négy székely ifjú, akiket az oláhok 1848. november 6.-án, az Ugron-kuria udvarán kegyetlenül legyilkoltak: Sebestyén József (szül. Homoródalmás, 1821) végzett unitárius papnövendék, kolozsvári gimnáziumi szenior, Bedő Ferenc (szül. Sepsikörispatak, 1824) unitárius papnövendék, Barabás János (szül. Sepsirákos, 1818) végzett papnövendék, székelykeresztúri gimnáziumi szenior, Bántó Sándor fiatfalvi gazdatiszt. Pihenésük legyen csendes e honi földben, amelyért életüket áldozták." Röviden ennyi. A hősökre való emlékezés, azokra, akik a nemzeti szent akarat oltárán feláldozták életüket, minden igazlelkű magyarnak becsületbeli kötelessége, bár­hol éljen a világban a balsorsunk szétszórtságában. Fülöp D. Dénes (Székelyudvarhely) KÉPES KRÓNIKA: Eljegyzésre, esküvőre, lakodalomra készül a család? Kisbaba született a fiataloknál? Keresztelőre gyűlt össze a rokonság? Éretségizik a nagyfiú? Há­zassági évforduló közeleg? Családi összejövetelt ren­deznek az új házban? Esetleg gyász érte a családot: meghalt valaki és temetés lesz? Ha megakarja örö­kíteni a családi ünnepeket vagy kedves emléket akar életének bármilyen jelentős eseményéről, forduljon bizalommal szerkesztőségünkhöz: a beküldött képe­ket a hozzátartozó rövid szöveggel együtt méltányos összeg ellenében közöljük a Képes Krónika rova­tunkban. Maradandó emlék, ami örömet okoz öreg- nek-fiatalnak. Lepje meg családját egy-egy képpel az AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG-ban. Hívja fel a szer­kesztőt és beszélje meg vele: nem fog csalódni. (Ne feledjük: lapzárta minden hónap 15-én!) Tel: 410-242- 5333 Kétnyelvű folyóirat - angol-magyar - jelent meg a kanadai Torontóban, a Kaleidoszkóp. Megrendelhető: 1315 Lawrence Ave. E, Toronto, ON M3A 3R3, Tel. 416-441-0891

Next

/
Oldalképek
Tartalom