Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-18 / 12. szám

azon kérdések érdekelnek, hogy a paprika először is mily jövedelmezőséggel kínálkoznék ? Rendel­kezünk-e oly talajokkal, melyekben a paprika te­nyésztése teljesen biztos? Égalji viszonyaink nin- csenek-e ellentétben a paprika tenyésztésére meg­kívántaié hőfokkal? — Ami a paprika jövedel­mezőségét illeti, arra nézve bízvást mondhatjuk, hogy a legjövedelmezőbb termesztmények egyike, mert ma is egy métermázsa első rendű papriká­nak az ára 144 forinton felül áll. Egy hold alkal­mas földön pedig könnyen lehet még a mi vidé­künkön is körül-belül két métermázsányi első rendű paprikát előállíthatni, meg a másod és har­mad rendű paprikák termelt súlya holdankint 8 —10 mázsa között váltakozhatik, melyeknek ára métermázsánkint 100—130 forint között van. A paprika tenyésztéséhez határozottan jó- minőségü, kötött, fekete föld kívántatik meg. Ily nemű föld a mi határunkban több helyt létezik, különösen a üllokszera által elpusztított szőlőtáb­lákban igen sok talajban a legbiztosabb sikerrel tenyészthetnénk a paprikát. E tekintetben első rendű talajul kínálkoznak a csekei Háramasok, Kis- és Nagydrága hegyek, Kisburgundiák, vala­mint városunk közvetlen határában: Kutvölgyek, Vasasok és Kiscselőték. Egyébaránt ezek a helyek olyanokul tekintendők, mint ahol az őrlésre szánt paprikatokok biztos sikerrel termesztethetnek. Mert a zöld paprika, mint ilyen, a házi és a piaczi szükségletre minden kivétel nélkül, határunk minden talajában megterem. De a lazább talajokban termesztett tokok csupán rögtöni fogyasztásra ajánlatosak. Azok semmiképen meg nem felelné­nek azon kivánalmaknak, melyek a kiviteli papri­káknál föltétlenül megkívántainak. Klimatikus viszonyaink sem látszanak ellen­tétben lenni a paprika tenyésztésével, habár vá­rosunk hőfoka, középmérséklete némileg kisebb is, mint azon délmagyarországi városoké, melyek e téren eddig első rangú tekintélyt vívtak ki ma­guknak. a hiányzó melegségi hőfokot azonban mi nagyban pótolhatnánk, ha a szárításra okvetlenül megkivántató falak mind akként lennének építve délkeletnek, hogy minden meleget felfogjanak. Különben, ha a paprikatermeléssel komolyan és sikerrel óhajtunk foglalkozni, akkor okvetlenül szükséges az első években oly munkásokról gon­doskodnunk, kik a paprikatermesztést, szárítást, őrlést és a többi további kezelést Szegeden sajátí­tották el, mert különben mind a szárításnál, mind az őrlésnél oly hibákat fogunk elkövetni, melyek áruinkat diskreditálják. Pedig rajta kell lennünk, hogy ezen czikk, mely Európában úgy mint Ame­rikában ma már a legkeresettebb, a legkitűnőbb minőségben kerüljön ki kezeink között, hogy így a külföld kereslete egyenesen felénk forduljon. Közgyűlési tudósítás. „Felvirradt végre a dicső nap hajnala“ és vá­rosunk képviselőtestülete a múlt vasárnapon (f. hó 11.) délután 3 órakor gyűlt ez évben először össze a városház tanácstermében közgyűlésre. Az uj generáczió dobogó kebellel és város-atyai tekin­téllyel lépte át a tanácsterem küszöbét. Nagy dol­gokat vártak; reméllték, hogy egy szűz beszéd kap­csán ők is latba vethetik képviselői tekintélyöket — de bizony csalódásra ébredtek, mert a 28. pont­ból álló tárgysorozaton, oly hamarosan siklott át a közgyűlés, hogy a közgyűlés ügymeneteléről is alig 'szerezhettek maguknak tájékozást. *' A közgyűlés lefolyásáról tudósításunk a követ­kező: A polgármester távollétében Korpás Márton tanácsnok, mint elnök megnyitván a közgyűlést, felolvastatott a polgármester jelentése, melyben be­tegségére való tekintettel Korpás Márton tanács­nokot kéri fel a helyettesitésre. A közgyűlés a je­lentést Dr. Csányi indítványára részvét kifejezése mellett vette tudomásul. Az 1887. évi deczember 26-án megejtett városi képviselő választásra vonat­kozó polgármesteri jelentést a közgyűlés helyeslő- leg vette tudomásul. Ezután sorra került a városi képviselőtestület szakbizotságainak megalakítását tárgyazó polgár- mesteri jelentés. E szerint az egyes bizotságok kö­vetkezőleg lettek megalakítva: 1. Az állandó pénz- és jogügyi bizott­ságba megválasztattak: Dr. Freysinger Lajos, Rei­ser Béla, Dr. Csányi János, Witt Manó, Nikitits Sándor, Péts Sándor, Olgyai János és Kresák Fe- rencz. 2. A gazdasági bizottságba: Huber József, K. Csereklye István, Kresák József, Velzer Lajos és Uhlig Ede. 3. A leltározó és leltári szemle bizott­ságba: Péts Sándor, Reitter István és Monszpart József. 4. A pénztárvizsgáló bizottságba: Weisz- barth János, Meiszner János és Reiser Henrik. 5. Az állategészségügyi bizottságba: Docs- kal Venczel, Báján János és K. Csereklye István. 6. A fogyasztási adó bizottságba: Dr. Csányi János, Witt Manó és Lencsó .Sándor. 7. Az ipariskolai bizottságba: Csávolszky József, Dr. Freysinger Lajos, Intzédy Soma, Dr. Csányi János, Witt Manó, Olgyai János, Friedrich Alajos, Reitter István, Pécs Sándor, Vörös Mátyás, Huber József és Kresák Ferencz. 8. A közegészségügyi bizottságba: Tanács János, Kanda István, Vörös Károly, Tornyos Pál, Ullmann Frigyes, Silberstein Josué, Dr. Argenti Döme, Dr. Rákosy Béla, Dr. Nagy Armin, Dr. Bol­gár Lajos, Dr. Steiner Márton, Dr. Pauer Béla, Dr. Sik Jáczint, Cremer Gyula, Udvardi Mihály, Fodor Imre, Vörös Ferencz’, Krancz Ferencz, Bartoss Pál, Máté József, Jankovics Ernő, Körtvélyessy László, Terray István, Kramer Miksa, Ehrenfeld Miksa, Stein József, Natonek Dezső, Ursziny Arnold, Dr. Freysinger Lajos, Kresák Ferencz, Csávolszky Jó­zsef, Olgyai János, K. Csereklye István, Witt Manó, Zemanovits József, Bezdek János, Péts .Sándor és Dr. Csányi János. 9. Árvaszéki ülnökök: Filo Pál, Intzédy So­ma, Schmidt János és Huber József. A kir. állami végrehajtó kiküldéséről szóló polgármesteri jelentésre vonatkozólag határozatba ment, miszerint indokolt felirat intéztetik a pénz­ügyminiszterhez, hogy a dézsmaváltságot Írassa le, a végrehajtási eljárásokat pedig függeszsze fel. A „bérkocsi iparról“ szóló szabályrendelet né­mely szakaszainak módosítása tárgyában leérke­zett miniszteri rendelet a pénzügyi bizottságnak adatott ki javaslattétel végett. A „bordélyosok és kéjnőkről“, továbbá „a korcsmák, sorházak és pálinka mérésekről“ úgy „a kéményseprési iparról“és „a megyei szervezésről“ alkotott megyei szabályrendeleteket a közgyűlés tudomásul vette és kihirdetésüket határozta el. Felolvastatott a pénzügyi bizottság jelentése az 1885. és 1886. évi közpénztári számadások meg­vizsgálásáról, melynek alapján a közgyűlés a szo­kásos óvások fentartása mellett a számadóknak a felmentvényt megadta. A pénzügyi bizottságnak a megyei inségkölcsön felhasználására vonatkozó jelentése akként nyert elintézést, hogy a pénz- és jogügyi bizottság Csá­volszky Józseffel egyetértőleg kérvényt intéz a megyéhez, melyben az inségkölcsönt részben a hó eltakarításra, részben a gőzhajó-utcza földmunkála1 taira és részben a vörösházteri útrész, avagy a vá­ros kereskedelmére annyira fontos rádi útnak ki­építésére kéri felhasználhatni. Ugyan ezen bizott­ságnak a fogyasztási adó kezeléséről adott jelentését a közgyűlés jóváhagyólag vette tudomásul. A pénzügyi bizottságnak a Török-csatorna ügyére vonatkozó előterjesztése folytán a helyszíni tárgyaláshoz Galle József tiszti ügyész mellé a jog- és a gazdaságügyi bizottságok küldettek ki. Ugyancsak a pénzügyi bizottság előterjeszté­sére megalakittatott a vész bizottság, melynek tag­jai : Emerich Lajos, Korpás Márton, Gajáry Géza, Csávolszky József, Dr. Freysinger Lajos, Olgyay János, Bónis János, Kresák Ferencz és Dr. Csányi János és Kresák József. A közgazdasági bizottság jelentésének tárgya­lását tekintettel a tárgy fontosságára, a közgyűlés a jövő alkalomra halasztotta. A városi árvaszék jelentését az 1886. évi gyám­pénztári számadásokról, valamint a városi közpénz­tárnak a 60 ezer frtos kölcsön 1887. évi kamatai­nak történt kifizetésére vonatkozó jelentéseit a köz­gyűlés jóváhagyólag vette tudomásul; továbbá megadta az engedélyt a tanács előterjesztésére, hogy a külsőtér egyrésze Reiser Henriknek tü zifa települ bérbeadassék és a helyszíni tárgyalás sal a tanácsot bízta meg. A városi tanács előterjesztérére: a közgyűlés a lisza és mellék folyóinak árja következtében károsultak részére 10 frtot, — Korpás István vá­rosi rendőr és Müller Ignácz városi tűzoltó ré­szére 15—15 frt drágasági pótlékot, továbbá Kar­csú Arzénnak „Vácz város története“ czimü munká­nak IX. kötete kinyomatási költségeire 100 frtot és özv. Andrékovics Józsefné részére 25 frt kegy­dijat szavazott meg; megengedte továbbá, hogy a 2-ik sz. a. bolthelyiség bérlete Gavaldik Bé­lára átruháztassék. A Valser féle fertőtlenítő szerkocsi beszerzésé­vel Csávolszky Józsefet, mint az egészségügyi bizottság elnökét bízta meg a közgyűlés. A városi tanácsnak abbeli előterjesztését, hogy a csörögbányai legelő árverés utján 115 írtért lett bérbe adva, jóváhagyólag vette tudomásul, — el­lenben a budapesti ált. poliklinikai egylet pártolá­sára, tekintettel a városi közkórház jelentékeny költségeire, mitsem szavazott meg a közgyűlés. Gajári Géza városi főjegyzőnek a közgyűlés 3 heti szabadságidőt engedélyezett. (A szabadság időt azonban csak a jövő hó 27-én kezdi meg a főjegyző úr, miután jövő hó 26 án ölti magára hymen rózsás rablánczait. Szerk.) Végül, mint rendkívüli tárgy Kolman Lipót- nénak a város közönségétől megvett ház átíratá­sára vonatkozó kérvénye vétetett tárgyalás alá, melyhez, miután vevő a tanács előterjesztése sze­rint a vételárat lefizette, az engedély megadatott. Városi és vidéki hírek. = Márczius 15-ének negyvenéves év­fordulóját nagy és díszes társaság ünnepelte meg Casin ó-körünk helyiségében. A diszlakomán 60-an voltak jelen városunkból, a. vidékről, sőt a Dorosmán adta ki 1852-ben „Manuale Parocho- rum“ (Plébánosok közikönyve) czim alatt közigaz­gatási tanácsadóját, mely három ezernél több pél­dányban forog közkézen. E mü után ismeri őt az egész haza lelkészkedő papsága. A magas püspöki kar atyai elismerő kegysorokat intéztek a szerző­höz ; egyike a müvet éppen „égi ihlet sugalta“ szüleménynek nevezé. Az ő idejében a dorosmai tágas templom Roskoványi Ágoston váczi püs­pök által ünnepélyesen fölszenteltetett, két uj ká­polna, több kereszt s három tanyai iskola létesült. Mint kerületi esperes- és tanfelügyelőnek az elemi tanügy körül szerzett kiváló érdemeit az akkori kormány dicsérő okmányokban elismerte. Az isteni Gondviselés végre is megadta a je­les férfiúnak az erkölcsi elégtételt, mert az igaz­ságszerető püspökök bölcs kormányzata alatt emel­kedett fokról-fokra. 1854-ben a félegyházi gymná- zium püspöki biztosává, 1855-ben szentszéki ülnökké, a következő évben esperessé és zsinati vizsgálóvá, 1859 ben a házassági törvényszék biztosává, 1861- ben monostori ez. apáttá, 1864-ben váczi kanonokká és szentszéki ügyészszé, majd pesti és székesegy­házi főesperessé, őr-, később éneklőkanonokká lép- tettetett elő. 1881-ben a pápai praelátusi méltóságra érdemesittetett. Alig, hogy kanonoki stallumát elfoglalta, legott a kir. táblai praelaturára két Ízben lön kije­lölve, mely ritka kitüntetés okát megfejti a jog- tudori oklevél, a váczi jogtanárság és a „Magyar­honi törvényhozás történeti vázlata“ ez. ál­tala 1861-ben kiadott mü, melyről az akkori jeles kir. személynök (Melcser) szerző előtt igen elisme­rőleg nyilatkozott. Midőn azonban ama ponton ál­lott. bogy üresedés esetén az első helyen fölter- jesztessék, a kir. táblai praelátusság megszűnt. Mint szent,széki ügyész közel 20 évig működött s ez idő alatt többen fölkeresték őt, mint jeles jogászt ta­nácsadás végett; magas állásúak sokszor utasiták hozzá a perlekedő házasfeleket azon kéréssel, hogy legyen kalauzuk bonyolult ügyeikben, s kérésök legtöbbször teljesítve lön. Dr. Kovách Pál irodalmi munkássága átöleli egész életét. A már említett jeles müveken kívül még sok munkát irt. Első müve, mely jogtudori értekezésül készült: „De locis credibilibus“ (A hiteles helyekről) szól. Az általa 1847-ben nagy gonddal szerkesztett „Magyar Közjog“ kiadva nem lett szerzője legnagyobb sajnálatára és a jelen­leg már csak történeti becscsel biró mü a püspöki könyvtár részére maradt fenn. Hasonlóképen kézirat­ban maradt a váczi egyházmegye és a város tör­ténetét tárgyazó munkája, melynek czime: „His­tória Dioecesis, Episcopatus et Civitatis V a- ciensis“, mely városunk monográfiájára kiváló fontosságú lehet. 1875-ben jelent meg müve „A kath. papság némely legégetőbb kérdései­ről.“ 1880-ban mint pesti főesperes irta: „Buda­pest és környéke a magyar nemzetiség és nyelv szempontjából tekintve“ ez. müvét, mely egyszersmind hármas jutalom kitűzés a magyar nyelvet legsikeresebben tanítók számára. Szerkesz­tett ezeken kívül egy „Diurnale“-t a váczi káp­talan részére s meg irta annak történetét „Spe­cimen Monographiae Capituli Vaciensis“ czimmel. Az ékes latinsággal irt munka, mely 1884- ben, midőn ötven éves papi jubileumát ünnepié, látott napvilágot, utolsó müve volt a tudós szer­zőnek. Ezeken kívül számtalan czikke jelent meg a hirlapok hasábjain, melyek legtöbbje jogi tételek körül forog. Irt a káptalanokról, mint hiteles he­lyekről; a magyar király koronázásáról és a ki­rályné koronáztatási jogáról (német és franczia la­pok is közölték); a szentszékek autonómiájáról, a községeknél kifektetett káptalani alapítványi tőkék betábláztatásáról; az esperes székről; irt továbbá egyházjogi tanulmányokat; ismertette Roskoványi Á. püspök több müvét; leírta még a szabadság- harczból váczi élményeit; sürgette a váczi lyceum restauráczióját stb. Czikkei legtöbbje a „Magyar Állam“-ban jelent meg, a többi pedig részint a „Religió“-ban, részint a „Váczvidéki Lap“-ban és a „Váczi Közlönyében. Mint hatásos szónok is kitűnt dr. Kovách ünnepi és alkalmi beszédeivel, melyek közt legne- vezetesb az, melyet 1869-ben sz. István napján Bécsben tartott, s mely, mivel benne a magyar és lengyel nemzet közti ősi barátságról szól egy pas- sus, lengyel nyelvre is lefordittatott. E beszédről a „Religio“ igy ir: „K. P. szerencsés párhuzamot fedez fel István és ő Felsége kormánya alatt és közt ... A lapok tudósítása szerint e jeles beszéd eme helyét a lengyel templomokban felolvasták az egyházi szónokok.“ A társadalmi téren sem maradt hátra a jeles férfiú. Mint városi képviselő számtalanszor emelte fel szavát a város jólétének előmozdítására s foly­ton szivén viselte szülővárosa érdekeit és a hol szükségét látta, sehol sem maradt el anyagilag is gyámolitani annak jótékony egyesületeit. A váczi gymnázium kiegészítését folyton sürgette s létre­jöttekor az adakozók között elöl foglal helyet. A papi nyugdíjintézet létesítésének egyik előharezosa volt s e körüli érdemeit tőle elvitatni nem lehet. Alig van Váczon intézet vagy egyesület, mely bő­kezűségének jótéteményeiben ne részesült volna. Okosan beosztott gazdálkodása mellett megtakar? tott filléreiből juttatott a váczi papnöveldének, papi nyugdíjintézetnek, egyházmegyei pénztárnak, a hét­kápolnának, a váczi nő- és vöröskereszt egyletnek, a városi kórháznak, házi szegényeknek, a kápta- láni könyvtárnak, a városi újabb ápoldának, a vá­czi papnövendékek „Pázmány-Egylet“-ének, a do-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom