Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1986-07-01 / 7-8. szám

16.oldal____________ csa a Hegyes 800 m. Aradról az 1906-ban épített, 57 km hosszú villamosvasuttal is megközelít­hető, mely Gyoroknál két ágra válik, s észak felé Pankotáig, délen Radnáig ve­zet. Fontosabb helységei: Ménes I878- ban alapított szőlészeti iskolával, Győ­rök katolikus, református és ortodox templomokkal, a villamosvasút elágazá­si helye.- Kovászi faluban egy Árpád-kori to­rony romjai látható.- Világos a legnagyobb település, 5000 lakosa van. 1849. augusztus 13-án Világos mellett a szőlős! sikon tette le a fegyvert a magyar forradalmi had­sereg. A helység központjában, a forrás feletti parkban áll Bohusné Szőgyéni Antóniának (I8O3-I890) a nőnevelés e- gyik úttörőjének és az irodalom támo­gatójának bronzszobra.- A világosi vár romja a község fe­letti hegyen van. A várat a XV. század első felében már említették. l458-ban Mátyás király ide záratta nagybátyját, a pártütő Szilágyi Mihályt. A vár ud­varán fedett vermek voltak, s ebben tartották a foglyokat.- A volt Bohus-kastélyban irta alá Gögey a kapitulációt.- Pankota város Világostól északra fekszik. A villamosvasút végállomása. Itt született Csiky Gergely (1842-1891) drámairó. A városban áll a Sulkowszky- hercegek 1817-ből származó kastélya. Hajdan vára is volt, de a török időkben elpusztult. Pankotától dél felé szép kirándulásokat tehetünk a Hegyes-csucs- ra és az egész hegyvidékre.-Aradtól Déváig: Kezdetben sik vidéken halad az ut, majd beérünk a hegyek közé, a maros al­só szorosába. Marosillyéig a viz jobb partján vezet az ut, itt átkelünk a bal partra. Aradot kelet felé hagyjuk el. Glogo- vác-Öthalom az ősi Arad helye. Lakossá­gát a török időkben kiirtották, s a vá­rost lerombolták. 1700-ban szerbeket telepitettek ide, akik később a katoli- zálás miatt kivándoroltak. Helyükre 1724-ben svábok jöttek. Az úttól balra látható 5 halom nép- vándorlás kori emlék. A neogótikus ka­tolikus templom 1887-ben épült. Mögötte látható az orodi ősi apátság romja, egy nagyméretű bazilika alapja.- Szabadhely község helyén 1183-ban már szombati vásárairól hires település állt. A török időkben kihalt, a lakos­ságát a XVIII, században telepitették ide. A falu után 2 km-re a római limes metszi az utat. Ez három párhuzamos sáncöv, 2_10 m magas töltésekkel, köz­tük sánccal, kb. az I. évszázadból való. 1986. jul.- aug.- Pálos nevét 1333-ból ismerjük. La­kossága a török időkben kipusztult. Az ősi település neve Pál ülése volt.- Kladova a müut mellett völgytorok felett fekszik. Hajdan vára és kolosto­ra is volt.- Máriaradna az aradhegyaljai villa­mosvasút déli szárnyának végállomása a Maros mellett fekszik, éppen szemben Lippával.- A máriaradnai templom és kolostor. Amikor a törökök 1552-ben Lippát elfog­lalták, az ottani ferences barátok ide­menekülve egy kis fakápolnát építettek. A mai templom 1756 és 1760 között épült, a kolostorral egyidőben. Kéttornyú ba­rokk alkotás, régi hires bucsujáró hely. Egy XVII. századi képet láthatunk ben­ne, amely Romandini de Bassano műhelyé­ből került ki.- Lippa városba Radnáról a Maros hid- ján át jutunk. A maros déli partján egy­kor Erdély kulcsvára volt. A XIV. században lendült felt amikor Róbert Károly alatt az udvar több Ízben itt-tartózkodott. 1325-ben Károly meg­alapította a ferences kolostort. A pá­pai tizedjegyzék szerint akkoriban Arad megye legnagyobb városa volt. 1551-ben a török foglalta el. Várát a karlócai békeszerződés értelmében lerombolták.- A lippai ortodox templom a XIV. században épült. A törökök idején me­csetté alakították, majd ismét vissza­kapta eredeti rendeltetését. Értékes síremlékek és freskómaradványok látha­tók benne.- Lippafüred 3 km-re van a város köz­pontjától, szép erdős környezetben fek­vő fürdő. Tovább menve kelet felé, a következő helység Sólymos szintén Lippához tarto­zik. Ortodox temploma az ágoston rendi szerzetesek 1278-ban épült templomának helyén áll.- Sólymos várának romjai. A várat a XIII. században a fenyegető újabb tatár támadás ellen építették. Róbert Károly idején királyi vár volt. 1446-ban Hunya­di szépen kiépíttette. 1514-ben Dózsa serege átmenetileg elfoglalta. 1552-ben a törökök kezére került. 1688-ban Caraf- fa hosszú ostrom után vette vissza a tö­röktől. Ekkor a vár jórészt romhalmaz lett. A várfalak maradványa és a felvo­nóhíd kőoszlopai ma is látszanak. 1541- 1542-ben Izabella királyné is lakott itt a kis János Zsigmonddal. A várromok mellől gyönyörű kilátás nyílik a Maros völgyére. Az ut a Maros mellé szorul és sok hajtűkanyar, kőkorlát követi egymást. Óvatosan kell vezetni, egészen Déváig. Odvas, majd Konop klasszicista kas­télyait érdemes megnézni. Berzova fakitermelési központ. Paál Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom