Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-26 / 30. szám

= Városi közgyűlés. Vácz város képviselő­testülete a városháza tanácstermében vasárnap, f. évi julius hó 26-án délután 3 órakor (esetleg következő napjain ugyanazon időben és helyen) rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Polgármesteri je­lentés néhai Dr. Haynald Lajos kalocsai bibornok-érsek temetésén a városnak küldöttségi képviseltetéséről. — 2. Polgármesteri előterjesztés az osztr. magyar állam­vasutak megváltása alkalmából nmltságú bellusi Baross Gábor kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz üd­vözlő küldöttség menesztése iránt. — 3. Polgármesteri jelentés a váczi gazdasági kiállítás költségeire Pest-Pilis- Solt-Kiskun-vánnegye részéről 1000 írtnak megszavazá­sáról és előterjesztés a többi költségek mikénti fedezése tekintetében. — 4. Polgármesteri jelentés a városi kát. térkép után sokszorosítás utján 50 drb térkép beszer­zéséről. — 5. Polgármesteri jelentés a városi pénz­táraknak a folyó év II. negyedében eszközölt vizs­gálatáról. — 6. Polgármesteri jelentés a dunai védfal és lejáró építési engedély-okiratának megérkeztéről. —­7. Polgármesteri jelentés Dr. Csányi János városi és árvaszéki t. ügyész képviselőtestületi tagsága ügyében hozott végérvényes m. kir. belügyminiszteri határozat­ról. — 8. A városi pénzügyi bizottság jelentése az 1890-ik évi közpénztári számadások megvizsgálásá­ról. — 9. A városi pénzügyi bizottság véleményes je­lentése a helybeli gymnasiumnak a város részéről jö­vőben miként segélyezése ügyében. — 10. A városi ipariskolai bizottság előterjesztése a városi alsófokú keresk. és iparos-tanoncz iskolai igazgatónak véglegesí­tése ügyében. — 11. A városi szőlőtelep-bizottság je­lentése az eddigi munkálatokról a számadások be­mutatásával és előterjesztése a telep megnagyobbitása iránt. — 12. Ugyanannak előterjesztése a homoki szőlőtelepítés ügyében. — 13. Nagyméltóságú Dr. Schuszter Konstantin egyházmegyénk és városunk hőn szeretett és mélyen tisztelt főpásztorának stb. stb. átirata a székesegyháztér rendezése alkalmából. -— 14. A városi tanács jelentése az 1889-ik évi városi köz­pénztári számadásoknak megyetörvényhatóságilag tör­tént átvizsgálása és jóváhagyásáról. — 15. Ugyan­annak előterjesztése, a vereskereszt-egylet váczi fiókja elnökének a városi kórház helyiségeiből 2 szobának időlegesen átengedése iránti kérelmi ügyében. — 16. Ugyanaz, a róm. kath. iskolaszéknek az alsóvárosi is­kola épületben levő 3 szobás tanítói lakásnak kisdedóvó helyiségül leendő átengedése s ezáltal a költségvetésben keletkező 120 frt fedezetlen kiadásnak elvállalása iránti kérelmi ügyében. — 17. Ugyanannak végzése s elő ter­jesztése a békás-megyeri tüzkárosultak részére segély megszavazása iránt. — 18. Ugyanannak jelentése az 1891-ik évi városi költségvetés kiadási ezime I. fej. 5-ik tételének, IX. fejezetének, XII. fej. 5-ik tételének, XIII. fej. 4-dik pontjának, és XVII. fejezetének kimerül­téről s előterjesztése átruházási engedélyért. — 19. Ugyanannak jelentése a ministerileg jóváhagyott városi „bérkocsi“ szabályrendeletről. — 20. Ugyanaz, az előfogatozás ügyében hozott 182/1890. kgy. számú határozatnak a vármegye által megsemmisítéséről. — 21. Ugyanannak előterjesztése Wüntsch Róbert bpesti vállalkozóval a csatornázásra vonatkozólag kötött szerződés jóváhagyása iránt. — 22. Ugyanannak vég­zése, ProhászJca János váczi lakosnak a községi köte­lékbe leendő felvételének kilátásba helyezése iránti kérelmi ügyében. — 23. Ugyanaz, Buck Herman köt- szövőgyári alkalmazott által lakhatási engedély kinyer- hetése'iránti kérvény ügyében. — 24. Ugyanaz, Schneider F. Alajos köt-szövőgyári munkavezetőnek hasonló kérelmi ügyében. — 25. Ifj. Tragor Ignácz joghal- gatónak mint „a vácz-vidéki egyetemi ifjak köre“ elnö­kének kérvénye a vezetése alatt álló körnek a város részéről támogatása tárgyában. = Gyászmise tartatott a székesegyházban bol­dog emlékezetű Peitler Antal József volt püspökünk lelki nyugalmáért e hó 24-én, mint halálának évfor­dulóján. A gyászmisét Jung János apát-kanonok végzé infula alatt teljes segédlettel. = Esküvő. Markusz Mór a „Phönix“ biztositó társaság felügyelője f. hó 21-én esküdött örök hűséget Ehrenfeld Miksa köztiszteletben álló néptanítónk szép és kedves leányának Fánni kisasszonynak. Tartós boldogság kísérje frigyüket! = Részvét nyilatkozat. 