Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-06-01 / 6. szám
teket a népvándorlás korából és az ószláv időkből is állandóan találunk környékén. A várost Anjou Károly Róbert Drugeth Fülöpnek, francia-olasz játszótársának adta hatalmas birtokokkal együtt. Évszázadokig birtokolta a család Homonnáti várat is épített ide. Később a Rákócziak és Andrássyak lettek a város környékének urai. Homonnán született Trefort Ágoston (1817-1888) író» kultuszminiszter.- A város plébániatemploma gótikus eredetű, de az átépítések során barokk külsőt kapott. Homonnán csillagvizsgáló is működik.- A homonnai kastély 1610-ben a régi vár alapjain épült négyszögletes, árkádos udvarú reneszánsz-barokk alkotás. Déli szárnyának földszinti termeiben értékes, allegorikus falfestmények láthatók. KIRÁNDULÁS A CIRÓKA VÖLGYÉBE A Laborcba ömlő Ciróka a Vihorlát északi lejtőiről s az Alacsony-Beszkidek déli részéről gyűjti össze vizét. Pásztor- és favágótelepülések vidéke ez. Színes népviseletük emlékét még ma is láthatjuk - és különösen szép fatemplomok és fa haranglábas kőtemplomok vannak érrel elé. SZINNA a völgy központja, 215 m magasan épült város 12 000 lakossal. Az Árpádok idején alapították, van egy XVIII. századi kastélya s egy klasszicista temploma. Néhány - ortodox fatemplomáról nevezetes - község: Dara, Harcos, Utcás, Ugar, Újszék, Topolyán, valamint Ludomér-vágása, ahol Riedl Frigyes (1856-1921) irodalomtörténész született. A fatemplomok java része két-háromszáz esztendős; naiv, de igen értékes szentélyfalakkal (ikonosztázokkal), szép egyházi kincsekkel. KIRÁNDULÁS A LABORC VÖLGYÉBEN Északra indulva, Homonnától 38 km—re található: LABORCRÉV. 1896-ban romantikus stílusban épült kastélyában múzeum van. A Keleti-Besz- kidek és a Lengyel-Kárpátok népének népviseletét, népiparát és faragóművészetét mutatja be a gazdag gyűjtemény. VRANNÓ őrmezőtől 15 km-re van. 16,000 lakosú város a Topoly völgyében. Évszázadok óta forgalmas mezőváros. A középkorban a Rozgonyiak birtokolták, később a Báthoriak. A város kiindulópont számos hegyvidéki szép kilátóhely felé. Barokk kastélya a középkori vár alapjaira épült a XVIII. században. A plébániatemplom XV. századi eredetű, de a 24. oldal 1989. junius barokk korban átalakították. A prágai származású, de Egerben elhunyt J. L. Kracker festőművész festette freskóit a XVIII. század közepén. A pálos rend kolostora szintén középkori, de barokk átépítésű. CSICSVA vár festői romjai a falu fölött 320 m magasan vannak. Az erősség évszázadokon át a kereskedelmi utakat őrizte. Az Anjouk alatt a Rozgonyiak bírták, 1526 után a Drugethek, majd Zápolya János. A XVII. században Zemplén megye gyűléseit itt tartották. 1711-ben rombolta le Csicsva várát egy labanc generális. A nemesi közgyűléseken és a gyűlés utáni borozásokon - ha alkalom adódott - egyre-másra megtréfálták egymást az urak. Innen származik a mondás - ha valaki nagyot lódított -, hogy "be kell azt a csicsvai könyvbe írni*. Be is írták egy krónikába, amelyet tévesen csittvári krónikának neveztek el később. Jókai is szerepelteti a krónikát "És mégis mozog a föld* c. regényében. A sokáig vezetett krónika a Barkóczy grófok öröksége lett, ezt dolgozta föl irodalmi anekdotáiban a múlt század elején Szirmay Antal. Sajnos, a nevezetes krónika később elkallódott. TOPOLYHANUSFALVA észak felé továbbmenve található. Egykor élénk mezőváros, 1630-ban már gimnáziuma is volt. Temploma román-góti- kus-barokk, 1280-ban épült. Négy saroktornyú barokk kastélya a XVIII. századból, másik, reneszánsz kastélya 1569-ből való. *Királymező- ségnek* hívták. KIRÁNDULÁS A DUKLA-HÁGÓHOZ GIRLÁT a Rád omka és a Topolya összefolyásánál 3000 lakosú. Árpád-kori alapítású község egy reneszánsz és egy barokk kastéllyal, a parkban többszáz éves tölgyekkel, boglárfákkal. A XVIII-XIX. században fajanszgyáráról volt híres. FELSÖVÍZKÖZ 5500 lakosú yápns. Hegyi nász— torkodás, szakértő erdőművelés jellegzetes tája. Ezen a vidéken többszáz éves pravoszláv fatemplomokat láthatunk a következő falvakban: Ladomérvágása, Hunkóc, Ladomérmező. Alsó- és Felsőkomárnok, Koróc, Rózsadomb, Meredély, Ruzsoly. Nemrég még a mersei templomok is megvoltak. A DUKLAI-HÁGÓ az Északkeleti-Kárpátok legalacsonyabb (502 m), s ezért egyik legforgalmasabb hágója; évezredek óta kereskedelmi útvonal. Közúti átkelőhely, vasút erre nem vezet. / Amerikai Magyar Értesítő
