Váczi Közlöny, 1895 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1895-01-20 / 3. szám
XVII. évfolyam. 3. szám. HELYI ES VIDÉKI ERDEKU HETILAP. ELOFI/FTKSI ÁRA: negyed évre 1 frt 50 kr. Szerkesztöseg es kiadóhivatal: Egyes szám ára IO kr. : (hová a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetési pénzek, Kapható KISS ERNYEÍ ANTÓNIÁNÁL Kossuth-tér (Gyiirky ház.) hirdetések, stb. .küldendők). megjelenik minden vasárnap. Vacz, Gáspár ik-utcza 12. sz. alatt. lIlRmiTÉKKIi : jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezménybe? részesittetnek. \ y i I M ér: sora .......................................................-Kr Bélyegilleték minden beiktatásnál »0 kr. A »Váczi Kath. Kör« ünnepélyes megnyitása. Felemelő, magasztos ünnepe volt városunk kath. közönségének f. hó 13-án. Ünnepe, mely rezgésbe hozta, szent lelkesedéssel töltötte el a sziveket, tőnkéit eszmékkel gyönyörködtette az elméket, örökre igaz, soha el nem évülő eszmék kel. Meri hát lehetnek korszakok, melyek sajnos körülmények közrehatása folytán egy időre árnyat vetnek a legfényesebb igazságokra: de azokat végkép elsülyeszfeni, jogos létüktől megfosztani nem lehet; mert az igazság örök. A századvégi (fin de siede) felfogás már- már minden téren mintegy áramlatként hadat üzent a legfönségesebb elveknek. Fékvesztett rendszerek, méltatlan élvek és kedvtelések va- dászása szertelen anyagi versengés, a legelemibb erkölcsi kötelmekről való megfeledkezés, negé- lyes viselkedés, erénytelen arroganczia észlelhető itt is, ott is. S ami ma még talán csak szórványosan fordul elő. félő. hogy idővel nagyobb elterjedésre jut, mi által a korrekt jellemek megfélem- littetnek. a fedhetlen önérzet pellengérre állitta- tik, s felülkerekednek oly elméletek és gyakorlatok, melyek a szervezett társadalom alapjaira s első sorban magára az annyiszor s mindenfelől emlegetett közekölcsiségre végzetesek. Lehet-e tehát dicséretesebb törekvés mint az, mely a még meglevőt menteni s az igazság áldásthozó uralmát terjeszteni vágy? Mely szervez és egyesit, hogy szervezetten vessen gátat a könyen végzetessé válható áramlatok ellen, kivált a társadalmi téren. Mely egyesíteni vágy azokat, kik a helyes és nem helyes között határt vonni s jobb meggyőződésük szerint önzetlenül cselekedni akarnak és bírnak. Városunkban múlt évi november 18-án Ä „Váczi Közlöny“ tárczája. Prolog. Szavaltatok a váczi kath. körnek 1895. évi jan. 13-án tartott ünnepélyes megnyitásakor. Nincsen falomb, alszik rég a természet, Télnek hava, ül erdőn s ligeten; De bármily fájó látvány az enyészet, Uj fény dereng az ember-sziveken. Ez uj tavasz te vagy ó hit világa, Melynek dicsőn ragyog felénk sugara! Nem halt tehát meg ifjan a leányzó, Nem halt meg, csupán mélyen a,tudott, Hatott reánk a lelkesítő pár szó, S felköltni őt a dics nekünk jutott. Virulni látván immár kis ..Körünk,! Lehet-e ennél tisztább örömünk ?! Bizony sokáig pihentünk nyugodtan, Talán tovább, mint ügyünk engedé; De hát tegyük a panaszt félre mostam, Lángbuzgalmunk tegyen a jelemé. Hogy védelmezzük, ami szent jogunk, Ez az, miért itt ma kezet fogunk. Hisz’ jól tudjuk, hogy összetartás által Kis dolgok is nyertek már nagy erőt, Mig ott, hol elvül minden ajak mást vall, Szét hull az is, mi nagy volt azelőtt. Testvér-szeretet legyen jelszavunk így áldva lészen müvünk és magunk. Hogy is lehetne üdvöt nem remélnünk, Midőn bennünket ilg eszme vezet; Kath. Kör alakult, mely a kath. vallás szent igazságait tűzte zászlajára, hogy ezen zászló alatt a kath. öntudat és összetartozás érzetét felkeltse, növelje, s ez által a társadalom reális alapjainak megőrzéséhez, föntartásához tevékenyen hozzájáruljon. A Kör alapszabályai felsőbb helyen meg vannak erősítve, s igy a választmány elérkezettnek találta az időt, hogy a kör ünnepélyesen megnyitassék. A megnyitás január 13-ra lett kitűzve. Ritkaság számba megy azon lelkesedés, mely Ível városunk kath. közönsége ezen kör megalakulását üdvözölte, és azon pártolás, melyben azt a vérmesebb reményeket is felülmúlva, részesíti. S ritkaság számba azon gyorsaság, melylyel a kör megnyitásának hire elterjedt, s azon meleg érdeklődés, melylyel az mindenfelől, fogadtatott. A/, ünnepélyes megnyitás lefolyásáról a követ- j kezeiket jelentjük. A „Veni Sancte." Délelőtt J/211 órakor a fehérek templomában ünnepélyes ..Veni Sanctelí-t tartott dr. Virter Lajos nagyprépost, czimz. püspök. Az isteni tiszteleten a kör tagjai feltűnő nagy számmal voltak jelen. Maga a megnyitási ünnepély délután 6 órára volt kitűzve a „Curia“ szálloda nagytermében, mely ez alkalomra a pápa és király arczképével volt ékesítve és fényesen kivilágítva. Egyébként a kör helyiségében egész délután élénk társalgás és eszmecsere folyt, mert többen a vidékről már délelőtt megérkeztek. A vendégek fogadtatása. A már megérkezett vendégek, valamint a kör választmánya s a tagok közül sokan este 5 órakor testületileg vonultak ki a vasúti állomásra a budapesti küldöttség fogadására. A küldöttség 1 /36 órakor érkezett meg s harsány éljenzéssel fogadtatott. Tagjai voltak Budapestről : gróf Esterházy Miklós Móricz a budapesti kath. kör elnöke, Pintér Kálmán a bpesti Midőn velünk van jó lelki vezérünk S már is csodát müveit a szeretet. Főpásztorunk, mindnyájunk kegyes Atyja Áldd meg azt, jóságai ragyogta,tva ! Hozta Isten, ki fenkölt szellemével Eljött közénk, a nemes Fön rat, Ki nagy lelkének lángoló tüzével Matatja nekünk az igaz utat. így biztosítva immár szent ügyünk, Borulva áldjuk érte Istenünk'’! Fludorovits Zsigmond. kath. kör alel nőké, dr. Szadovszky János földbirtokos, dr. Varga Ferencz az állatorvosi akadémia igazgatója, dr. Csillag Gyula egyetemi tanár, Hets Ödön ügyvéd, Éberling Antal a Ferencz József-rend lovagja, Kubina József országgyűlési képviselő, Éberling József, Piláthy Nándor. Horváth Alajos, Conner Lajos, Fuchs Nándor, dr. Világossy József ügyvéd, Vay Kázmér, dr. Kaldro- vits Géza, Urban Lajos, Szimély Gusztáv, dr. Gyürky Ödön, Koday Gyula, Zaitz Mária Béla, Tóth Peter, Bajthay Péter, Peiler Ágoston. Székesfehérvárról dr. Major Ferencz városi főorvos. Az állomás folyosóján dr. Lcncsó Ferencz üdvözölte lelkes szavakkal gr. Esterházyt s a vele érkezett vendégeket, gr. Esterházy szívélyesen köszönte meg a lelkes fogadtatást, kijelentvén, hogy mindenkor szívesen lép kath. hitsorsosai közé, különösen egy új kath. kör alakulása alkalmából, mely mindig a kath. eszmék egy újabb diadalát jelenti. Mindkét beszédet zajos éljenzés kisérte. Ezután a társaság kocsikra ült, melyeket leg- többnyire a kör tagjai bocsátottak a rendező bizottság rendelkezésére, s a Curia szállodába hajtatott, a melynek nagytermében folyt le a kör ünnepélyes megnyitása. A megnyitó gyűlés. Pontban G órakor érkezett meg dr. .. Schuster Konstantin megyés püspök, kit a kör tagjai a. szálloda lépcsőcsarnokában lelkes éljenzéssel fogadtak, mely éljenzés ismét és ismét megújult akkor, midőn y exciája a nagyterembe lépett. A nagyterem zsúfolásig meg vött telve a leg- válogatottabb közönséggel. Legalább 500, többek szerint 600-nál is nagyobb számban volt jelen