Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-13 / 37. szám

XIII. évfolyam. 37. szám.

HELY! ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI ÉS

SZÉPIRODALMI HETILAP.

Vácz, 1891. szeptemb

KliŐFlZFiTKNI Alii: negyed évre I frt 50 kr.

házhoz hordással vagy postai szétküldéssel.

Egyes szám ára: ÍO kr.

Kapható: KISS ERNYEI ANTÓNIÁNÁL Kossuth-tér (Gyiirky ház.)

SXHISBt F.SZTOSFM KS Bt H i l>OBi I V.lTi I, :

Vácz, Gasparik-utcza 12. sz. alatt (hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők). Kéziratokat nem adunk vissza.

Bérmentetten leveleket nem fogadunk el.

iinsi»F/rB:si:ii:

jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesittetnek.

3V y i I M é r: sora

...........................................................UO kr

Bélyegilleték minden beiktatásnál 150 kr.

Mária neve-napján.

A kereszténység valódi eszméjével össze van forrva a Mária-kultusz. Mindig kiválóan tisztelte a keresztény azon nőt, ki a világ-megváltót szülte. Amit az ó-világ látnoki szemeivel csak ködképben látott, amit a megváltásért epedő emberiség csak sejtett, azt a keresztény ragyogó arczczal, repeső szivvel kimondotta: Üdvözlégy szent Szűz!

És amint kimondotta, odaborult e nő lábaihoz, szellemileg gyermekként csókolta meg azokat s az evangéliumi asszonynyal ismét és ismét hangoztatta szabaditója, megváltója felé: Boldog a méh, mely téged hordozott!

Lelkünk megremeg, a gondolat mélysége elzsibbasztja röptében, midőn gondolja a kinyilatkoztatás fényénél az Incarnatiót, a megtestesülés titkát. Nem érti meg az elme, de szivünk természetes szükségérzete biztosit annak valóságáról s mi semmiségünk alázatában bár, de a Megváltó istenségétől, — mely emberi természettel egy isteni személyiségben egyesült — megittasulva ott találjuk magunkat lélekben azon nő lábainál, kitől emberi természetét vette, kitől született az Istenember.

Nemcsak az ó-szövetség prófétáinak világos jövendölései, az evangéliumok az egyház tanitása és ősi hite, hanem józan eszünk is megtanit arra, hogy ezen nő nem volt közönséges nő, hanem Istentől a Megváltó előrelátott érdemeiből kifolyólag kiválasztott nő volt, ki az Igét, a Messiást csodásán foganta és szülte és szűz maradt szülése után is. Ezen kegyelmi rendezést logice megköveteli azon végtelen szentség és bölcseség, mely Isten lényegében honol.

így tekintve szűz Máriát, ne csodálkozzunk, ha a keresztény századok megdicsőitették nevét; ha az egyház kimondja, hogy a szellemi világ tiszta lényei fölé emeli őt, s a legfőbb tisztelettel illeti, milyent teremtménynek adhatni, ha a magyarok első királya szent István odaborul halála előtt e Szűz képe elé, s elhaló ajkaival az ő anyai pártfogásába ajánlja kedves nemzetét, ha az édes anya meghatottan mutat koszorús képére e Szűznek s figyelmezteti gagyogó kisdedét, hogy üdvözölje Máriát; ha a mai napon ezrekre menő néptömegekef látunk városunkban, kik a távolból idejönnek, hogy az égi szűz Anyának Hétkápolnánk hagyományosan ismert kegyképénél leboruljanak s boldognak hirdessék azt a méhel, mely a Megváltót hordozta.

Sajátságos érzés fog el minket e napon! Vagy talán nem érezzük a hit balzsamát szivünkre ömleni azon dicsőség láttára, melyet a keresztény nép a szűz Anya képe előtt kifejt? . . . E dicsőség megilleti őt, megilleti dogmatikus szempontból, megilleti magyar nemzeti szempontból és megilleti azért, mert Vácz az ő különös ótalmába van ajánlva. Az okmányok, városunk czimere, az ősök tradicziója, minden arra int bennünket, hogy e nagy napon különösen hódoljunk a Boldogságos Szűznek.

Ragaszkodjunk az ősök dicső példájához, gyuladjunk szent érzelmekre Mária nevének hallatára, vegyüljünk a hivő nép ezrei közé, adjuk át magunkat a vallás szent érzelmeinek : szivünk hevesen dobog majd fel, leljünk érezni fogja a természetfeletti kegyelem áramlatát, hiszen De Gelle Péter szerint »e név áldott és magasz - tall minden időben, melyet hangoztatnunk kell

a veszélyben, segitségiil hivnunk a szorongatta- tásban, mely gyógyír az ajkra, mely azt kimondja — édesség a nyelvre, mely azt zengi — gyönyör mindarra, ki szükségben elrebegi.«

P.

