Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-13 / 37. szám

VIII. Papírpénzek. 1. Egy darab fekete bankó, Gsávolszky József ka­nonoknál. 2. Rámába foglalt bankügyüjteméy a váczi múze­umban. IX. Könyvek. 1. História aetatum mundi, Nürnberg 1493. Incu- nabulum, a püspöki könyvtárban. 2. Biblia 1544-ből Luther Márton sajátkezű feljegy­zésével, ugyanott. 3. Codex Justinianus cum glossis 1491. ugyanott. 4. Gesta Romanorum 1488., ugyanott. 5. Petrarca: Epistola familiarum 1492-ből, ugyanott. 6. Centennarii memorabilia mundi 1600. évben dedicálva. 7. Az első magyar Shakespeare, hindura Imre gyűjteményében. 8. Orbis spnsualium pictus, ugyanott. 9. Cisio. Evjegy nélkül, ugyanott. 10. Pázmány Péter egy igen ritka munkája 1603- ból a sárvári nyomdájából; Halmi László tulajdona. 11. Ovidius 1546-ból a kegyesrendiek könyvtá­rában. 12. Ortelius műve, Kozáky Gyula tulajdona. 13. Polca János: Alt und Neu Waitzen, a püspöki könyvtárban. 14. Deseritzky Incze: História Episcopatus et Civi­tatis Vaciensis 1765., ugyanott. 15. Wagner műve az 1684. évi szent László napi csata képével. 16. Kovachich Márton György kiadatlan kézirata a püspöki könyvtárban. 17. Egy török basa leányának imádságos könyve Dugonits András sajátkezű feljegyzésével a kegyes-tani- tórendiek gyűjteményében. 18. Hímzés minták könyvben, ugyanott. X. Okiratok. 1. Egy Zsigmondkori oklevél a váczi múzeumban. 2. Egy Hunyady János kormányzóságából származó 1453-iki okirat, ugyanott. 3. A Bubla-regestrum a káptalani levéltárban. 4. Pápai brévék stb. a püspöki könyvtárban. 5. Püspökök, főpapok stb. kinevezési okmányai ugyanott. 6. Török levelek és kincstári defterek, a kegyes­rendiek gyűjteményében. 7. Perczel Mór hadi parancsa, Tanács János kano­nok tulajdona. 8. A gömöri honvédzászlóalj folyamodványa Kos- suthhoz a csallóközi táborból Kossuth sajátkezű indor- sátájával, hindura Imre gyűjteményéből. 9. A halálra Ítélt Szabó András levele nejéhez 1849-ből, ugyanott. 10. Széchy Mária levele. Vida Vilmos tanár tulaj­dona. 11. A pesti szűrszabó-czéh jegyzőkönyve hindura Imre gyűjteményében. XI. Különféle nyomtatványok. 1. Mit kivan a magyar nemzet? Az 1848. márcz. 15-iki eredeti proclamátió. A váczi muzeum tulajdona. 2. Kossuth levele Deák hercnczhez, ugyanott. 3. Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek sírja fölött, hindura Imre gyűjteményében. 4. Korpás Márton forradalmi nyomtatványai. 5. hóthy Gyula forradalmi nyomtatványai. 6. Millmann Géza forradalmi nyomtatványai. A „Váczi Közlöny“ tárczája. Emlékvers. Egy agg apó találkozott velem, Mikor tűnődve végzetem miatt Kimérve léptem, és imára hit A kétkedés a tiszta ég alatt. Megáll az ősz, s reám meredve néz; Beszélni vágy, s tanácsot adni kész. Ha majd az álom édes angyala Tarolt mezőkre vándorol veled ; S ha majd a szent erény, s az ős erő Ledűntni kész a szörnyű bérczeket, Lassan haladj a sziklaormokon! Vigyázz ! s utol nem ér a fájdalom ! S ha tán az útba’ sok gonosz tövis Megállni késztne már a félúton, S ha tán a sok díszes virág között Öröm repesne ifjú arczodon, Ne higyj nekik ! Az ördög itt lakik, S bemérgezé a rózsa szirmait ; Ha mégpihenni vágysz, előbb imázz, S saját erőd ha újra visszatért S ha majd az ormon állva int feléd A hős, ki vérze annyi ezrekért, örülj ! remélj ! mert tiszta, szent a czél, S a hős te lész, s hitért babért nyerél. A föllegek hadát ne féld soha ! Nem öl meg az, ha hit, remény övez ! S csalódni fogsz bár sokszor élteden ; Igen! csalódni fogsz, de vaj’ mi ez? Ha lelked ép, erős marad, Ledöntöd azt a zordon ormokat. Ki már az élet rózsa útjain Csalódva járt a sok tövis között; Kinek szaván a szenvedés beszélt, S kit egykor annyi halsors üldözött, Vígan mutatja hősi tetteit, Ha szenvedési újra meglepik. Lovászy Nándor. XII. Váczi czcliok ereklyéi. 1. Czéhládák. 2. Gzéhek szabadalomlevelei. 3. Czéhck jegyzőkönyvei. 4. Mesterlegények régi vándorkönyvei. 5. Korsók, kondérok, stb. 6. Remekben készített különféle tárgyak. 7. A váczi nyomda legelső sajtója és műszerei 1775-ből. XIII. Pecsétgyüjteinéiiy. 1. A bécsi orvosi egyetem pecsétje a váczi múze­umban. 2. Vácz városának különféle pecsétéi azok lenyo­mataival, a városházán. 3. Megyék, városok, községek stb., pecsétéinek le­nyomatai a váczi múzeumban. 4. Nemesi családok pecsételnek illetőleg czimereinek lenyomatai ugyanott. Ezeken kiviil még: 1. Ezüsttel kivert kard a Hunyadiak korából hüve­lyén Mátyás király, Hunyadi János, a török szultán s a német császár dombor művű alakjaival. 2. Alanynyal kivert kard gyönyörű hüvelyben. 3. Toledo-tőr. 4. A 15-ik századból egy vadászkés, hüvelyébe illesztett ezüst evőeszközökkel. 5. Gosztonyi ezredes kengyelvasa Törökországból. 6. Kardkötő a harminczéves háborúból. 7. Sevresi porczellánból női étui, benne arany olló, kés, villa stb. 8. Ezüst illatszertartó a Gosztonyi czimerrel. 9. Másik étui teknősbéka lemezzel, ezüst berakattal. 10. Achatból evőeszköz Bethlen fejedelem korából, aranyból vert kézimunkával. 11. 12 rococo ezüst kanálkák, páratlan ötvös munka. 12. Kaunitz herczegné legyezője aranynyal hímzett párisi munka. 13. Arany szelencze szép zománczozattal. 14. Arany szelencze vert és vésett munkával. 15. 2 gyertyatartó középkorra valló alakzatokkal. 16. Régi szenteltviztartó Tirolból, tiroli bogrács, katlankák. 17. Platina pohár aranyozva szép vésezettel. 18. Eugen hadvezér botja, melyet Belgrád ostro­mánál a basa lakhelyiségében talált. 19. A népvándorlás korából fabuzogány; oszt.ári lelet. 20. Zsobri haramiavezér fokosa. 21. Kis Ernő tábornok 2 damaszmüvü pisztolya. 22. Igen régi buzogány tömörezüstből. 23. Több százéves kengyelvas. 24. Mányoky hires festőtől Ráday Pál I. és neje. 25. Ráday Gedeon a költő arczképe. 26. Loránffy Zsuzsánna arczképe. 27. Egy aranykehely 1489-ből. 28. Régi bécsi gyárból porczellánok. 29. A tatai gyárból régi porczellán. 30. Migazzi leveses tála, „alt Wien.“ 31. Festmények fára. 32. Régi rézmetszetek. 33. Veronese Pál festménye. 34. Rembrandt festménye. 35. Púpon Miklóstól tájkép a 17. század közepéről. 36. Pittoni keresztelő szent Jánosa. 1690-ből. 37. Ligetitől egy tájkép. 38. Mauperts nagy képe boroméi szent Károly. Szabadságharczunk emlékei. Maholnap sírba száll az utolsó honvéd s a nagy idők nagy tanúinak ajkai örökre elnémulnak. „Nagy mester a történelem, de még nagyobb a harczok viharában megrokkant katona, de a mi össze­köt a múlttal, a mi feltámasztja dicső halóttait, az az emlék: egy foszlány öltönyükből, egy-egy fegyver, mely I az ő kezükben villogott!“ Elmerengve ál tani meg a vigadó előtt, melynek lobogói nemzetünk sziliéivel büszkén integettek felém, mig amonnan a szőke Duna csillogott, morajlott hozzám s komoran tekintett rám Budavára, midőn a távolból szilajon zúgott föl a Rákóczi, s vérem hullámzott, szivem remegett, mintha eltűnt századok véres viharai örvénylettek volna körülöttem. Ilyen érzéssel léptem a vigadó homályos boltivei alá s midőn a szabadságharcz kiállításának „első folyó­sónjára léptem, megilletődve nyomtam háborgó szivemre a kezemet. Bent voltam a nagy idők kohójában, büszke lel­kesen égő szemek tekintettek rám, szinte hallottam dörgő szózatukat: mi mertünk! mi akartunk! Széchenyi István, Batthyány Lajos, Klauzál Gábor, Eszterházy Pál, Batthyány Kázmér, Pázinándy Dénes, Madarász László, Szemere Bertalan stb. az egész 48-as kormány és parlament emberei festve, rajzolva. Mintha tanácskoznának, mintha most mondanák ki: életünket és vérünket a szabadságért! Es szavukra előpattan az egész honvédsereg csil­logón, daliásán, szemeikben a nemes harag s az elszánt­ság hatalma van. Megdördül az első ágyú is s ők feltartózhatlanul rohannak a háromszinü lobogó után s fut az ellen, - fezes szerezsán, a pártütő liorvát s a hitszegő német. Aztán halljuk a nyomógép zakatolását s megje­lennek a diadalt hirdető kiáltványok, majd a debre- czeni proklamáczió, mely büszkén adja tudtára a világnak, hogy Magyarország szabad független állam ! Leverve és száműzve a zsarnok ! Hogyan történt, elmondják a harczok képei. Ott a honleány markotányosnőként lelkesíti a csüggedő hon­védet, amott hős amazonként mosolyogva nézi szivének bugyogó vérét. 39. Egy fára festett Krisztus kép. 40. Németalföldi iskola egy nagy festménye. 41. Rafael iskolájából egy kép. 42. Képek a XVII. századból. 43. Egy alt Wien csésze. 44. Két régi óra. 45. A Napóleon elleni harczból egy patrontáska. 46. Egy cserépkereszt háromszáz éves. 47. Egy elefántcsont kereszt, mesteri mii. 48. Két féldombor kép elefántcsontból. 49. Két gyertyatartó a XVIII. századból. 50. Venczel cseh király képe. 51. Kristály poharak főpapi czimerrel a XVII. századból. 52. Emlékérem a kétfejű sas behozatalának ünne­pére Bécsben. 53. A királyné koronázásának emlékére aranyból. 54. A két Althán, Migazzi, Splényi, Eszterházy, Dvornikovics, Ambrus főherczeg, Nádasdy, Kánánházy, Peitler, Roskoványi és Schuszter váczi püspökök képei. 55. A nagyprépostok és kanonokok számos arcz­képe. 56. Ereklye tartók kristályból, drágakövekkel díszítve. 57. Szentségtartók. 58. Mária Terézia által készített miseruha. 59. Mozsár 1640. 70. Pál László festménye. Városi és vidéki hírek. — Dr. Schuster Konstantin püspökünk ő exciája kedden délután indul bérmautjára. Először Kosára megy, honnan másnap visszatér, s csak csütör­tökön megy további kőrútjára Dunakeszre, Rákos-Pa­lotára, Kerepesre stb. = A Mária-névnapi búcsú ma tartatik váro­sunkban. Ez alkalomból 9 órakor ünnepélyes körmenet indul a székesegyházból a hétkápolnához, hol nagy mise és ünnepi prédikácziók tartatnak. , = Uj főorvos, A városi és kórházi főorvosi állásra egyhangúlag dr. Köri Péter budapesti műtő­orvost választotta meg múlt vasárnapon a városi kép­viselőtestület. Az uj főorvos ur legyen üdvözölve kö­rünkben ! = Egyházmegyei hírek. Püspökünk ő exciája a romhányi esperesi kerület jegyzőjévé Csajka Lajos nándori lelkészt nevezte ki. Euszitska Béla szerpap kecskéméiről Uj-Kécskére helyeztetett át. — Lévay Imre, a kegyes-tanitórend tartományi főnöke, ezen állásra történt megválasztatása következ­tében e hó elején megvált a „Veszprémi Közlöny“ felelős szerkesztésétől és annak kiadótulajdonosságától. Lapját eddigi szerkesztő társai Meszes Polikárp, Scherer István és Tölcséry Ferencz vették át, mint szerkesztők és kiadók. — Fényes esküvő. Pokorny Ferencz bécsi hiva­talnok f. h. 9-én délután vezette oltárhoz Ottó József polgártársunk kedves leányát Máriát, a felvárosi plé­bánia-templomban. Az esketést dr. Czettler Antal plé­bános végezte, ki az uj párhoz lelkes beszédet intézett. = -f Siposs István temetése városunk lakossá­gának osztatlan részvéte mellett ment végbe múlt va­sárnap. Az elhunyt ravatalára díszes koszorúkat he­lyeztek: az elhunyt özvegye, továbbá: Prettenhoffer Imre és családja. — A jó sógornak, Prettenhoffer Jó­zsef és családja - A felejthetlen sógornak, Millmann Géza £és családja — Kedves bácsinak, dr. Freysinger Lajos és neje — Igaz rokoni szeretőiből, A róni. katli. Ah! itt a halál csak megdicsőülés. Ez az első folyosó már maga teljes képet ad sza­badságharczunk tényezőiről, a honvédseregről, ellensé­geinkről s ellenállhatlanul ragad a dicső esztendők hangulatába. A rendezés ügyessége még inkább kitűnik, midőn innen a jobboldali folyosóra lépünk. Itt már nemcsak a harczi jelenetek tárulnak elénk, hanem maga a kor, a társadalom, mely annak a hő- siségnek szülője volt. Itt látjuk az akkori Budát, Pestet, Komáromot s a torzképek, a számos arczkép, tábori jelenet kifejezi a világ velünk rokonszenvező, lelkes hangulatát. A baloldali teremben fejeződik be ez a képes tör­ténelem egészen odáig, hol meghajlik a zászló s a hősöket gyermekké töri a fájdalom. Világosnál huszá­rok könyeznek. Ez a három terem szabadságharczunk ecsettel, irónnal irt történelme, hiefoglyphikus könyv, mely apróra, feledhetetlenül vési emlékezetünkbe ennek a tüneményes kornak nagy jeleneteit. Midőn igy megismertük a szabadságharezot a ka­tasztrófáig, a nagy terembe fordulunk, hol a szekré­nyekben az ereklyék vannak elhelyezve. Zászlódarabok, kardbojtok, övék, rangjelzők, egyen­ruhák fegyverek. Itt van Kossuth Lajos papirsimitó kése, ez a néma tanúja a kormányzó hazaszeretetének és lángoló esz­méinek. Az oláhok által meggyilkolt Vasváry Pál pipája, érmek, érdemrendek és pénzek s egy világosi emlék 1849. aug. 13-ról. Hogy el ne felejtsük, mi ez után a gyászos nap után következett, ott sötétlik egy konstábleri-bunkó a Bachkorszakból. Elboruló lelkünket feltüzeli egy szomorún, fekete irigység színével, haragosan csüngő osztrák zászló. Honvédeink Budavár-fokán csavarták ki a letiport ellenség kezéből. Itt vannak a szabadságharcz vezéregyéniségeinek levelei összegyűjtve, itt a szabadságharcz hírlapjai s számos emléktárgy, melyek Kossuth, Kmetty, Gáspár András, Dessewffy alakjait idézik emlékezetünkbe. Még két szobán át, melyek becsesebnél-becsesebb,

Next

/
Oldalképek
Tartalom