Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1986-07-01 / 7-8. szám

1986. jul.- aug. Amerikai Magyar Értesítő' 15.oldal János a hajósok és molnárok védőszent­je. Hajdan a szent nevének napján kivi­lágított ünnepi felvonulást rendeztek vizijármüvekkel a Maroson.- Az ortodox püspöki székesegyház kéttornyú, impozáns neobarokk templom, melyet 1862-1865 között építettek. Ter­vezője Czigler Antal műépítész.- Flórián-kápolna a város egyik leg­régibb építménye, 1752-ből származik. Szt. Flóriánnak a tűzoltók védszentjé- nek tiszteletére épült, mivel közelben volt a tűzoltó-laktanya. Elhanyagolt, félig romos állapotban van.- A víztorony. A látogató régi vár­toronynak nézné a hatalmas négy fiator­nyos építményt, pedig csak 1896-ban é- pült.- A szerb templom helyén már I698- ban állt egy régebbi templom. A jelen­legi barokk épület 1819-ben épült. A Szent Jánosról elnevezett, aránylag sze­rény templomnak diszes, szépen aranyo­zott barokk-empire tornya van. Freskói az évszázados gyertyafüsttől sajnos tönkrementek. Ikonosztáza viszont igen szép. (A templom mellett lakó egyházfi kérésre kinyitja a templomot.)- A vastuskós ház falában látható az a lakattal lezárt, szögekkel televert fatörzs, amely egyesek szerint a mester­ré avatott kovácslegények emlékét őrzi. A ház annak idején a kovács céh tulaj­donában állott. Az 18^8-as forradalom és szabadságharc leverése után itt mű­ködött a császári titkosszolgálat aradi paranc snoksága.- A régi szinház épülete 1817-ből származik. Emléktáblája megemlékezik arról, hogy 1820-ban itt szerepelt Dé­ryné. 1907-ben itt nyilt meg az első aradi mozi.- A kultúrpalota a város legérdeke­sebb épülete. Szántay Lajos aradi mü- épitész tervezte.1913-han avatták föl. Főhomlokzata eklektikus modorú, neore- neszánsz és neoklasszicista elemekkel. A hátsó homlokzaton neoromán, neogóti­kus, neoreneszánsz és neobarakk részle­tek láthatók. Előcsarnoka márvánnyal van boritva. A kultúrpalota mellett lépcső vezet fel a Mtaros-töltésre, ahol egy hid vezet át a túlsó partra.- Az aradi vár a Maros hajtükanyará- ban álló, sáncárokkal övezett, hatszögű erőd, amelyet sokszögű külső sánc vesz körül. A belső övezet Vauban-rendszerű, s alaprajza kb. 800 m átmérőjű, hatágú csillag, többszintes kazamatákkal. Hat kapuja és egy várkápolnája is van. 1762 és 1783 között épitették Philip Ferdi­nand Harsch tábornok tervei alapján. A szabadságharc után a császáriak e- lőször leakarták rombolni az egész vá­rost, de végül csak a vár környezetében álló épületeket bontották le. A vár ma is katonai objektum, bemen­ni nem lehet, környékén fényképezni ti­los .- Az aradi vértanuk emlékoszlopa, az un. Vesztőhely, (a vártól délre, a kül­ső sáncon kivül) a hidról jobb kéz felé haladva, egy kis halom tetején áll. Egy háromméteres kőgulán, amelyere 1É lép­cső vezet fel, egy három méter magas szürke kőobeliszk. A 13 tábornok közül Dessewffy Arisz­tidet, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost és Schweidel Józsefet a vár sáncában agyon­lőtték. Az itteni emlékmű közelében pe­dig felakasztották Aulich Lajost, Dam­janich Jánost, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Leiningen Károlyt, Nagy-Sán- dor Józsefet, Pöltemberg Ernőt, Török Ignácot és Vécsei Károlyt. 197^. október 6-án, a 13 tábornok kivégzésének 125. évfordulóján az em­lékoszlopot felújították, és tizenegy­nek a hamvait is itt helyezték el. (Kiss Ernő a jugoszláviai Németellemér, Dessewffy Arisztid pedig a csehszlová­kiai Margonya községben nyugszik tovább­ra is.)- Az aradi vasútállomás a dél-erdé­lyi vasútvonal egyik nagy csomópontja. 1858-ban épült. Kirándulások:- A csálai erdő a város nyugati szé­lén, a Maros mentén Pécskáig húzódó tölgyerdő. Az aradiak kedvelt kiránduló- helye. Itt van az úgynevezett Hármas­sziget. Ennek megközelitése a Fejsze ut­cán végig, 1 km-re a várostól a makadám­út átvezet az erdő északi szélét hatá­roló kis töltésen. Ezután az erdőn ke­resztül a Maroshoz érünk, s itt hajóhid vezet át a szigetre, ahol romantikus környezetben üdülők vannak. (A Marosban való fürdésnél óvatosak legyünk.)- A Hódos-Bodrog-kolostor. Uj-Aradon keresztül és Zádorlak irányában közelít­hető meg. Aradtól kb 12 km távolságra van. Egykor a Hódos-nemzetség birtoka volt, 1177 óta ismerték Szent Péterről elnevezett katolikus kolostorát. Mint­egy százéves fennállása után 1278 és 1293 között teljesen elpusztult. He­lyén létesült a mostani kolostor. A XVIII. században átépített kolos­tort belül XVII. századi freskók diszi- tik. Az itt őrzött tárgyak közül igen értékes a XVI. századi fémkeretes fa­kereszt, egy XVI. századi pohár, kehely, biblia. Igen értékes kéziratai is van­nak. Sokszor találtak itt menedéket a Moldvából menekült ortodox papok.- Utazás Arad-Hegyaljára. Arad-Hegyalja a várostól kelet felé 26 km-re a síkságból hirtelen kiemelke­dő borvidék neve. E hegyvidék főgerince a Marossal párhuzamos, legmagasabb csu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom