Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-14 / 24. szám
A kiválóan kedvelt Ó-Pilsenetzi kiviteli sör valódi, hamisítatlan minőségben jótállás mellett ajánlja az országos főraktár ÖRLEY GÉZA BUDAPEST YIII. külső stáczió-utcza 41, sz. Szállítási pinczék Kőbányán. Regale bérlőknek és ismétel- árnsitóknak árke<lvczniény. Szétküldés hordókban valamint 25 és 50 palaczkot tartalmazó ládák ban. 2 — 10 Árjegyzékek ingyen és Bérmentve. Bizonylat. , Az „Első magyar gazdasági gépgyár részvénytársulat tek. Igazgatósagának BUDAPESTEN. külső-váczi-ut 7, Gyüd község részéről tanúsítjuk, hogy azon gőzcséplőgép, mely 1889. évben az »Első magyar gazdasági gépgyár részvé'nylársulat«-Lól Budapesten vétetett és mely 1890. évben első Ízben használtatott, az itteni gazdaközönség teljes megelégedésére működött s mind munkaképessége, mind kitűnő szerkezete közeiismerésben részesült, ugyanazért ezen bizonyítványunkat a nevezett társaság részére készséggel kiadjuk, s ajánlatunkkal kibő vitjük. A gőzcséplőgép 3’/2 lóerejű s tisztító szerkezettel bir. Gyüd, 1891. márczius hó 10-én. Nyáry János s. k., Yizeli Béni s. k., Túrós János s. k., jegyző. biró. esküdt.-K -E -K J) olcsóbb magyar lap az Melyik lapra fizessünk elő? Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva ; „EGYETÉRTÉS“ X a mely az uj évvel immár 25-ik évfolyamába lépett. Ez a 55 adóhivatal egy hétig ingyen és bérmentve küld. 14 ^ :y: ¥ ^ y ^ ^ y ,y. y: y y i.oppp.c; ,pp£ Gyönyörű szövetminták magánvevöktiöz ingyen és bérmentve. Szabókrészére eddigmégsoha forgalomban nem volt szövetminta-könyvek bérmentetlenül és csakis 20 frt befizetés mellett, mely összeg megrendelések esetén leszámításba jön. Egész öltözetekre való szövetek. Peruvien és Dosking a magas klérus számára, előírás szerinti szövetek cs. és kir. iiivntaluoki egyenruhákra, hadastyánok, íűzoHók, tornászok, livrék, biliárdok- és játékasztalokra való posztók, íóden (vízmentes is) vadászkahátokra. nso- NÓszövetck, tituzó-plaidek 4—14 írtig stb. Aki értékes, jóravaló, tartós, tiszta gyapjú posztóárukat és nem olcsó ringy-rongyot, mely mindenfelől felajánltatik, s a szabó munkáját is alig állja ki, vásárolni akar. forduljon Síikarofszky Ján. posztóraktárához Brünnben, mely legn.posztóraktár Auszti*. Magyarországban. Állandó raktáramban, mely J/2 millió o. é. Irtot, kép visel, és világra szóló üzlet, magától értetődik, hogy sok szó vet,m;i rúd ók áll rendelkezésre, minden józanul gondolkozó ember kénytelen belátni, hogy ezen ki sebb mnrndékok és szélek böl minták nem küldhetők, mert ha egy pár száz mliilamegremlelés történnék. rövid idő alatt semmi sem maradim belőle, az tehát csupa szédelgés, ha vászonkercskedő czégek ennek daczára maradékok és szélekről mintákat hirdettetüek újságokban, ezen esetekben a mii tat ad arabok egész végekre, nem pedig maradékokra értendők ; ilyen eljárás czéljai könnyen érthetők. — Oly maradékok, melyek nem tetszenek, becseréltetnek vagy a pénz visszaküldetik A szint, hosszúságot és árat maradékok hozatalánál jelezni szükséges. A küldés csak utánvéttel, történik, 10 Irton leiül bérmentve. Levelezés^ német, magyar, cseh, lengyel, olasz és franczia nyelven.«)] >4 magyar olvasó közönség lapja. Hiteles forrásokból származó GL -K értesüléseinek gyorsasága, alapossága és sokasága, Ő- rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvas- Q" ^ mányok gazdag tárháza tették az »Egyetci lés«-t népszerűvé. (J M Az országgj illési íárgi ásásokról a legrészletesebb % -E.se mellett tárgyilagos hű tudósítást egyedül az »Egyet- >4 ^ értés« közöl. Gazdasági rovata elismert régi tekin- (t 4< télynek örvend. A magyar kereskedő s gazdukö- f> -E zönség nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert az >4 »Egyetértés« kereskedelmi s tőzsdei tudósitá- CT 4; sainak bőségével s alaposságával ma már nem verse- G. >f nyezhet más lap. A kereskedő, az iparos s a H- jE mezőgazda megtalálja mindazt az Egyetértés «-ben, a G- ^ mire szüksége van. Változatosan szerkesztett tárczájában áj annyi regény olvasmányt ad, imiid egy lap 9- -E sem. Két-három regényt közöl egyszerre, úgy, hogy egy >4 év alatt 30 -40 kötetnyi regényt, részint eredetit, részint (f 4^ a külföldi legjelesebb termékeket jó magyaársug fordítás- CL -E ban kapnak az »Egyetértés« olvasói. A ki olvasni valót H- keres és a * ilág folyásáról gyorsan hitelesen tj akar értesülni, fizessen elő az »Egyet.