Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-02-01 / 2. szám
1999. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGOÁJA XVIII. rész 1242. augusztus 14. — november 16. közt Hahót nembeli Arnold nádort Kán nembeli László váltja föl. (Tisztségét 1245-ig viseli.) Augusztus 14.-november 16. közt Hahót nembeli Arnold nádort Kán nembeli László váltja föl. (Tisztségét 1245-ig viseli.) November 16. IV. Béla elrendeli, hogy a zágrábi hospesek a szomszédos Gréc-hegyre költözzenek fel, és meghatározza városi kiváltságaikat. November 26. Csák nembeli Demeter az országbíró. (Valószínűleg Geregye nembeli Pál május körüli megbízásakor kapja a méltóságot, amelyet másodszor 1245-ig viseli.) November. IV. Béla megerősíti a szomabori (Zágráb vm.) hospesek kiváltságát, melyet 1240 körül Kálmán Szlavónia hercegétől kaptak. Az év második fele. Míg Hont-Pázmány nembeli Achilles seregével a Duna bal partján Bécsig nyomul, IV. Béla visszafoglalja Kőszeget és Sopront II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer hercegtől. A herceg lemond a három zálogba vett megyéről. Az év folyamán. A tatárjárás során egyes alföldi megyékben mai számítás szerint a településeknek mintegy a fele elpusztul.-Lőrinc az erdélyi vajda. (Tisztségét 1252-ig viseli.) 1243. június 5. Velence visszafoglalja Zárát. Június 7. IV. Béla megerősíti és bővíti a szepesi nemesek kiváltságait és rögzíti katonáskodási kötelezettségét. Július 7. IV. Ince pápa az esztergomi érsekké választott Báncsa nembeli István váci püspököt megerősíti méltóságában. (Tisztségéről először 1252-ben, majd 53-ban végleg lemond.) Július 21. előtt Rosztiszláv, Mihail Vszevolodovics csemyogivi nagyfejedelem fia Borku mellett vereséget szenved a tatároktól. (Az újabb mongol támadás hírével Magyarországra menekül, ahol feleségül veszi IV. Béla leányát, Annát. A tatár támadás lehetőségéről IV. Béla értesíti nagybátyját, Bertold aquileiai pátriárkát, aki a hírt IV. Ince pápához továbbítja. A pápa július 21-én keresztes hadjárat hirdetésével bízza meg a pátriárkát. A várt mongol támadás elmaradása fölöslegessé teszi a toborzást.) Az év nyara. Sáskajárás és éhínség pusztít az országban. December 28. IV. Béla megerősíti a zólyomi hospesek városi kiváltságait. 1243 körül. Az olasz származású Rogerius váradi főesperes Jakab bíboros praenestei püspök számára megírja a tatárjárásról szóló, jobbára személyes élményeire támaszkodó Carmen Miserabilét. (Művében a Sajó menti vereség belpolitikai okaira is rámutat.-1488-ban Thuróczy János krónikájának függelékeként kinyomtatják.) 1244. június 30, IV. Béla békét köt Velencével. Lemond Záráról, de a zárai vám kétharmadát megkapja. Velence megígéri, hogy nem szövetkezik II. András király utószülött fiával, Istvánnal. Július 19. Tűrje nembeli Dénes, egész Szlavónia (Drávántúl) kormányzója (dux) és bánja katonai fellépésére Spalató városa egyezséget köt Trau városával és hűséget esküszik IV. Béla királynak és elsőszülött fiának, István hercegnek. (Az egyezséget a magyar király október 14-én megerősíti.) Október 28. IV. Béla a körmendi (Vas vm.) hospe- seknek városi kiváltságot ad. December 15. IV. Béla megerősíti a korponai (Hont vm.) hospesek városi kiváltságait. Az év folyamán IV. Béla megújítja a pesti hospesek városi kiváltságait. (A kiváltságlevél árumegállító jogot is tartalmaz.) 1245. április 11. előtt Kán nembeli László nádort Tűrje nembeli Dénes váltja föl. (Méltóságát első ízben 1246-ig viseli.) Június 12. előtt Csák nembeli Demeter országbírót Gut-Keled nembeli István váltja föl. (Tisztségét 1246-ig viseli.) Augusztus 21. IV. Ince pápa IV. Bélát feloldja II. Frigyes német-római császárnak 1241-ben tett hűbéri esküje alól. Az év folyamán IV. Béla elsőszülött fiát, Istvánt királlyá koronáztatja és a Drávántúl (azaz egész Szlavónia) hercegévé teszi.-Rosztiszláv, IV. Béla király veje, magyar csapatok segítségével elfoglalja a halicsi Przemysl várát, majd Da- nyiil Romanovics halicsi fejedelem seregének támadása elől Magyarországra menekül. 1246 előtt. IV. Béla visszahívja a kunokat és zömükben a Duna-Tisza közére, valamint a Szolnok és Debrecen közti részekre (a későbbi Nagy- és Kiskunságba) telepíti őket. A kunokkal együtt Magyarországra jönnek és a későbbi Jászságban telepednek az alán eredetű jászok (oszétek) is. 1246. június 15. II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer herceg hadai a Lajta melletti csatában (Bécsújhely közelében) megfutamítják IV. Béla seregét. (Győzelmét azonban nem tudja érvényesíteni, mert az ütközetben, melyben a magyar királyt veje, Rosztiszláv herceg és a kunok támogatják, ő maga is elesik, és vele fiágon kihal a Babenberg-uralkodóház. Megkezdődik a harc a Babenberg-