Kiállításunk.

Csak néhány nap választ el attól a percztől, midőn az ország legtöbb városa, különösen pedig a közelebb fekvők látni fogják az ő testvérük: Vácz városának a gazdasági élet terén megkisérlendó elsőljpróbája sikeres eredményét. A szomszédos vármegyék minden erőt megfeszítve dolgoznak, hogy kiállításunkon minél impozánsadban képviselve legyenek s nem kiméinek semmi fáradságot és áldozatot, csakhogy dicsőségünknek ők is részesei lehessenek.

Rég óhajtott vágy volt már e kiállítás rendezése, csak hogy az irányadó körök vélemény különbsége az eszmét mindenkor megemésztette, úgy hogy csak a mai szerencsés kor tehette magáévá tökéletesen kiállításunk ügyét.

Felébredve az önérzet városunk intéző köreiben, kik pirulva látták a kevésbbé előnyösebb helyzetben levő városok haladását, karöltve, vasakarattal szövetkeztek s megteremtették a f. hó 10-én megnyitandó gazdasági kiállítást.

Látva ezt a lelkesedést Pestvármegye gazdasági egyesülete, a szomszédos vármegyék és városok közreműködésével mindent megtett a városunkban rendezendő gazdasági kiállítás érdekében.

Előre látható a nagy erkölcsi diadal, melynek osztály részese lehet városunk minden egyes polgára, ki hazafias szelleménél fogva magáévá teszi a kiállítás eszméjét s lelkesedik mellette s igyekszik annak fényét emelni.

Kívánatos s különösen becses figyelmébe ajánljuk a tisztelt polgárságnak, hogy lelkesedését ne zárja kebelébe, hanem külsőleg is nyilvánítsa, s ez okból házát nemzeti szinü lobogókkal felékesitse. Városunknak a kiállítás alkalmával nyújtott képe fog az ország minden részéből ide özönlő idegenek által bírálat alá vétetni, s igy a hazafias lelkesedés emelése czéljából felhívjuk a nagyérdemű közönség figyelmét arra is, hogy az utczákat az első napon ablakaikból kivilágítsák.

Polgártársaink jó hírnevének megóvása érdekében pedig melegen ajánljuk, bogy a látogatókkal szívélyesen, udvariasan és előzékenyen bánjanak; ne engedjék magukat a haszonlesés által elragadtatni s ez által az idegeneket a hosszabb itt időzéstől elriasztani, ne emeljék fel se a lakást, se a kocsibért, se pedig az élelmet a szokott áraknál magasabbra, mert a kiállításnak nem czélja a nyerészkedési vágyat felgerjeszteni, hanem gazdasági életünk terén elért vívmányainkat bemutatni.

Szépészet tekintetében bízunk a városi hatóság erélyében s meg vagyunk róla győződve, hogy az ut- czák és terek a kiállítás tartama alatt a lehető legtisztább képet fogják nyújtani.

A rendezőség páratlan szorgalmat és áldozatkészséget fejt ki a kiállítás körül, s nem mulaszt el egy alkalmat sem a kiállítás fényének és dicsőségének emelése érdekében. Az eredmény oroszlán része a rendezőségnek tulajdonítható, s valóban Vácz város lakossága elismeréssel tartozik e buzgó férfiaknak.

így reméljük, hogy sem városunkban, sem a környéken nem fog akadni ember, ki ne ragadná meg az alkalmat s meg ne tekintené a gazdasági kiállítást, Vácz városára nézve ezen korszakot alkotó müvet.

A váczi kiállítás ügye.

Folyó hó 9-én Beniczhj Ferencz főispán elnöklete alatt tartott értekezleten a jury kiegészíttetett s a részt vevő megyék minden bizottsághoz 2—2 tagot választottak. Mint értesültünk, Gajdnj Géza polgármester dijakra már 200 aranyat gyűjtött s az értekezlet kimondotta, hogy a pénzdijakon kívül arany, ezüst, bronz érmekkel éskiállitási okmánynyal fognak a győztes kiállítók jutalmaztatni.

Már a kiállítók számára többnyire kijelöltetett a hely; igy az uj nagy pavillonban lesznek az állami intézetek, Nógrád, Hont és Esztergommegye által kiállított tárgyak, Nagy-Kőrös és Istvántelek kiállításai pedig a nagy terem egész oldalát fogják elfoglalni.

A jury, összeülése Beniczky Ferencz főispán elnöklete alatt f. hó 18-án d. u. 4 órakor ismét értekezletet tart, mely alkalommal a szőlő, gyümölcs és konyhakertészeti tárgyak vétetnek bírálat alá, mig ellenben a többi tárgyak a kiállítás folyama alatt fognak megvizsgáltatni.

