Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1987-02-01 / 2. szám

1987. február

Amerikai Magyar Értesítő

15.oldal

középkori építmény .-A Schobell-ház legkorábbi részlete, a torony a XV. századból való. A régi szász polgárházon a XVIII. századig követhetők a különféle korú átépítések stilusválto- zásai. Néhány ajtaját és ablakát gyönyörű reneszánsz faragás díszíti.-A régi Tanácstér, a falakkal övezett középkori Brassó piactere volt. Több műemlék jellegű épület szegélyezi, egykori kereskedőházak és vendégfogadók.-A régi városháza (a tér közepén áll). Eredetileg a céhek tanácsának székháza volt. Építésével kapcsolatosan az első dokumentum 1420-ból maradt fenn. 1515 és 1528 között kibővítették. Ekkor gótikus stilusu volt, 1770 és 177^ között azonban ismét átépítették, barokk stílusban. Jelenleg is ezt a formáját őrzi. Tornya 58 m magas. 1525 és 1528 között épült s eredetileg az épülettől távolabb állt. A Városháza homlokzatán ma is látható a koronaváros címere. A címer a királyi koronát ábrázolja, melyből gyökerek nőnek ki.-A volt Kereskedők háza. Árucsarnoknak is hívták. 1545-ben építtette Hirscher Lukács biró, és az özvegy hagyta a városra.

Régen hatalmas pincéjében volt az Es- terházy-pince nevű étterem. Az épület az 1689. évi tűzvész idején megrongálódott, ezért a XIX. század közepén átépítették. Belső udvara ugyanúgy,mint Csukás utcai része árkádositott.(Ma a Kárpáti Szarvas vendéglő.)

A tér déli részéről egy kis teresedés nyílik:(a Fekete-templom udvara) a hajdani Honterus-udvar.- A Fekete-templom a terecske közepén áll. Ez a legnagyobb erdélyi templom s egyben az európai gótika legkeletebbre eső, nagy alkotása. A XVI. század óta evangélikus templom.

1383-ban kezdték építeni egy korábbi román stilusu templom helyén, és száz évre rá fejezték be. Az 1689. évi Caraf- fa-dulás tűzvészében feketedtek meg falai. Ekkor omlott be régi boltozata is, ezért 1710 és 1772 között át kellett é- piteni. így kerültek eddigi gótikus, itt-ott reneszánsz stílusába a barokk elemek.

A templom 89 m hosszú és 38 m széles.

A nyugati homlokzatára tervezett két toronyból csak az egyik készült el, ez 65 m magas. A templom 21 m magas oldalfalait tornyócskákban végződő támpillérek tagolják, közöttük nagy mérmüves ablakok vannak. Hat kapuja közül a bélletes nyugati kapu a legszebb. A déli kapu felett

reneszánsz kori freskó látható, Mátyás és Beatrix címerével. A freskó Szűz Máriát ábrázolja a kis Jézussal szentek társaságában.Maguk a tölgyfakapuk is e- redetiek. A templom külső szobrait az idők során többször is felújították.

A csarnoktemplom három egyenlő magas hajóból áll. A három hajót 5 db. nyolcszögletes pillérpár választja el egymástól. Szentélye három pár pillérével hármas csarnokot alkotó, körüljárós szentély. Az oltár 1866-ban készült, a mellékhajók karzatai pedig 1710-1714 között. A templom kincsei közé tartozik a sekrestyében látható, 1472-ből származó bronz keresztelőmedence, valamint 119 db keleti szőnyeg, a város kereskedőinek fogadalmi ajándékai. A torony harangja 6 tonna súlyú. 1839-ben épült orgonájának 4000 sípja és 76 regisztere van.-Honterus szobrát (a Fekete-templom déli oldalán) 1848-ban állították a város polgárai. Johannes Honterős, humanista szász tudós, vallásreformátor, iskola- szervező s európa hirü térképtudós volt. 1532-ben készítette el Erdély térképét, 1535-ben nyomdát s hozzá papírgyárat is létesített.-A volt Honterus-iskola (a Fekete-templom déli részén), a szászok hires gimnáziuma, 1545-ben épült.-Az evangélikus parókia épülete (ugyancsak a templom déli részén) XIII. századi eredetű, akkor a Corpus Christi-rend kolostora volt. A háromszintes épületen a barokkig bezáróan minden stilus elem felfedezhető. Hangulatos udvara van.-A Kovács-bástya, a XVI. század elején épült az északnyugati városfal sarkának védelmére. Háromszintes építmény, ötszög- letü alappal.

A Kovács-bástyától észak felé vezető utcának németül Graft a neve, ez volt a kettős várfal közötti Zwinger, a gyilok-