Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-06-01 / 6. szám
1989. június Amerikai Magyar Értesítő 23.oldal----------------------Magyar tájak-----------------------Magyar történelem Utazás a Felvidéken Királyhelmectől északkeletre: LELESZ Dél-Zemplén egyik legősibb települése. A váci püspök alapított itt premontrei pré- postságot II. Béla segítségével a XII. század közepén. Gazdagsága miatt hajdan a főuraktól rendkívül sokat szenvedett» sokszor feldúlták s építették újjá. Gazdagságának alapja az volt, hogy II. Endre a leleszi templomban helyeztette el feleségének, a megölt Merániai Gertrúd királynénak szívét, s ezért nagy adományokban részesítette a szerzetet. A templom gótikusán épült a XIV. században, ma barokk stílusú. Lelesz - mint Jászó is - évszázadokon át hiteles hely volt, ez közjegyzői s okiratőrző bizalmi hivatalnak felel meg. NAGYKAPOS ősi település, évszázadokon át fontos forgalmi gócpont, a XVI. században pedig Ung vármegye székhelye volt. A vele szomszédos Kiskaposon született 1814-ben Erdélyi János író, a magyar népköltészet nagysikerű gyűjtője. Az írónak Nagykaposon szobra és emlékszobája van. Nagykapos plébániatemploma premontrei alapítású volt. DOEÓRUSZKA faluban, Nagykapostól keletre, született Dobó István, Eger hős védője. A templom 1500-ban épült. Dobó István szarkofágjának (1572) fő részeit 1820-ban az egri érsek kapta meg gróf Buttler János földesúrtól ajándékba, válóperének sikere reményében. DEREGNYÖ a Labore völgyében valaha székely telepesek faluja volt. A XVIII. század eleji pestisjárvány után költöztették ide őket. A faluban az egykori Lónyai-kastély látható. Peregnyőről északi irányban Butkán át, található: NAGYMIHÁLY, a Zemplén kellős közepén, a Labore folyó völgyében. Környékét emberemlékezet óta lakták; az Árpádok idején vízivára is volt. A husziták az 1440-es években egészen idáig kalandoztak. A török időkben Zemplén megye nemesei az úgynevezett Stift-házban tartották megyegyűléseiket.- Az egykori Sztáray-kastély a Nagymihályi család ősi vára helyén épült * XVII. században. A kastélyban ma múzeum van. Régészeti, történelmi emlékek, néprajzi kiállítás keretében a pásztorélet számos emléke, s egy parasztszoba látható, továbbá görög-keleti egyházi tárgyak, a kiváló pazdicsi fazekasok munkái, természetrajzi gyűjtemény és a Tolna megyei születésű Mousson Tivadar (1887-1955) festőművész e tájon festett képeinek kis galériája.- A Sztáray-mauzóleum a Várhegyen a kassai Mihály-kápolna másolataként épült a múlt század végén.- A nagymihályi plébániatemplom (a kastély mellett) a XIV-XV. században épült, de a vallásháborúk lerombolták, s ezután barokk stílusban építették újjá. Berendezése igen értékes. Kora barokk oltárát Ungvárról hozták ide, s tornyában 1436-ban öntött harang zeng. Kő •vízköpői* ma a múzeumban vannak. KIRÁNDULÁS a Vihorlát hegységbe: A. Vihorlát 800-1000 méteres hegység, de ennél jelentékenyebbnek hat, mivel egyszerre emelkedik ki a Tisza síkságából. Vulkánikus eredetű, a Vihorlát név *kiégett*-et jelent. TÁRNÁ várának romjai (Vinna várának is mondják), a falu fölött állnak 325 m magasan. Árpád-kori eredetű vár. Egyik XIII. századi ura, az akkori ungi főispán mérhetetlen dühében magát a királyt, az ifjú Kun Lászlót is megkorbácsoltatta. Büntetésül elkobozták birtokát, de később visszakapta. Másik birtokosa Eödönffy István, a XVII. század közepe táján boszorkány mester hírében állott, még Wesselényi nándor kíséretét is megbabonázta. A Vihorlát alatt fekszik: SZOBRÁNCFÜRDÖ Kénes, savas, sós gyógyvizét már 1330-ban is használták. Észak felé 12 km-es kitérő: REMETEHÁMOR falva, amely egykor vasolvasztó volt. (Központi épületének parkja ma természetvédelem alatt áll.)- Rendkívül kellemes út - erdei vasút is - vezet innen a Nagy Tengerszem-tóhoz. A 618 m magasságban csillogó tó a Vihorlát-rengeteg kellős közepén van, egy vulkanikus eredetű kalderában. A Vihorlát legbájosabb tája ez. BARKÓ a Labore partján épült. Nevezetessége a tatárjárás után épült Barkó-vár maradványa. Sok vihar dúlta, legvégül I. Rákóczi György pusztította. A vár mezején ütközött meg Mátyás király is Kázmér lengyel királlyal 1466-ban. HOMONNA 25 000 lakosú város a Labore partján.- Történelme igen gazdag. Régészeti lele-
