Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-02-01 / 2. szám
14.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1987. február Magyar tájak Magyar történelem Utazás Erdélyben (XXVIII „folytatás) (Előző számunkban elértük Brassót» E számunkban ismertetjük a város történetét és látnivalóit») A város Brassó megye székhelye, a Bar- caság medencéjének déli részén, védett katlanban, 550 m magasságban» Erdély legszebb fekvésű városa» A Cenk-hegy 400 méterre magaslik a város fölé» A várost é- pitő szászok először az ó-brassói részen telepedtek meg és csak később húzódtak be a mai Belváros területére. A város neve, Brassó, bolgár-török eredetű, a vidék tehát a bolgár birodalom idejében is lakott hely volt. A Bar- caság akkor szerepelt először az oklevelekben, amikor 1211-ben II. Endre a német lovagrendnek adományozta. Noha a király megtiltotta nekik, hogy kővárakat építsenek, a keresztesek felépítették Feketehalom, Brassó és Földvár kővárait, sőt a rend nagymestere a pápai fennhatóság a- latt függetleníteni akarta a területet a magyar koronától» Ezért a király 14 év múlva 1 1225-ben a lovagokat fegyveres e- rővel kiűzte, az idetelepedett német parasztok viszont itt maradhattak. A király kiváltságokkal halmozta el a szász telepeket, s ezek annyira megerősödtek, hogy a tatárjárást is átvészelték» Nagy Lajos király idéjére esik a város fénykora, ekkor árumegállító jogot kapott» 1395-ben pedig Zsigmond itt kötött szövetséget Mircea havasalföldi fejedelemmel a törökök ellen» A XV» században a legrégibb vár szét- rombolásával kezdték meg a várost hatalmas fallal körülvenni, melynek 28 tornya és 7 bástyája volt» Kapui közül ma már csak a Kátalin-kapu van meg. A város már a XV. századtól kulturális központnak számit. 1496-1549 között élt a szászok nagy reformátora, Honterus János, aki az evangélikus vallást bevezette a városba. 1524-ben épült a Fellegvár, amelyet 1630-ban Bethlen Gábor erősittetett meg. A várost 1689-ben nagy tűzvész pusztította, mely a templom falait is feketére kormozta, ezóta nevezik "Fekete Templomnak". A XVII. században Caraffa császári tábornok Brassóba német őrséget akart helyezni, de a szászok tiltakoztak ellene. Ezért a várost felgyujtatta és kiraboltatta. A város -szembefordulván a kuru- cokkal - a Rákóczi-korban is sokat szenvedett. 1718-1719-ben és 1755-1756-ban a város lakosságát pestis tizedelte meg. Brassó mindenkor fontos, gazdag kereskedőváros volt. 1848 előtt a Havasalföldre, vagy onnan továbbmenő kereskedelem itt haladt át. Az 1848-1849-es szabadságharc idején Brassóban nem volt komolyabb ütközet.Bem tábornok gyorsan kiverte az osztrákokat, és a honvédek elfoglalták a fellegvárat. A század elején itt adták ki a hires Brassói Lapok c. újságot. Látnivalók; A Földvár felől érkező utas az Ó-Bras- són átvezető Hosszú utca vonalán érkezik a városba.-A Szt. Bertái an-templom 1300 táján é- pült gótikus stilusban egy 1223-ból származó román stilusu templom átépítésével. Később fallal vették körül. A háromhajós, kereszthajós bazilika párkányzata és ablakai román stilusuak, a szentély- ablakok azonban csúcsívesek. Tornyát 1842-ben újjá kellett épiteni. A templom mögötti hegy lábainál római erődítmény nyomai láthatók.-A szentmártonhegyi templom a XIII. századból származik, eredetileg tiszta gótikus stilusu volt. Utoljára az evangélikus egyház birtokában volt, ma múzeum. A templom körül régi temető van. A római katolikus templom, gazdag di- szitésü, barokk alkotás 1782-ből. Homlokzata igen mozgalmas, bolthajtásai belül geometrikus és virágmotivumokkal vannak kifestve.-Szent János templom, gótikus eredetű, BRASSÓ Az ezredévi Árpád szobor Brassóban