értés«-re, mely- CL 4< nek előfizetési ára egy hóra 1 frt 80 kr. egy negyed évre % ■E 5 frt s egy évre 20 frt. Az előfizetési pénzek az »Egyet- >4 ^ értés» kiadóhivatalába küldendők. Mutatványszámot a ki- G~ A budapesti Hírlap1 előfizetési felhívása. Főszerkesztő: llákosi Jenő. Felelős szerkesztő: Csajíhay Ferenc*. Dolgozótársak: Balogh Pál, Balázs Ignácz, Balzsam Sándor, Béla Henrik, Berényi László, Barna Izidor, Csajthay Ferencz, Csapocli István, dr., Flammarion Kamill, llercscg Ferencz, E. Illés Károly, Kaas Ivor báró, Osvald Sándor, Őszi Kornél, Proff Sándor báró, Rákosi Jenő, Rákosi Viktor, Solder Hugó, Teleki Sándor gróf, Tóth Béla, Vasskó Elemér. A kiadóhivatal feje: Zilahi Simon. A „Budapesti Hírlap“ jun, 15-én tölti be fennállása tizedik évét. Ez évek alatt á magyar közönség legnépszerűbb, legelterjedtebb lapja lett és a mai időszaki sajtó kellékeivel a magyar hírlapirodalom elsőrangú tagjává küzdötte föl magát. A nemzeti irány merész és elszánt kultusza úgy a politikában, mint az irodalomban, a művészetekben és a társadalomban biztosították neki a hirlap- olvasó közönség rokonszenvét és tömegeit. Alig volt rá eset Magyarországon, mióta az alkotmány helyreállt, de ritkán külföldön is, hogy hírlap oly vezérlő szerepet játszók egyes kérdések sorsa megalakításában, minőre a „Budapesti Hírlap“ aránylag nem bosszú fennállása óta ismételve adóit példát: nem kell csak a véderő vitára emlékeztetnünk, a melyben két hónapon keresztül azt lehet mondani a „Buda» pesti Hírlap“ táplálta a vitát, a közérdeklődést, a közszellemet. Újabban pedig a közigazgatási javaslat első és döntő bírálata e lap hasábjairól indult ki, hogy az elméket megtermékenyítse. Ily sikerekhez pedig keltő szükséges: elsőben is az értelmi tőke párosulva az irói tehetséggel; másodszor az abszolút függetlenség minden párttól és hatalmasságtól. Ezek nélkül lehetetlen azt az erkölcsi erőt felszabadítani s munkássá tenni a közérdek javára, a minő a tisztességes sajtóban és munkájában rejlik. Ha pedig valaki e helyen, a hol az újság kénytelen magáról beszélni, ezt dicsekvésnek venné, annak meg- engesztelésére készséggel teszszük a vallomást, hogy távolról sem tartjuk magunkat csalhatatlanoknak. Tudjuk, hogy minden vigyázat és megfontolás mellett botlunk mi is. De botlásunk is csak szabad meggyőződésünkből ered, nem egy harmadiknak, akár egyénnek, akár társaságnak, akár felekezetitek, akár osztálynak sugalmazásából vagy egyoldalú érdekéből. Bizvást tehetjük hát olvasóinknak azt az Ígéretet., hogy úgy mint eddig, újságírói kötelességeinken és lelkiismeretünkön kívül más urat magunk felett el nem ismerünk. A politikai vezetést, a vezérczikkek rovatát Balogh Pál, Kaas Ivor báró és Rákosi Jenő látják el rendesen. Jogi szakezikkeinket, általában jogi szakkérdések fejtegetését, rovathoz nem kötve Edvi Illés Károly kitűnő tollából veszik e lapok olvasói. Orvosi s természettudományi kérdésekben Írónk és tanácsadónk Csapódj István dr., a jeles fővárosi orvos és szakiró. A többi rovatok megoszlanak kipróbált s nagyobb részt már évek óta a „Budapesti Hírlapi közönségét szolgáló több dolgozó társaink közt. Irodalmi és tárczarovataink a mellett, hogy a lap keretén kívül levő irók közreműködését is sűrűén igénybe veszik, sőt a közönség köréből is a tehelsé- geket magához vonni iparkodik, oly erőkre vannak állandóan bizva, mint Teleki Sándor ezredes, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sipulusz), Herczeg Ferencz, Baksay Sándor. Béla Henrik és a főszerkesztő (—ő.), végül a világra szóló hirt élvező Flammarion Kamill, a ki szintén állandó szerződéses viszonyban van a „Budapesti Hirlap“-pal. A regénycsarnok számára iparkodásunk, hogy a külföldről s a hazai erőktől is a javát szerezhessük meg a „Budapesti Hirlap“-ban. Csiky Gergely kitűnő regény- és drámaírónkat a hirneves franczia: Ohnet György váltja fel. Egy olasz regény|Salvatore Farina tollából szintén birtokunkban van. Hogy nagy áldozatoktól sem rettenünk vissza e rovat érdekében, megmutattuk azzal, hogy tavaly megszereztük és közöltük Stanley legújabb müvét afrikai expedi- cziójáról. Angol regényeink, a melyekből évenként kettől- liármat szoktunk közölni, kitűnő kedveltséget élveznek. A mi e lapok többi tartalmát, u. m. a közgazdaságok újdonságokat, az értesüléseket, helyi, vidéki és külföldi tudósításokat illeti: mindez régóta úgy el van látva a ,,Budapesti Hírlap“-ban, mint bármely elsőrendű európai lapban. Dolgozótársainkat méltán nevezhetjük kipróbált és lelkes gárdának, a mely becsvágyát helyezi lapja korrekt és kitűnő kiszolgálásába. Minden jelentékenyebb magyar városban van tudósítónk, Bécsben egész kis fiókszerkesztőség szolgál ki bennünket telegráf és telefon utján ; az európai nagy városokban saját tudósítóink óvják közönségünk érdekeit és mindenüvé a haza határain belül és kívül, bárhol valami rendkívüli dolog készül, vagy, ha csak véletlenül megesik: külön kiküldött tudósítóink ott vannak vagy ott teremnek, mint a magyar olvasóközönség érdekeinek katonái. A „Budapesti Hírlap“ iránya az elmúlt de- cennium alatt kiállóba képességei tüzpróbáját. Ebben a változatlan irányban fogja ezentúl is teljesíteni feladatát és kiszolgálni olvasóit. Julius 1-én fogjuk megkezdeni Ohnet^ György „A gyiilülség; adója“ czimü uj regényének a közlését, mely a „Budapesti Hírlap“ kizárólagos tulajdona. A* előlixclé» feltételei helyben házhoz hordással, vidéken postával : Égés* évre 14 frt, félévre 7 írt, negyedévre JS frt 50 kr., egy hóra I frt 30 kr. A fővárosi nyaralókban lapunk kora reggel kézhesitfef ik, a* égés* fürdő-cvad alatt pedig előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha a nyáron át többször változtatnak tartózkodási helyet. Az előfizetések vidékről legczélszeriihben postautalványnyal esz- közöllnetőli. következő e/.im aluli : A „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalának, IV. kerület, Kalap-utcza 16. szám. 1—2 Hirdetmény. 176/1891. tlkvi szám. E>$ika és I4is-Néme<ls líözség telekkönyvi betéteinek szerkesztésére kirendeli bizottság közhírré teszi, hogy az 1886. XXIX. törvényezikkben előirt helyszíni eljárás végett 1891. évi június hó 15. napján a községben megjelenem! és pedig előbb Duka községben s az ottani eljárás befejezése után Kis-Némediben. Felhivatnak ennélfogva : 1. mindazok, kik a községben lévő valamely ingatlanhoz a telekkönyvi állással szemben tulajdoni jogot tartanak, hogy amennyiben az eljárt bírósági kiküldöttek az arra vonatkozó iratokat át nem adták — tulajdonjoguk bekebelezéséért a fent kitett batáridőig a telekkönyvi hatósághoz intézendő szabályszerű beadvány utján kieszközölni, vagy az 1886. XXIX. t.-cz. 15—18. §§-ai értelmében az átírásra szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokra igényüket a bizottság előtt annak a községben teljesítendő működése folyama alatt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekjegyzőkönyvi tulajdont az átruházási jogügylet létrejöttét a bizottság előtt elismerje, és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert ellenesetben jogaikat ezen előnyös utón nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illeték-elengedés kedvezményétől elesnek; 2. mindazon jelzálogos hitelezők és azok, akiknek javára egyéb nyilvánkönyvi jogok vannak bejegyezve, de a bejegyzett követelések, illetőleg egyéb nyilvánkönyvi jogok tényleg már megszűntek, úgyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, vagy a törlési engedély nyilvánítása végeit a szerkesztő bizottság előtt megjelenjenek, mert elleneseiben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Kelt Váczon, 1891. május hó 24-én. Simonyi István Arany Sándor telekkönyvvezető. kir. albiró. 3-3 Elterjedve és kedvelve az egész földgömbön. párisi világkiállításon •0) ■H • pH nő é> 03 03 r*H <3 P »-* $ OK cd B B CD 3i_r,2 lett kitüntetve Yá.ez. 1891. Nyomatott Mayer Sándornál
