Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-10-01 / 10. szám
1999. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 AZ ARADI VÉRTANUK FELESÉGEI Damjanics János 1847. augusztus 30-án vette feleségül a mácsai (Arad vm.) Csemovics Emíliát. A fiatalasszony ekkor aligha sejthette, hogy kétévi házasság után -- amelynek jórészét a férj a szabadságharc különböző csataterein töltötte - 60 évvel fogja túlélni házastársát. Csemovics Emilia Aradon, a börtönben látta utoljára Damjanicsot. A vértanúk feleségei közül <5 töltötte be leginkább azt a szerepet - bár valószínűleg nem pózból és tetszelgésből -, amelyet a "hivatalos nemzet" a kiegyezés után elvárhatott egy aradi vértanú özvegyétől. Többé nem ment férjhez. Haláláig jótékonykodásnak, s főként nőnevelésnek élt. Elnöknője volt a "Magyar Gazdaasszonyok Egyesületének". Szerepléséről gyakorta olvashatni a korabeli sajtóban. Halálakor - ő halt meg utoljára a vértanuk feleségei közül - egy egész nemzet gyászolta. Dessewffy Arisztid első felesége a fiatalon meghalt Ujházy Antónia volt. Második házasságát a szabadság- harc alatt Pesten, 1849. július 5-én kötötte Színyei Merse Emíliával (mh. 1871-ben). Merse Emilia 1888-ban férjhez ment Máriássy János 48-as honvéd ezredeshez. Kiss Ernő 1826. augusztus 12-én vette feleségül Szentgyörgyi Horvát Anna Krisztinát, a répceszentgyörgyi kastélykápolnában. Édesapja Horváth Fülöp János táblai ülnök, leánya tiszteletére rendezte Balatonfüreden az első Anna-bált 1825. július 26-án. Horváth Annát Kiss Ernő eleméri (Torontál vm.) kastélyának kápolnájában temették el, amelyet a II. világháború során teljesen feldúltak, elpusztították, minden bizonnyal az asszony földi maradványaival együtt. Knézich Károly évekig állomásozott Egerben. Itt vette feleségül 1844. júliusában Kapitány Mihály egri szenátor leányát, Katalint, aki férje halála miatti bánatában elborult elmével még 1849-ben elhunyt. Két leányukat, Olgát és Irént Bartakovics Béla egri érsek neveltette. Lahner György felesége olasz leány, Lucia Con- chetti volt. 1849. október 5-én ő is bent járt a börtönben Aradon, a elbúcsúzni férjétől. 1849 után egy ideig Damja- nicsné édesanyjánál, majd Makón, Návay Mihály családjánál élt. Később - az 1848-ban született leányával — hazaköltözött Olaszországba, 1879-ben Milánóban élt. Colle- campigliben halt meg 1895. augusztus 12-én. Pöltemberg Ernő hosszas galíciai szolgálata során ismerte meg és vette feleségül 1840. december 12-én, Tamopolban, a lengyel Paula Kakowskát. Házasságukból 3 gyermek született: Lipót, Ilona és Guidó. A család bécsbe költözött, s a Landstrasse 482. sz. házban éltek. A feleség a szabadságharc során soha többé nem látta viszont férjét, akit az ekkor 26 éves fiatalasszony leveleiben - sikertelenül - igyekezett rábeszélni, hogy kérje nyugdíjaztatását. Később Pesten élt, s egykorú híradás szerint gyakran lehetett látni Budán, a Császár-fürdőben. Haláláig gyászruhát viselt. Pöltemberg Aradról feleségéhez írt leveleiből kitetszik, hogy nagyon szerette őt. ’...legyen még boldog mert megérdemli - írta neki utolsó levelében. Lázár Vilmos 1844-ben kötött házasságot özv. Halasy Józsefné, br. Revisnyei Reviczky Máriával. Ő is többször járt férjénél az aradi várbörtönben. Az asszony első házasságából született három gyermeket (Béla, Mad- lén és Szerencse) Lázár örökbe fogata. Reviczky Mária Pesten, az Ősz utca 23. sz. házban halt meg 1873. január 9-én. Gr. Leiningen-Westerburg Károly 1844-ben vette feleségül Ujbecsei Sissányi Elizt, Törökbecse gazdag földesurának lányát. Két gyermekük volt: Liza és Hermann. Sissányi Eliz 1854-ben újra férjhez ment gr. Bethlen József 48-as huszár századoshoz, Leitungen egykori bajtársához. 1879-ben Temesváron élt. Budapesten halt meg 1898. november 2-án. Nagysándor József nőtlen volt. A szabadságharc alatt jegyben járt unokahugával, Schmidt Emmával. A házasságra az aradi kivégzés miatt nem került sor. Nagysándor Aradról küldte vissza menyasszonyának jegygyűrűjét, s a közeli rokoni kapcsolat miatt szükséges egyházi felmentés okmányát. Schmidt Éva később Klauzál Gábor 48-as miniszter felesége lett. Schweidel József szintén lengyel nőt, br. szlotilói Biliszka Domitellát vette feleségül. Schweidel Pöltemberg ezredbeli bajtársa, ő is hosszú éveket szolgált Galíciában. Négy vagy öt gyermekük volt. Az özvegy 1879-ben Budapesten a Barátok tere 9. sz. házban lakott. Budapesten halt meg 1888. március 23-án. Gr. Vécsey Károly a szabadságharc alatt egy Hesse nevű zsombolyai földbirtokos elvált feleségével élt együtt, aki a táborban is többnyire együtt volt a tábornokkal. Ó is bent járt az aradi várban 1949. október 5-én elbúcsúzni. Nem tudjuk, hogy Vécsey feleségül vette-e vagy sem, de búcsúlevelében feleségének szólította az asszonyt. 1879- ben Aradon, a Fő utca 8. alatt lakott. 1899-ben - hosszas pereskedés után - a magyar állam elismerte őt Vécsy örökösének. Első férjétől egy leánya volt, Hesse Gizella. Zsombolyán halt meg 1900. október 18-án. A feleségek küzül Damjanicsné, Lázámé, Pöltem- bergné, Schweidelné síremléke Budapesten a Kerepesi úti temető 1848-as parcellájában, a Kossuth-mauzóleum közelében találhaló. Lázámé sírját az asszony domborműves szép bronz arcmása díszíti. Rajta kívül ismert még Damjanichné, Pöltembergné és Nagysándor menyasszonyának portréja is. A 13 tiszt közül Aulich Lajos és Török Ignác nőtlen volt. /kaleidoszkóp/ Rainer Pál