'Városunk 48-as ér­zelmű polgársága f. hó 19-én Kurdy Bálint és többek­nek kezdeményezése folytán Polónyi Géza országgyűlési képviselőhöz, — IJritz Béla a közügyek iránt minden­kor melegen érdeklődő munkatársunk által szerkesztett s a tíajáry Ödön kormánypárti képviselővel vívott párbajban történt megsebesülése alkalmával, — haza­fias érzelmet, s a megsebesült iránt rokonszenvet és részvétel kifejező nyilatkozatot menesztet L = Lovarda. Wollner fivérek jól szervezett mű- lovartársulata érkezett a hét folyamán városunkba, s előadásait a vásártéren csütörtökön már megkezdette. = Halálozás. Seligman Áron, helybeli gabona kereskedő meghalt c hó 18-án 76 éves korában. Hit­vese és a nagyszáméi rokonság gyászjelentést adtak ki elhunytáról. = Kútba fűlt. A szőri vámháznál levő vasúti őrház alacsony kerítéssel ellátott kútjából f. hó 23-án egy szomjas utazó vizet akarván meríteni egyensúlyt vesztve fejjel a kútba esett. Midőn észre vették, már csak hült tetemét emelhették ki a kútból. A holt tes­tet a városi kórházba szállították bonczolás végett. = Pincze feltörés. A szeminárium irányában a székesegyház téren levő pinezét f. hó 25-én viradóra ismeretlen tettesek felásták, de ben nem találván sem­mit, nyomtalanul eltűntek.----- Öngyilkossági kiaórlet. Lábcr János Esz- tergomrnegye Ribár községi illetőségű nőtlen, szolgálat nélküli csavargó f. hó 24. délelőtti 11 —12 óra közt a városháza börtönében felakasztotta magát. A szomszéd czellában levő fogoly halál /ergődését hallva, segítségért kiáltott, mire a börtőnŐP oda sietett s még idejekorán elmetszve a spárgazsineget, megmenté életét. = Iparunk diadala. Az „Első magyar gazda­sági gépgyár részvénytársaság“ az idényre gyártott gőz­cséplőgépei mind teljesen elfogytak és már csakis a jövő évi szállításokra fogadhat el megrendeléseket. A ezég az idén vetőgépeket és borsajtókat is gyártott és ezek ma még kaphatók. = Grammafon. Berliner Emil hanoveri techni­kus uj találmányának ez a neve, melyet a Csillag szállóban mutat be a nagyérdemű közönségnek. Ezen i találmány úgy látszik nagy konkurencziát fog előidézni az Edison-féle fonográfnak, ez is, mint amaz az crn- j béri hang fölvételére és megörökítésére van szánva. = A budapesti állami ipariskolába (Vili. kér. Népszinház-utcza 8. sz.) a beiratások szeptember j hó 1. napjától 5-ig tartanak. Az intézetbe rendes tanu­lókul felvétetnek azok a 15. évet betöltött ifjak: a) kik a polgári iskola, gymnasium, vagy reáliskola négy alsó osztályában jó osztályzatú bizonyítványt nyertek azon tantárgyakból, a melyek az ipariskola első évfolyamá­nak főtantárgyait képezik; ezek a magyar nyelvtan, számtan és algebra, mértan és mértani rajz. b.) iparos segédek és mindazok, kik az előbbi pontban kívánt ismeretekben a felvételi vizsgálatnál kellő készültséget tanúsítanak, c.) Rendkívüli tanulókul felvétetnek egyes szakosztályokba azok, kik az iparos tanulók számára szervezet iskola három évi tanfolyamát bevégezték és legalább jó osztályzatú bizonyítványuk van, továbbá, kik a megkivántató ismeretüket kellően igazolják. Általában szükséges, hogy a belépni kívánó növendék az általa vá­lasztott szakcsoport iparágban már előre gyakorlatot szer­zett, de legalább is azon két havi nyári szünidő alatt, a mely után az intézetbe akar lépni, a gyakorlatban fog­lalkozott legyen. Az intézetnek öt szakosztálya van u. m. az építészeti, a gépészeti, a vegyészeti, a fém-vas­ipari s a faipari szakosztály. A beiratási dij 2 frt, a tandíj félévenként 10 frt. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság. — Nyers-selyem szövetet egész ruhára 10 frt 50 Űrért, valamint jobb minőséget is, küld vám- és bérmentesen Iienneberg G. (cs. és kir. udv. száll.) gyári raktára Zürich. Minták postafordultával. Levelekre Svájczba 10 kros bélyeg ragasztandó. (5) = Egy új türelmi játék köti le ismét a világ figyelmét, mint az „lnernationales Offertenblatt“-ból, a rövid- és játékszeráruk főorganumából értesülünk. Ki nem emlékeznék vissza a „türelmi játék“ említése­kor azon mozgalomra, melyet a hírneves „Boss purzle“ és a „jókedvű malaczok“ annak idején előidéztek, mi­dőn ezen játékok mindenki figyelmét magukra vonták, s ifjat és öreget egyaránt foglalkoztattak. De úgy lát­szik, hogy a „fejtörő“ mindkettőt túl akarja haladni. Ez olyan játékszer, mely hét kőből áll, melyekből minta szerint 176 különféle figura képezhető. Első tekintetre az egész dolog nagyon egyszerűnek látszik, a köveket mosolyogva illesztik egymás mellé. De mily csalódás, az alak kissé mégis más lett, vagy az is lehet, hogy egy kő használatlan maradt. A kísérlet újra kezdetét veszi, de az eredmény ismét csak ugyanaz. Végre, ta­lán órai „fejtörés“ után ott fekszik a figura előttünk kifogástalanul. A játék nagyon mulattató és érdekes még annak is, aki komoly foglalkozáshoz szokott. Irodalom és zene. = Homoki szolok7 telepítése ezim alatt irt meg JRácz Sándor vinczellér iskolai tanár egy ma ak­tuális érdekű munkát, mely rövid idő alatt második kiadásában hagyta el a sajtót. — A magyar szakiroda- lomban e csak ritkán előforduló kereslet legjobb di­csérője e munkának mely a ma Magyarországon egy felette fontos termelési ágnak a homoki szőlők mű­velésének Írja le elemeit. — Országunk óriási ho­mok területei, a melyek eddig a „ hasznavehetetlen“ jelzővel fordultak elő földművelési statisztikánkban, az uj kultúrával kincses bányáivá lettek tulajdonosaik­nak. — Rácz * Sándor a ki a Kecskemét vidéki hires homoki kultúra alapvetési munkálatainál te­vékeny részt vett, mint első figyelte meg a minden­esetre idegen kultúra sajátságait és könyvét gazdag- tapasztalatai alapján irta. — Munkája tárgyalja a ta­laj első készítését, a futó homok megkötését, a futó ho­mokra alkalmas szőlő fájok megválasztását, a fajok meg­követelte metszési módokat, a trágyázást., a műtrágyáit alkalmazását, a szüretet és a védekezést a homoki szőlők ellenségei ellen, — egy szóval felöleli az egész érdekes anyagot, és a szőlőtermelő gazdaközönségnek hasznos kézi könyvét képezi még eddig ismeretlen mun­kája közepeit. — Kiadja a „Borászati Papoké1 kiadó- hivatala Budapest Köztelek Ara. 1 frt 50 kr. — Meg­rendelhető ugyanitt és az Eggcnberger-féle könyvkeres­kedés útján minden hazai könyvárusnál. Uj találmányok és műszaki leírások. Közli: Berg-1 Sándor „Első budapesti szabadalmi és mérnöki irodája- VI. Andrássy-út 30. „Litliotrit“ veszély nélküli robbantószer. Valószínűleg a bánya és kőbánya robbantásoknál elő­forduló gyakori szerencsétlenségek adták meg az im­pulzust. Demeuse német technikusnak egy oly robbantó szer feltalálására, mely alkalmaztatásánál kezelésénél, beraktározásánál és egyáltalán mindenesetben biztosítja a munkás életét és testi épségét. Hosszas és költséges kísérletezések után sikerült is a közel múltban felta­lálnia az úgynevezett, „Lilhotrit“-et. Ezen elnevezés magyar értelemben, kőzetmetszőt jelent és eredetét a saját tulajdonságának köszönheti, mert a Litliotrit tulajdonkép nem robbantja, hanem metszi a szikla- tömböt. Az eddig ismert robbantószerek bármelyikének használata azon hátránnyal jár, hogy a kőzet a furlyuk körül meglehetős nagykörben szétszóratik, miáltal - mert a kőtermelők csak nagyobb darabok nyerésére törekszenek, természetesen anyag veszteség áll be. A Vácz, 1891. Nyomatott Mayer Sándor könyvnyomdájában. Lithotritnál ezen hátrány teljesen ki van zárva, mert az nem robbanik fel egyszerre, mint más, hasonló czélra szolgáló szerek, hanem egy nagyon magas hőfok ki­fejtése mellett elég; ezen hőfejlesztés következtében az elzárt gázok, az égés kezdetétől a teljes elégésig, nagy kiterjedési erőt nyernek, miáltal ekék módjára mű­ködnek, azaz a követ szétválasztják. A Lithotrit, mintegy a kőzetet elmetsző sajátsá­gánál fogva, használatánál a robbanás veszélye csökken­tetik : kődarabok nem szóratnak szét, előre bocsátva természetesen, hogy a töltés a furlyuk mélységével és a kőzet minőségével arányban áll. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Varázséj! Gusztáv. H I Ír*. 3D 353 T É £3 3EE3 JEC1. Bútor eladás. A Kisváczi fő-út 73. szám alatti házban külön­féle fVii.yezett lieméiiyfa és fSoilerozoli piihu- l'sa luiOnok. fürdő kád, koiuylm eszközök képek és egyéb házi eszközök eladók. Bizonylat. 7 Az „Első magyar gazdasági gépgyár részvény- társulat4 tek. Igazgatóságának BUDAPESTEN. külső-váczi-ut 7. Teljes készséggel válaszolunk b. levelükre, őszintén megvallva, tekintettel a cséplőszek­rénynek nálunk még szokatlan szerkezetére, nem nagy bizalommal viseltettünk iránta. De munka közben csakhamar beláttuk a szeges­rendszerű dobnak szembetűnő előnyeit. Ha­tározottan többet végez a verőléczesnél, tisz­tán dolgozik a szalmából és polyvából, és a gépnek szilárd építkezése folytán minden meg- szakilás nélkül lehel dolgozni. A mozgonyra sem lehet panaszunk. Különösen ki kell emel­nünk, hogy igen kevés fűtéssel működik. Szíve­sen adjuk ki ezen nyilatkozatunkat és bárkinek is a legjobb lelkiismerettel ajánlhatjuk gépeiket. Gulácson (u. p. Aszafó Veszprémin.) Tiszteletté! Péntek Gyula s. k. Lovas József s. k. ______________________________ ______ gépész. Ó<±±.± ± p p -s ■ p p:«• p p p p ± ± p p ppy. p p p p p p p p p p p p p p ,jc 3/ ' Ti. 2 Melyik, lapra fizessünk elő? Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva a leg­olcsóbb magyar lap az „EGYETÉRTÉS“ a mely az uj évvel immár 25-ik évfolyamába lépett. Ez a magyar olvasó közönség lapja. Hiteles forrásokból származó érle«ft lés tűnek gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvas- mányok gazdag tárháza tették az »Egyetci lös«-t népszerűvé. Az ors/.íígg> ülísi Í JÍrio alílsokrói a legrészletesebb s e mellett tárgyilagos hű tudósítást egyedül az »Egyet­értés« közöl. Gazdasági rovata, elismert régi tekin­télynek örvend. A magyar k<*r<\sko<ló * kö­ziinség nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert az »Egyetértés« kereskedelmi s lözsdei ímlósiííi- Sainak bőségével s alaposságával ma már nem verse­nyezhet más lap. A kereskedő, az iparos s a itiezögazda megtalálja mindazt az »Egyetértésiben, a mire szüksége van. Változatosan szerkesztett tárczájában annyi regény olvasmányt ;scS, mint egy lap sem. Kél-iiárom regényt közöl egyszerre, úgy, hogy egy év alatt 30 -40 kötetnyi regényt, részint eredetit, részint a külföldi legjelesebb termékeket jó mngyaársug fordítás­ban kapnak az »Egyetértés« olvasói. A ki olvasni valót keres és a v ithtjg fölysístíről gyorsan hitelesen akar érlewülni, fizessen elő az »Egyelérlés«-re, mely­nek előfizetési ára egy hóra I frt 80 kr. £gy negyed évre 5 frt s egy évre 20 frt. Az előfizetési pénzek az »Egyet­értés» kiadóhivatalába küldendők. Mutatványszámot a ki­adóhivatal egy hétig ingyen és bérmentve kiiíd. 20 vj. A >é ¥ u­>É >¥ 'P >?­párisi világkiállításon ‘CL) ■H ■ H rö éi 00 00 SÍ SUCHARD NEUCHATEL (Schweiz) KÖNNYEN OLDHATÓ KAKAO ■ Jól'fizeti). • 1K?í*20Ö Csesze Tápláló-. • 37_r,a lett kitüntetve p ►5 P << <T> B B o

Next

/
Oldalképek
Tartalom