Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1893-02-05 / 6. szám

Az első négyest 70 pár tánczolta, azonban szeret­ték volna még többen is tánczolni. de a terem már ennyinek is szűknek bizonyult. Ha a sok aranyos szép közöl valaki a névsorból kimaradt bocsájtsanak meg, mert azt a tudósitó bizto­san nem látta meg. KI. Levél Váez-Hartyánból. Kedves Szerkesztő Uram! Ha valahol a jókedv még ki nem halt, az csak falun lehet. A jó falusiak mindenkor megmutatják, hogy tudnak dolgozni, de tudnak mulatni is. Ehhez járul még az a bizonyos jó igazi vendégszeretet, me­lyet mar ismét csak a falukon találunk. Hanem hát nem erről akarok beszélni, hanem 1 arról a kedves bálról, mely néhány családnak a múlt szerdán és csütörtökön olyan jó kedvet csinált. De kezdjen) élűiről. Elindultunk esti hét órakor ketten Váezról. Olyan valami farkas történet forgott az eszünkben mikor a hetkápolnáfól a csörögi útra befordultunk. Azonban szerencséje a farkasoknak egyik sem mutatkozott az utón és igy szerencsésen érkeztünk meg Hartyánba, hol az ősrégi Rudnay kastély táneztermében a czigány már javában csinálta a jókedvet. A bált először a ref. tanító lakásán tervezték, azonban a tiszteletes úr azt hitte, hogy a jókedvtől, meg az igazi magyar csárdástól az újonnan épült is­kola falai összedőlnek, nem engedte meg, hanem egy nagyhangú jegyzőkönyvvel tiltakozott ellene s igy mi a Rudnay kastélyban tánezoltunk. Látva a vidék szépségeit, ugyan édes Szerkesztő uram, ki nem kívánkozna tánczolni? Rizony nem volt ott senki, a ki tánezra nem perdült volna. Mulatni kellett ott mindenkinek. Most szeretném leírni a jókedvet, de nem le­het, azt csak érezni tudja az, a ki falun részt vett egy batyubálon. Ennek illusztrálására mondom, hogy esti hét órától másnap délig oly jókedv uralkodott közöt­tünk, hogy a czigány el sem eresztettük s huzattuk a talp alá való csárdást. S hogy ily jó mulattunk, az legelőször is a leg­kedvesebb háziasszony Rózsaynénak érdeme, ki mellett sürgött-forgott a vidék szép leányai és asszonyai. Kevesen voltunk, de mulattunk s nem úgy mind a váczi bálokon szokás, hol fiatal ember alig látható, nem, mert minden szép lánynak volt 2—3 tánezosa is s igy bizonyára a hölgyek a legkedvesebb emlékkel távoztak el 18 órai táncz után. Végül pedig ide jegyzem a jelenvoltakat: Rózsay Józsefné, Tarr Jánosné, méhkerti Milkovics Sándorné, Molnár Albertné, Bogisich Rózsa, Tarr Herrnin, Weisz Dóra stb. Uram, Szerkesztő uram, csak azt mondom még, hogy hálát adok önnek azért, mert engem küldött ki tudósítani s ezért Ígérem, hogy a legfrissebb hírekkel fogok ezentúl beállítani önhöz, ha viszont megígéri, hogy a legközelebbi falusi mulatságra engem küld ki tudósítani ama sok riporterei közül, kiknek nem győzi lapunkat ^-'etpéldany gyanánt adni. I). Városi és vidéki hirek. — Jung János váczi kanonok a legutóbbi pápai konsistoriumon Rómában a pápa ö szentsége által „ Rosaliai“ czimzetes püpükké neveztetett ki. = Áthelyezés. Segesváry István h. huszár fő- • hadnagy Váezról Ó-Gyallára lett áthelyezve. — Egyházmegyei hirek. Vághélyi János irsai plébános javadalmáról lemondott. A II. sz. püspöki körlevél pályázatot hirdet az irsai és szilágyi plébániákra April 24., a szendehelyire pedig febr. 28. határidővel. = A pestmegyei bál február 1-én tartották a fővárosi vigadó kis- és nagytermében. A bál fényes volt, de nem túl népes mint más években. Az első négyest 220 pár tánczolta. Váezról többen voltak ott: Gajáry Géza polgármester és neje, Gyürky Károlyné és- Kiss Etel, dr. Hörl Péter, Meiszner Nándor és leánya Erzsiké, Rudnyánszky László tb. főszolgabíró és többen. = Helyettes plébános A szilágyi plébániai teendők ideiglenes vezetésével Ehn Bernát elhalálozása folytán Kacséra Károly segédlelkész bízatott meg. = Vácz-egyházmegye nesztora meghalt. Ehn Bernát szilágyi plébános, Vácz-egybázmegye leg­idősebb papja, kiérdemült esperes, aranymisés áldozár folyó hó i-én jobb létre szenderült. A boldogult 1812-ben május 11-én született. Váczon és 1834-ben szenteltetett pappá. — Pap-festő. A boldogult Ehn Bernát szilágyi plébános igen tehetséges festő volt. Szobáit saját művei díszítik. Festett táj és szentképekel, nevezetesen kalvária-képeket. Kedves embereinek rendesen saját képeivel kedveskedett, melyek azonban jóval fölül- haladják a közönséges más kedvelősködést; = A gimnázium nagyobbitása. A gimná­zium régi épületéhez kapcsolatosan a székesegyházi térre néző rész meghosszabbításával egy 38 méter hosszú új épület fog a tavasz beálltával építtetni. A gimnázium ezen részében a földszinten lesz a ter- mészettani szertár, természettani tanterem; az előbbi (ríj méter hosszú, az utóbbi 8-6 méter; a tornaterem pedig, mely szintén itt 17 méter, a hozzá való szertár szintén 6 méter. A torna-terem nagysága G-5 méter és ez mélyebben is fog feküdni, mint a többi terem, mely 4-2 méter magasságra terjed. A torna­terem felett az 1. emeleten les« az épen oly nagy rajzterem, továbbá úgy, mint lent a természetrajzi szertár és tanterem, vegytani laboratórium és tan- b-rem. Az új épület 26000 frtba kerül és az egyház­megye építteti. A költségvetést és tervet a megyés püspök már jóvá hagyta. Az építkezést Péts és Filzer építészek vállalták el. = A szegény bécsi utas. A Budapestről este 9 óra 45 perczkor induló személyvonatra a rákospalotai állomáson egy 12—14 éves fiú szállott fel. Mikor a kalauz menetjegyét kérte, rongyos zsebeit komoly elhatározással kikutatta, de a jegy nem került elő. A zseniális gyerek egy csöppet sem jött zavarba, fölötte csodálkozott a dolgon s váltig bizonyítgatta, hogy ő Palotán Becsig váltott jegyet. A kalauz és a vonatellenőr végre abban állapodtak meg, hogy Dunakesziről táviratilag fognak tudakozódni, hogy vállott-e ott valaki jegyet Bécsbe? A választ Váczra kérték. Mire a vonat Váczra jött, a válasz is megér­kezett, hogy Palotán egyetlen bécsi jegyet sem adtak ki. Mivel pedig csak Amerikában szokás, hogy a milliomosok fogadásból felszállanak jegy nélkül a vonatra és minden állomáson ledobatják magukat, a bécsivonat vezetői nem nézték éppen valami exczentri- kus milliomosnak a Bécsbe kívánkozó fiút s átadták további eljárás végett a váczi állomásfőnöknek. Ez — mint levelezőnk irja — rögtön ráismert a jeles utazóra, ki előtte való napon hasonló körülmények között Bécs felől érkezett, de akkor még azt sem tudták megállapítani, hogy hol szökött fel a vonatra? A reményteljes ifjú nevét sem akarja megmondani. A vonaton legalább három félét vallott s az állomás­főnöknek már megint másképpen beszélt, a rendőr­ségre kisérték. = Farsang. A mióta Garneval ő herczegsége a „Pannónia“ szálló nagytermében trónol s ott a pajkos Ámor úrfival űzi az asszonyi szív rejtelmeinél nem kevésbbé szövevényes mókáit s enyelgő tréfáit, egy far­sangi estélye felé sem irányult oly mérvben a közfigye­lem, mint a helybeli „korcsolya-egylet“ február 11-iki tánczmulatsága felé. Valamennyi mulatni, tánczolni vágyó szép leány szive ezt helyezi minden egyéb táncz- estély fölé. És nem ok nélkül. Mert ez hagyományosan farsangi mulatságaink legsikerültebbje. Ä rendezők e siker érdekében minden lehetőt elkövettek mindenkor s megtesznek ma is. Ez alkalommal Gajáry Gézáné született Kovách Elvira úrnő ő nagyságát kérte fel a rendező bizottság egy küldöttsége a védnökség elválla­lására, a ki azt kegyes volt elfogadni, megígérve, hogy ő is minden irányban oda fog hatni, hogy emlékeze­tessé tegye sikerével eme tánczestélyt. Már magában a lady patronesse népszerűsége általánosan ismert s min­denkit lebilincselő nyájas, szeretetreméltó és bájos egyénisége kétségbevonliatlanná teszi azt, hogy február 11-kén ritka szép társaság fog a „Pannónia“ termében találkozni. Nagy tevékenységet fejt ki a legkitartóbb tánczosokból jól szervezett rendező bizottság kivált pedig annak elnöke s egyúttal Halifax úr legbuzgóbb hive: Ursziny Arnold, a ki már ma toborozza Buda­pesten valamennyi jó barátjáit, czimboráit, hogy egy hatalmas tánezos gárdával meglepje hölgyeinket. És ez a minden poezisból kivetkőzött mai világban, nagyon kívánatos, • szükséges. = A kedves rokonok. K. István kékfestő tekintélyes iparos, kit Váczon rendkívül szorgalmas és jóravaló iparosnak ismernek, egyik közeli rokona állítólag zaklatta tartozásáért; sőt az ujabbi időben árverést is kért ellene, mit a bíróság K. házára ki is tűzött. De ezt már K. nem akarta túlélni. Még egy­szer el ment rokonához, hogy várjon csak egy rövid ideig tartozására, mert ha nem, véget vet életének. A rokon azonban hajthatatlan maradt. K. akkor Budapestre utazott, onnan arzenikumot hozott ma­gával és abból árverés előtti napon vízben egy fél pohárral bevett. De épen az volt megmentője, hogy nagy mennyiségben vette be a mérget s a hányás rögtön beállott, mi által az egész méreg eltávolíttatott és a gyorsan alkalmazott orvosi segély is hozzájárult K. megmentéséhez. — A kath. legényegylet bálja f. hó 12-én fog megtartatni a Curia dísztermében. Az előbbi es­télyek mintájára fesztelen és kedves mulatságnak ígérkezik. A rendezőség buzgalma kedves tánczrenddel óhajtja a hölgyeket meglepni, nemkülönben mulattató füzértáncz fog rendeztetni a szünóra után. = A váczi ipartestület elnöke megsokalta a fáradságos ingyenszolgálatot, lemondásával tisztelet­dijat kér. = Vácz-város költségvetése a megyétől jóvá hagyva leérkezett 40 százalékos pótadóval. — A csizmadiák farsangi öröme. A cs. és k. közös hadügyminisztérium Bécsben akczeptálta a váczi csizmadiák ajánlatát és megrendelt 800 pár bakancsot. A honvédség részére készült 3000 könnyű czipő elkészült és be is szolgáltatták. = Nyugtázás és köszönet. A „ Váczi Első Általános Ipartársulat“ által január 28-án megtartott jótékonyezélú tánczmulatsága daczára a nagy hidegnek szépen sikerül és eredménye a következő: Összes be­vétel 248 frt 20 kr. Kiadás 123 frt 03 kr. Tiszta ma­radvány 125 frt 17 kr. Felülfizettek: Majthényi István országgyűlési képviselő 10 frt, Gajáry Géza polgármes­ter 5 frt, Red tér István 5 frt, Ursziny Arnold 3 frt, dr. Virter Lajos czimz. püspök 2 frt, Nikitits Sándor 2 frt, Lencsó Ferencz 2 frt, özv. dr. Lovas Jánosné 2 frt. Löwinger József 2 frt, Kristóf Lajos 1 frt 20 kr, Bónis János 1 frt 20 kr, Almássy János 1 frt 20 kr, Hainisch Richárd 1 frt 20 kr, Tragor Ernő 1 frt 20 kr, Hornung Albert 1 frt 20 kr, Ewinger Mihály 1 frt, Blazsovics János 1 frt, Velzer János 1 frt, Bezdek Já­nos 1 frt, Pertzián Gusztáv 1 frt, Pankuch Gusztáv 1 frt, Zsidek fgnácz 1 írt, Rakó István (Tolmács) 1 frt, Korpás József 1 frt, Kurdy Béla 1 frt, Lencsó Sándor Blaha József 1 frt, Korpás János 1 frt, Quell Ferencz 1 Irt, iíj. Korpás József 80 kr, Sakszik Mihály 70 kr, Selmeczi A. 70 kr, Kareczky Pál 60 kr, Baros Antal 60 kr, Raffa György 60 kr, Fleischmann 60 kr, Krausz Sándor 60 kr, Docskál B. 60 kr, Cserny József 60 kr, Jeremiás Pál 50 kr, Krenedics J. 50 kr, Paulik J. 50 kr, Klapka József 20 kr, Sáry Pálné 20 kr, Sebők Jó­zsef 20 kr, Tonhauser András 20 kr, Jeremiás G. 20 kr, Lányi J. 20 kr, Lipták J. 20 kr, Maurer A. 20 kr, özv. Bisztricsánné 20 kr, Scheffer András 20 kr, özv. Nagy Jánosné 20 kr, Vercz Jakab 20 kr, Simák Já­nosné 20 kr, Korpás Pál 20 kr, Loposné 20 kr, Pel- ezéder 20 kr, Rohács D. 20 kr, Kolossváry S. 20 kr, Ferenczy L. 20 kr, Miltényi Aurél 20 kr, Kalencsik 20 kr. Összesen: 6r> frt 30 kr. Fogadják ezen jótékony czélu kegyes adakozásért hálás köszönetét a társulat nevében Reitter István elnök. = Adományok gyűjtésére kérte fel lapunk szerkesztőségét a budapesti kir. Józsefműegyetemi ol­vasókör elnöksége. A begy ülendő összeget a kör alap­tőkéjéhez csatolják. Az olvasókör czélja a műegyetem ifjúságának önképzése és a társulati szellem fejlesztése a mi mindenesetre szép czél s megérdemli, hogy bár­mily csekély összeggel járuljunk a kör alaptőkéjéhez. = Meghiúsult betörés. Vácz-hartyáni levele­zőnk irja, hogy ott a múlt héten br. Rudnyánszky-féle kastélyt fel akarták törni, azonban nem sikerült. A tol­vajok 11 óra tájban, mikor már minden csendes volt, az ajtót kezdték feszitgetni, de a felfeszités nem sikerült. Jó.háromnegyed óráig próbálgatták a műveletet s mikor már attól féltek, hogy észre veszik, kereket oldottak és még mai napig sem akadtak a nyomukra. = A budapest-római társas utazásra elő­jegyzéseket korlátolt számban még elfogad a buda­pesti városi menetjegyiroda (Hungária szálló). Indulás külön vonaton Budapestről február 16-án délután 3 órakor. = Az orvosok mozgalma. A községi és körorvosok országos egyesülete — mint a „Közegész­ségi Kalauz“ irja — peticziót fog benyújtani a kép­viselőházhoz, valamint a felsőházhoz, hogy a közegész­ségügy, különösen pedig a községi és körorvosi in­tézmény mielőbb államosittassék. A peticziót, melyet előbb aláírások végett országszerte köröztetni fognak, alkalmasint Apponyi Albert gróf teendi le a ház asztalára. = Tenyészállat-vásár Nyitrán. A nyitra­megyei gazdasági egyesület által a múlt évi október hóban rendezett I-ső tenyészállat-vásár fényes sikere arra buzditotta az intéző köröket, hogy ily vásárt a megye központján Nyitrán — különösen a megye­beli kitűnő minőségű nyugoti fajtája tenyészszarvas- marha előnyösebb értékesítése czéljából — minden évben rendezzenek. A múlt vásár alkalmával az or­szág messze vidékeire vittek innen tenyészállatokat. A díjazással egybekapcsolt Ií-ik tenyészállat-vásár Nyitrán a f. évi április hő első napjaiban fog meg­tartatni. Díjazás és eladás alá bocsátható ez alkalom­mal mindenfele gazdasági tenyészállat. Bejelentések a marczius hó 15-ig a