Előre következtethető a nagy érdeklődés folytán, hogy a kiállítás a tervezett 4 napnál hosszabbra időre fog nyúlni.

A kathalogus nyomtatása által felmerült költségek és kiadások a hirdetések dijai által teljesen fedezve vannak.

Az ajándékok a tombolára folyton gyűlnek, s Rud- nay Józsefné ő nagyságánál, ki nem kiméi semmi fáradságot és áldozatot, a következő ajándékok gyűltek össze:

I. Készpénzben: Szontágh Ferenczné 25 frt, Kissné gr. Szapáry Vera 10 frt, br. Prónay Dezső né 10 frt, Osztroluczky Gézáné 10 frt, Szemerédiek 7 frt, Gosz- tonyi Imréné 5 frt, Emich Gusztávné 5 frt, Dobsa La- josné 5 frt, br. Marschall Gyuláné 2 frt, Schulpe Györgyné 2 frt, Laszkáry Gyuláné 5 frt, Kühne Edéné 5 frt, Szilassy Aladárné 5 frt, Daruváry Alajosné 5 frt, br. Prónay Gáborné 15 frt, Sporzon Ernő 5 frt, Latinovics Albinná 5 frt, Majthényi István 10 frt, László Zsigáné 10 frt, Szontágh Tamásné 2 frt, Wo- dianer Béláné 2 frt, Muzslay Gyuláné 5 frt, gr. Crouy Károlyné 30 frt, Földváry Miklósné 20 frt, gr. Wilczek Mária 10 frt, Dessewffy Ödönné 5 frt, Fodor Blanka 3 frt, Muzslay- Sándorné 5 frt, Majthényi Rudiné 5 frt, Csernyus Alánná 5 frt, Molnár Bertalanná 2 frt.

II. Ajándéktárgyakban: Palkovics Olga 8 tárgy, Tarnóczy Gusztávné 1, Bischitz Dávidné 20, gr. Crouy Vilmosné 4, Schwarcz Gyuláné 2, Mányay Ivánná 13, Gosztonyi Ella 4, Kühne Edéné 1, Földváry Elekné 1, Kerék Ilona 3, Szalacsy Juczi és Ilona 6, Robitsek Józsefné 6, Szirányi Györgyné 3, gr. Wilczek Edéné 2, br. Pongrácz Emilné 1, gr. Teleky Gyuláné 5, Huszár Lászlóné 5, Schytra Istvánná 1, Gosztonyi Jánosné 1, Rudnay Lenke 4, Rudnay Margit 1, br. Marschall Gyuláné 2, Vigyázó Sándorné és br. Podmaniczky Zsuzsanna 1000 drb. világitó diszletet.

III. A közvacsorához adakoztak folytatólag: Da- rázsy Albertné 5 frtot, Veres Pálné 1 tál hideg felvágottat és 2 tál salátát, a váczi gőzmalom társulat 1000 drb zsemléhez lisztet ad és abból Tarcsay és Piufsich urak zsemléket süttetnek.

A váczi régészeti kiállítás előrajza.

(Folytatás.)

V. Háztartási eszközök.

1. Gróf Migazzi Kristóf házi bútorai, clr. Schuster Konstantin püspök tulajdona.

2. Dr. Argenti Döme evőeszközei.

3. Terpitz Károly porczellán készlete.

4. Tanács János kanonok tatai porczellánja.

5. Egy darab velenczei kés Schwoy Miklós tulajdona.

G. Nagy Lajos király ruhájából egy darab szövet.

7. Egy váza, a kegyesrendiek gyűjteményében.

8. Váza, özv. Pollák Jánosnénál.

9. Régi órák a kegyes rendiek gyűjteményében.

10. Egy legyező, a váczi múzeumban.

11. Fésű, ugyanott.

12. Egy faragott bot Findura Imre tulajdona.

13. Néh. Drágffy Sándor emléktárgyai.

VI. Ásatások alkalmával talált leletek.

1. A váczi hétkápolnánál talált népvándorláskori lelet, a váczi múzeumban.

2. A szeged-öthalmi ásatás alkatmával talált tárgyak, ugyanott.

3. Régi urnák a kegyesrendiek gyűjteményében.

4. Urnák, a váczi múzeumban.

VII. Érem- és péir/gyüjtemény.

1. Régi római pénzek, a váczi múzeumban.

2. Magyarországi pénzek, ugyanott.

3. Németországi pénzdarabok, ugyanott.

4. Franczia pénzdarabok, ugyanott.

5. Orosz és szerb pénzdarabok, ugyanott.

G. Régi török pénzdarabok, ugyanott.

7. Frisachiák: úgy mint aquileai: patriarchák, salzburgi érsekek, karantén herczegek stb. pénzecskéi!; a váczi múzeumban.

iA! n