városunk s vidéke legintelligensebb közönsége, hölgyek is nagyszámmal. A szó szigorú értelmében valóságos elit közönség. Pár perez telt el, mig a folyton érkezők helyhez jutottak. Közvetlen a gyűlés megnyitása előtt megyés püspökünk ő excziája a legkeresztényiebb köszöntéssel, főpásztori és atyai szeretettel üdvözlé az egybegyűlteket, első sorban gr. Esterházyt s a budapesti vendégeket. kik azért fáradtak körünkbe, hogy mint a kath. eszmék hű védelmezői, a mi kath. körűnk megnyitó A »Váczi Kath. Kör« megalakulásának története. — Titkári jelentéi. — IDr. 3SÍSS ZEjrrxőtől. A mustár magról szóló bibliai példázat napról- napra igazolását nyeri a mindennapi életben is. Az egyszer elvetett kicsiny mag terebélyes fává serdül, s meghozza gyümölcsét. —- így bizonyodott ez igaznak akkor is, midőn hat évvel ezelőtt Lévay Imre, a k.e- gyestanitórend főnöke, akkor még gimnáziumi igazgató nemcsak az eszmét pendítette meg, hanem feláldozást és fáradtságot nem kímélve megalkotta az első kath. kört hazánkban, a bpestit; az a kis mag, az a szerény kezdet, melyet annyi oldalról támadott nemcsak a sanda gyanú, hanem a rossz akarat is, melyre talán a lángbuzgalmú alapitón kívül senki sem tekintett lelkesedéssel és a jövendőbe vetett erős bizodalommal, az a kis mag terebélyes fává lett immár s egész országszerte buzgó követőkre talált. Ma már Magyarországban hetvenöt kát. kör van, melyekhez hetvenhatod! knak csatlakozik a mi körünk, de nem utolsónak, mert azóta megalakult 9 kör és közvetlen szomszédunkban most van alakulóban a rákospalotai. Valóban sajátságos jelenség, ha megfigyeljük, mily újak a kath. társas körök, holott mily reg ideje hozta már össze közös társaságba az embereket a közös czél a közös törekvés. Ez teremtette meg a társas köröket, melyek át meg átszövik ma mar a modern társadalom minden idegét. S midőn mindenki, akiket közös eszme lelkesített, közös czél elérése biztatott, társaságba állott, hogy az egyenként való erők közös munkában minél intenzivebben kifejlődhessenek; akkor éppen mi katho- likusok maradtunk oldott kéve gyanánt magunkra hagyatva továbbra is éppen a legellensegesebb körülmények között! Pedig melyik társaság az, melyet egyeteme- sebbeszme, isteni czél hozhatna össze, minta mienk, kik szivünk-lelkünk drága kincséért, hitünkért fogunk össze ? S melyik társaságot hevít mélyebben és őszintébben ez egyetemes eszme es isteni czél mellett hitünkkel oly igazán összeforrott szeretet hazánk iránt ? E két legma- gasztosabb eszme, mely gyarló embert lelkesíthet, sehid sem jutott oly közel egymáshoz, mint a magyar ember szivében. Hazánk ezer éves története, századok viharjai és szenvedései, a múlt derűje és borúja mind csak összébb és összébb hozta a hitnek és hazának szerete- tét szivünkben, melyet onnan többé nincs hatalom, mely kiirtson. Hiába keres ellentétet a kettő között épp e legújabb idők szelleme, mi érezzük, s nyíltan valljuk, hogy minden erőlködése hiába való, Sőt ismételjük’ a meggyőződésnek igéit, a magas gondolkozása Nogáll Jánosnak: „A kér. religionak dicsősége, hogy az emberi szívnek ezt a titkát, honszerelmet, szintúgy megváltotta, amint sikerült az elmének egyéb kételyeit a szívnek egyéb sejtelmeit, a természetnek egyéb titkait megvilagositania, megigazitaniapjs megszentelnie.“ (Kér. vezérczikkek 88.) S ámbár ily magasztos eszme lelkesít minket s ily magasztos czél áll előttünk, mégis mily sokára gondoltunk reá, hogy mi is egyesüljünk. De ha sokára is, úgy adta Isten mégis, hogy nem későn! Megmozdultunk ime s ma már a kath. köröx