nyitramegyei gazdasági egyesület titkárához intézendők, hol mindennemű felvilágosítás is szerezhető. = Lapunk olvasóinak figyelmét felhívjuk „Nye­remény tulajdonosok kerestetnek“ czimű hirdetésére, mert nem tudja senki sem, vájjon melyik szerencsés pilla­natban üti meg a főnyereményt. = Báli-selyemszöveteket méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig, valamint fekete, fehér és színes selyemszöveteket is méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig — sima, csíkozott, koczkázott, mintázott, damasztot stb. minőségben (mintegy 200 különböző fajta és 2000 különböző színes árnyalatban) póstabér és vámmentesen szállít: fffeuneberg G. (cs. kir. udv. szállító) selyesugyára Zürichben. Minták póstafordulóval küldetnek. Svajczba czimzett levelekre 10 kros és levelező-lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. = Egy magyar biztositó társaság külföl­dön. Ismeretes dolog, hogy hazánkban számos idegen biztositó társaság több-kevesebb sikerrel dolgozik. E példa által is serkentve az „Első magyar biztositó tár­saság“ elhatározta, hogy életbiztosítási üzletét Német­országra is kiterjeszti és azt első rendben Poroszország­ban fogja kultiválni. A „Magyar Pénzügy“ elsőrangú közgazdasági szaklap nyomán, mi is örömmel konsta­táljuk, hogy az „Első magyar biztositó társaság“ ezen czéltudatos vállalkozása Berlinben igen kedvezően fo­gadtatott és maga Caprivi a birodalmi kanczellár ér­deklődik az ügy iránt. A „Nordd. aug. Zeitung“ a német császár egyik orgánuma ez alkalomból követ­kezőleg ir a társaságról: az „első magyar ált. biztositó társaság“ Poroszországban az életbiztosítási üzletet szándékozik kultiválni. Az ügy ugyan még az előkészí­tés stádiumában van, de alapos kilátás van reá, hogy ezen első magyar bizt. társaságnak ebbeli törekvése czélhoz fog vezetni. Az „Első magyar biztositó társa­ság“ elvitázhatlan érdeme, hogy a biztosítási intézmény­nek enimeus fontosságát Magyarországon ismeretessé tette. A közönség iránt mindig tanúsított előzékeny­sége által sikerült is neki tekintélyben fokonként emel­kedni és magának hazájában domináló állást szerezni. Első sorban Lévay Henrik főrendiházi tagnak a társa­ság vezérigazgatójának és Ormódy Vilmos igazgató- helyettesnek érdeme ez, kik még a legnehezebb viszo­nyok közt is a helyzet magaslatán állottak. = Baromfi tenyésztők figyelmébe. Az állatkert isméid jó nevű, legrégibb tyukászata részére, tenyésztés czéljából a földmivelésügyi m. kir. minisz­térium hozzájárulásával, világos és sötét Bráma, Plymuth Rocks és fekete Langshan tenyész-törzsek: minden fajból 2 kakas és 4 tyúk, továbbá különféle sport-tyúkfajokból (viadorok) egy-egy törzs egyenesen Angliából lettek a legmegbízhatóbb londoni baromfi­kereskedő által magas árért beszerezve. A remek fiatal állatok már megérkeztek az állatkertbe és úgy azok, mint egyéb szintén kitűnő példányokban tartott más fajtyukok tojásaira megrendelést elfogad az igazgató­ság és kívánatra küld egyszerű árjegyzéket ingyen, bérmentve. Képes árjegyzékek 50 krajezárnak készpénz­ben vagy levéljegyekben leendő elöleges beküldése után adatnak postára bérmentve. Az állatkert baromfi-te- nyészdéje nagy hangú reklámokra nem szorul. Leg­jobb ajánlat az okszerű tenyésztő közönség pártolása, mely évről-évre fokozott mértékben keresi fel meg­rendeléseivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom