Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-05-22 / 21. szám
I IX. évfolyam. 21. szám. Vácz, május HELYI ES VIDÉKI ERDEKU HETILAP. Előfizetési Ära : évnegyedre ...........................1 írt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) Hirdetések; a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyílt-tér sora .......................... 30 kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gaspavik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Beszámoló előtt. Nem vagyunk politikai pártlap. Sem czé- lunk, sem akaratunk a politikával foglalkozni, de mindenesetre kell a helyi és vidéki érdekkel foglalkoznunk, és akkor sem hagyhatjuk megemlítés nélkül azt a fontos mozzanatot, a mely előtt állunk az országgyűlési képviselők választása küszöbén. Különösen pedig most, midőn a képviselői mandátum nem többé három, hanem öt esztendőre szól és különösen akkor, midőn a választók önelégült bizalommal várhatják a kerület képviselőjének, Szentkirályi Al- bertnek, legközelebb megtartandó beszámolóját. Mert a mit Szentkirályi Albert Ígért, azt meg is tartotta; hű maradt ahhoz a programúihoz, a melyet elmondott most három esztendő előtt és a melyet magáévá tett a Vácz és kerülete választóinak túlnyomó többsége. Nem voltak hangzatos frázisok, nem voltak nagyhangú Ígéretek . . . Előtárta a ridegvalót; elmondotta, mit szándékozik tenni; miféle pártállást foglal el a jelen kormánynyal és azt a mit mondott, azt Szentkirályi (nevéhez illően) be is váltotta. Ezen elmúlt három esztendő, melyre a kerület választói nyugodtan tekinthetnek vissza, eléggé meggyőzheti őket a felöl, hogy az, a kit ők bizalmokkal kitüntettek, méltó is volt reá. — Tagadhatlan, hogy nagyon kitüntető a nép bizalma, mikor az érdemes férfiút illet, és ki merné tagadni manap azt, hogy a város és kerület képviselője, Szentkirályi Albert,megérdem- lette ezt a kitüntető bizalmat. Mert volt ennek a kerületnek már sokféle pártállású képviselője, a kik közül nem mindegyiknek sikerült mindiga választók megelégedésétmegnyerni. Nem szándéka e sorok Írójának a behegedt sebeken újra tapogatódzni. A Szentkirályi személye, elve és a közöttünk töltött három esztendő fényesen beigazolták azt a bizalmat, melylyel őt a város és kerület választói három év előtt kitüntették. Merném állítani, hogy ez a mult: garanczia a jövőre nézve! O eljött közénk. Itt lakik a kerület központjában. Minden emberfia tudja, hol van a lakása. Mindenki bizalommal fordulhatott hozzá elpanaszolni baját; s bárki fordult hozzá, tárt ajtókra talált. Minden emberfia tudja, hogy miként felelt ő meg választói bizalmának, mikor országos dologról volt szó a parlamentben. Mindenki tudja, ha volt az országházának szorgalmas tagja, a váczi kerület képviselője bizonyára nem maradt mögötte. A mi pedig a város és a kerületnek érdekeit illeti, arra nézve csak azt a két esetet emlitjük fel, a midőn Szentkirályinak nem csekély része jutott a filoxera által sújtott sző 11 ők adó és dézsma- váltság leírása — mely jelenleg folyamatban van — és az Ínséges kölcsön kieszközlésében. Nem tarthatjuk feladatunknak, hogy hangulatot csináljunk. Nem az aczélunk, de fölöslegesnek is tartjuk azt. Hiszszük, hogy a Vácz és a kerület értelmes választói saját meggyőződésüket fogják követni ezután is, mert mi száraz tényeket soroltunk fel, a miből mindenki levonhatja a következményeket. De bár miként is alakuljanak nálunk az esetleges pártmozgalmak, hiszszük, hogy a város és kerület hazafias és felvilágosodott választói saját és meghamisít hatlan meggyőződésüket fogják követni és mellőzendik a netalán felmerülő önérdek vagy személy es bosz- szú által sugalt izgatásokat és a jó egyetértés újbóli megszavazására irányzott törekvéseket. Mert, amit Szentkirályi Ígért programmbe- széde alkalmával, azt beszámolójával be is vál- tandja. Megválasztásával a Vácz kerületi választók jó hírnevet szereztek maguknak. Ügyeljenek tovább is erre a jó hírnévre. Igyekezzünk azt továbbra is megtartani! Dísz-taggá választás. A váczi áltálános ipartársulat, ápril hó 22-én tartott gyűlésben R e i 11 e r Istvánnak, az egylet fáradhatlan és buzgó elnökének indítványára, Schusz- ter Konstantin püspök ő nagyméltóságát lelkes éljenzéssel disztagjává választotta meg; és elhatározta ez alkalommal, hogy ezen örvendetes tényről ö nagyméltóságát egy hat tagból álló küldöttség által átnyújtandó diszokmánynyal fogja értesíteni. A küldöttség tagjaivá R e i 11 e r István elnök, P o- tó ez ki Soma, Matkovits János, Kalencsik István, Schmidt Ferencz és Tápai János urak választattak meg. A küldöttség f. hó 15-én délelőtt tisztelget ő nagyméltóságánál, ki igen szívélyesen fogadta a küldöttségi tagokat, melynek egyes tagjait magának bemutattatván, a küldöttséget vezető Reitter István elnök a következő beszédet intézte ő nagy- méltóságához : Nagyméltóságu és Főtiszteletü Püspök Ur, Kegyelmes Urunk ! A váczi általános ipartársulat hódolva Nagyméltóságodnak Magas Méltósága, egyházi és honfiúi magasztos erényei, az egész hazában viszhangzó érdemei és nagy neve előtt, folyó évi április hó 22-én tartott választmányi gyűlésében Nagyméltóságodat fiúi kegyeletének és alázatos mély tiszteletének zálogául disztagjául választotta meg egyhangú örömfelkiáltások között és az erről kiállított diszokmány- nak átadását, az elnök vezetése mellett a választmányra bízta, az iparostársulat ezen határozata értelmében van tehát szerencsénk Nagyméltóságod Kegyelmes Színe előtt megjelenhetni és ezennel átnyújtjuk ezen diszokmányt, ismételve benne foglalt azon alázatos kérelmünket, hogy a váczi általános ipartársulat disztagságát elfogadni kegyeskedjék, — boldogoknak fogja magát érezni társulatunk Nagyméltóságod magas pártfogása, erkölcsi támogatása, és nagy nevének védelme alatt és társulatunkra Püspök Atyai áldását kérve, kívánjuk az Egek Urától, hogy Nagyméltóságodat az Egyháznak, édes Hazánknak, a váczi egyházmegyének, de különösen városunknak és ipartársulatunknak is javára és boldogságára munkagyőző erőben és egészségben még számos éven át éltesse ! Éljen ! ö nagyméltósága a következőleg válaszolt: „Örömmel veszem tudomásul ezen szives megtisztelést, hogy a váczi általános ipartársulat disztagjává megválasztattam, nemcsak hogy örömmel fogadom ezt, hanem szívesen fogom támogatni is az egyletet hasznos és üdvös jó törekvéseiben. Az Isten áldja mindnyájukat.“ Ennek végzete után, Ő nagyméltósága kérdéseket intézett a küldöttség egyes tagjaihoz a társulat czéljáról, többek közt arról, vájjon az egylet gondoskodik-e az elaggott iparosokról ? Mire a küldöttség vezetője elmondta, hogy a társulat jelenleg „társadalmi egylet“ mely az iparosok szórakozására nyújt alkalmat. Rendelkezik könyvtárral ; de e társulat, különösen betegsegélyző- és temetkezési egylet. Betegeinek hetenként 3 írt segélyt ad ; az elhalt tagok temetésére 20 frtot utalványoz. Megyés püspökünk dicsérőleg nyilatkozott az egylet ilyetén berendezéséről s kérte a küldöttséget, hogy alap szabályait neki mielőbb megküldené. A szives fogadtatás majdnem egy félórát vett igénybe. Örömmel sziveikben távoztak a derék társulat tagjai, mert meggyőződést szereztek arról, hogy van, aki az ő működésűket figyelemmel kiséri 1 Az ínséges kölcsön. Az 1886. év különösen kedvezőtlen volt a mezei gazdákra nézve, -—- a rossz időjárás miatt a termés a legkevesebbre szállott alá, takarmány is kevés volt, a marhatartás a legnagyobb gondokat okozta, mindéhez járult még philoxera pusztításának szokatlan rohamossága, úgy, hogy a szőllő jövedelem a szőllőbirtokosaink háromnegyed részénél elmaradt, még pedig örökre elmaradt. Tetézte ezen sokoldalú csapásokat még az is, hogy, ámbár mindenből nagyon kevés termett, ára még sem volt semminek, sőt a marha oly igen olcsó volt, mint már rég nem volt rá esett, — ami természetes is, — mert egyrészt takarmány hiány miatt kellett a marhaállományt minden áron kevesbíteni; másrészt, a megszorult gazda csak is ebből tudott még némi pénzt teremteni adóra és egyébb szükségleteire. Tudjuk, hogy mi nálunk minden jövedelmi forrás a mezei gazdaságra vezethető vissza. Ha a mezei gazdaság sinlik : sinlik minden ipar és kereskedelem, mert, ki vásárol az iparos- és kereskedőtől, ha a gazdának nincs pénze? De természetesen, a legsujtóbb egy rossz termésű év magára a gazdasággal foglalkozókra, különösen az egészen kisbirtokosokra és mezei munkásokra nézve, kiknek egy jó része ilyen- i kor csaknem éhséget is szenved. Az olyan nagyterjedelmü éhségről ugyan miná- lunk manap már szó sem lehet, mint lehetett eset reá 50—60 évvel ezelőtt, és mint a milyennel India és China belseje még most időről-időre megdöbbenti a távoli olvasót ; mert nálunk a tengeri és vasúti összeköttetések annyira kifejlődtek már, hogy a tápszerek, ha netalán némivel drágábban is, mint az itthon termettek, de megszerezhetők, — a leginkább sújtott vidéken pedig lehet segíteni legalább ideig óráig, — addig még megnyílnak a rendes kereseti források. De egy kedvezőtlen év mégis nagy nyomorúságot és nagy nélkülözéseket ró a szegény munkás népre, különösen azon részére, melynek idegen helyen kell munkát végeznie saját, fentartására elégtelen földecskéjének megművelése mellett, hogy az évi szükségletet a saját és családja számára kikereshesse. A legnagyobb csapás tehát abban áll a szegényebb sorsú munkásokra nézve, hogy a munka- bijával vannak, a mi egyedül képes pótolni azt, a minek híjával vannak, a mire létföntartásukra okvetlenül szükségük van. Ilyen esetekben kötelelessége aztán a hatóságoknak, hogy gondoskodjanak arról, miszerint a népnek munka adassék; a rendes, de ideiglenesen hiányzó kereset források helyett rendkívüli, de mindenesetre a közczélt előmozdító nagyobb munkálatok eszközöltessenek. Ilyen sújtott helyzetben volt a tavali kedvezőtlen év folytán Pest megyének egy nagyrésze, de különösen Vácz városa és annak vidéke, minek folytán kötelességévé vált a megyei közönségnek, mint első fokú felsőbb hatóságnak, az ínség enyhítésére közmunkák alakjában mindent megtenni, a mi hatalmában állott. Ez meg is történt. Hála a megyei közgyűlésnek, minden járás és minden rendezett tanácsú város a megye területén, kapott bizonyos összeget az ínséges munkák teljesítésére, A kormány ugyanis százezer forint kölcsönt engedélyezett a megye területére, mely ösz- szeg 10 év alatt lesz törlesztendő a közmunkák adójából. Vácz városának és kerületének megye bizottsági tagjai megtettek mindent, hogy kerületük számára elégséges összeget biztosítsanak arra, hogy az Ínségnek hathatósan gátat vethessenek és sikerült is a százezer forintból húsz ezer forintot nyerni m e g, a miből a váczi felső járásra 13 ezer, Vácz vár os ára 7 ezer forint jutott. Az ínség bizottmányok utolsó ülésén kitűnt, hogy milyen jótékony, sőt szükséges intézkedés volt ez. A külön e czélra kinevezett bizottságok, a szol- gabirákkal élükön, bemutatták működésük eredményét, a miből örvendetes tudomásul vehette a megye közönsége, hogy nemcsak az Ínség enyhitetett, de maradandó becsű munkálatok is eszközöltettek, melyek részint a közlekedés megkönnyitését, részint a közegészség előmozdítását maradandó módon eszközölték. Különösen a váczi felső járás tűnt ki az Mai számunk 6 oldalra terjed.
