Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-04-03 / 14. szám
Az ipar s kereskedelem köréből. A Vácz székhelylyel megalakított választó kerületben, mely Yácz és Szt.-Endre városokból, a pilisi felső és alsó, a váczi felső és alsó járásokból áll, — a budapesti kereskedelmi és iparkamarából 5 év után kilépett kültagok helyeinek választás utjáni betöltése, múlt hó 27. és 28-án történt meg városunkban a városház tanácstermében. Megválasztatott négy iparos és négy kereskedői kültag ; kik közül kettő-kettő a kamarába azonnal belép. —• A választás igen élénk volt, mi kitetszik abból is, hogy a régi tagok közül Fridrich Alajos géplakatos, kinek különös érdemei vannak a váczi ipartestület megalakítása körül s a ki csupa háladatosságból amott megbuktattatott; igy járt Witt Manó is, s hogy Reitter István gyáriparos is hasonló sorsba nem részesült, csak kortes sorhu- zásnak köszönheti. A szavazás márczius 27-én az iparosokra történt. Szavazott összesen 93 választó, egytől-egyig helybeli iparosok. A vidéki iparosok nem tartották érdemesnek Váczra zarándokolni s jogaikat gyakorolni ami nem kis visszatetszést okozott. A beadott 93 szavazat közül: Zemanovits József 90, Reitter István 83, Bezdek János 82, Kalencsik István 58, Friedrich Alajos 40 szavazatot kaptak. E szerint Zemanovits és Reitter a kamara rendes kültagjai. A kereskedő kültagokra 223 szavazat adatott. Itt már nagy contingesét adta Újpest is, honnan két vaggon „szavazó“ rándult fel városunkba. A 223 szavazatból Reiser László 140, Reiser Henrik 136, Weiner Ignácz 79, Millmann Géza 76, Friedmann Ármin (Újpest) 70, Német Glyula (Újpest) 65, Witt Manó 51 szavazatot kaptak s igy látni, hogy a kereskedői kültagok a váczi kereskedőkből kerültek ki. A rósz nyelvek azt beszélik, hogy az újpesti jelöltek (Friedmann és Németh) bukását Witt Manó roszul intézett kortes taktikája és a Reiser párt ügyesen tervezett manővere idézték elő ; de még az is, hogy midőn az újpestiek a Neumann kávéházba értekezletre gyülekeztek — a váczi magyar érzelmű izraeltáknak is legnagyobb megbotránkozta- tására németül akarták orátori tehetségüket brilliroz- tatni. — Volt erre „abczug“ a németeknek, minek az a komikus oldala is volt, hogy „Németh“ újpesti kandidátus azt hitte, hogy az abczugolás nem a német nyelvnek, hanem neki volt szánva. A választás egyébként minden jelentősb zavar nélkül folyt le. A bukottak szép csendesen takarodót fújva hazaszéledtek. A nyertesek a választást folytatták toasztok mellett a Csillag és Curia vendéglőkben és a nagy sorházban. Ezzel befejeződött a nap eseménye. Még csak annak a kívánságnak adunk kifejezést, hogy vajha a megválasztottak, kikben egyenkint, árán és mily harczok közepette is képes a „szép“ kivívni babérjait e földön. Tendentiája csakis ez lehet az „Orleansi Szűz“-nek! Vallási színezete — ép úgy mint a „Stuart Máriádnak — nincs és nem is lehet. Pedig sokan szeretnék ezt bővitatni ! Már maga a darab szerkezete, különösen Johanna jelleme meggyőz bennünket arról, hogy e darabot csakis mint idealisticus alkotást szabad bírálat alá vennünk. Schiller az ő Jeanna d’Arc-ját az érzékeny alakok^ az igazi naiv alakjába öltöztette. Minden szavából, minden tettéből kirí a meg nem rontott természetesség, elénk tűnik a folytonosan merengő fiatal leány. Gondolkozás múdja gyermeki; beszéde mesterkéletlen ; akarata koré ntsem olyan férfias, mint aminőnek, elvárjuk. Mert ő minden inkább, csak hős természettel föl nem ruház.ott. Jövése, menése —■ mint Scherer az ő irodaloj n történetében megjegyzi tagjártatása a gyönge r őre és nem a magát fitogtatni szerető Amazonra vádi. De azért nem gyáva. Küzd, vért ont, mert erre küldetése van. A szeplőtlen tiszta 'hit oda emelte őt, ahová kevesen emelkednek a nők közül, mert ő nemcsak naiv gyermek, hanem egyúttal a legtisztább lélek is, akit Isten eszközül hasz.nál arra, hogy egy népet fölszabadítson, a nép királyát megkoronázza s igy mindkettőt boldoggá, megelégedetté tegye. Mint Isten eszközének örökre tisztának kell maradnia; semmi földi hiúságot nem szabad táplálnia; különösen a szerelmet elfojtania; mert amint szive a szerelemnek ajtót nyit: megszűnik a varázs ereje, elmúlik a hatalom. _ Visszautasítja kérőik de a nemességet elfogadja. Érzi, hogy hibázott; nincs nyugta s hogy ezt föllelje a csaták zaja után kívánkozik. Itt éri őt utói a megpróbáltatás legerősebb órája; itt lép föl a kísértés ellenállhatatlan erővel; itt teszi az első és utolsó ballépését: megszereti népe ellenségének vezérét. Éles kétség között vergődik. Megszűnik jósnői tehetsége ; már nem tudja, mint az előtt a bekövetkezendőket; nem fejti meg, mint előbb, az elrejtett dolgokat és titkokat. Bűnének teljes tudatában van; nem me]1 a koronázási menettel az (ír házába lépni, mert megszegte parancsát. szakértelemmel párosult jóakaratot ismerünk, úgy ezen város, valamint az egész választó kerület érdekeit ne csak szivükre vennék, hanem azokat minden tekintetben is képviseljék és előmozdítani igyekeznének, hogy ekként az 5 éves mandátum leteltével ők is elmondhassák: kötelességeinket hűségesen s a választók bizalmának megfelelően teljesítettük, többet nem tehettünk. Városi és vidéki hirek. = Scliusfer Konstantin püspökünk ő Exciája még nem tudatta a megye papságával a székfoglaló napját, csupán annak legközelebb való véghezmene- telét helyezte kilátásba Neszveda István felszentelt püspökünkhöz intézet levelében, melyben őt püspöki helynökül nevezte ki azon ideig mig megérkezik, önmagának csupán a javadalmak és méltóságok adományozását tartván fenn. = Réty Ignácz polgármesterünk a múlt hét folyamán tisztelgett Schuster püspökünknél Budapesten, hogy megtudja tőle, vájjon mikor szándékozik székfoglalóját tartani. Püspökünk ő Exciája meg- igéré polgármesterünknek, hogy jövetelét előre fogja tudatni, de a napot még ő sem tudja, mert a megerősített kinevezési okmány Rómából most sem érkezett meg, s azon óhajának adott kifejezést, hogy minden czeremóniás fogadtatást mellőzzenek mert ő azoknak nem barátja. = INeszveíla István püspöki helynök legújabb körlevelében négy kultuszminíszteri átiratot közöl, melyek a templomok belső díszítésére és felszerelésére alakult (Jacobey alatt) szövetkezetét ajánlják, és a népfelkelők halott-leveleinek a polgári hatóságokhoz való beküldését kívánják. E hónapban a következő adományok folytak be : a pápa jubileumára 14 frt, hitterjesztési ezé lókra 2 frt 50 kr. ; a szentgyermekségnek 1 frt 50 kr kr. ; az oltáregyletnek 1 frt; a Szent-László-Társulatnak 1 frt, jubileumi filléreknek 39 frt 17 kr., a dicsőszentmártoni templomra 8 frt 50 kr. = Andrássy Miklós helybeli csendőrőrspa- rancsnok, mint értesülünk előléptetés gyanánt Uj- Pestre helyeztetett át, a hol a csendőrség száma tetemesen szaporitatni fog. A mennyire örülünk az előléptetésnek, ép annyira sajnáljuk Andrássy távozását, mert alig négy évi itteni tartózkodása alatt — szakértelme, tapintatossága és ügyessége által íemcsak a járásban de városunkban is a köz- és vagyonbiztonság helyreállítása terén elvitathatlan érdemeket szerzett, mint társadalmi ember pedig ismerőseinek közbecsülését és szeretetét vívta ki. — Reméljük, hogy távozása, csak időleges lesz városunkból s nemsokára ismét körünkben üdvözölhetjük. = Tompa Antal bpesti ügyvéd a váczi kerületben — mint értesülünk — 48-as programmal képviselőjelöltnek van felléptetve. ■= Kinevezés. Földváry László megyei tiszteletbeli aljegyző saját kérelmére ezen állásától felmentetett s egyidejűleg a pesti alsó járásba tiszteletbeli szolgabiróvá neveztetett ki. — Kinevezés. Bellaagh Zoltán megyei t. aljegyző miniszteri fogalmazói ranggal megyénk főispán mellé titkárrá neveztetett ki. =^Pí»lyíizat. A m. kir. honv. miniszter a m. kir. honvédségi ludovika akadémia tényleges álló mányú tisztképző tanfolyamában az 1887—88. tanévre betöltendő helyekre pályázatot hirdetett, a pályázati hirdetmény a honvédségi Rendeleti közlönyben és a Budapesti közlönyben tétetett közhírré ; a kellően felszerelt folyamodványok m. kir. honv. miniszterhez f. é. május 31-ig nyújtandók be. — Alapítványi pályázat. A m. kir. honvédségi ludovika akadémia tényleges állományú tisztképző tanfolyamában két gr. Buttler-féle alapítványi helyre pályázat nyílt pestmegyei ifjak számára; a folyamodványok ápril hó 5-én a megyei alispánhoz nyújtandók be azon okból, hogy az ápril hó 12-én tartandó megyei közgyűlésen azok tárgyalhatok legyenek. = Pivár Ignácz kegyes-rendi tanár, és siketnéma intézeti hittanártól legújabban két igen érdekes kis füzet jelent meg az egyik czime „Az ige megtestesülése“ melyet a siketnéma intézetben 1885. karácsony estéjén olvasott fel a szerző. — A másik mű czime: „A beszélő siketnémák nyelvtanítása“ mely alapos módszertani tanulmány s egy czélszerű nyelvtan Írásához megbecsülhetlen vezérfonalul szolgálhat. Mindkét füzet csak szerzőnél kapható. = SLJ államfogoly. Spuller Gyula pénzügy miniszteri fogalmazó f. hó elsején kezdte meg párbaj vétség mitt reárótt 8 napi fogságát a helybeli államfogházban. = Adakozás. Az elhunyt Tóth Pál városi végrehajtó özvegye részére Dorcsák Imre adópénztárnok úr a következő gyűjtést eszközölte : B u- riss Pál 1 frt, Dorcsák Imre 1 frt, Zsubricz- ky Ferencz 50 kr. Steiner Lipót 20 kr.,Paren- tézy Ferencz^ 1 frt, N. N. 20 kr. Pápa 40 kr. N i k i t i t s Sándor 1 frt összesen 5 frt 30 kr. mely összeg az özvegynek átadatott, s ezúttal nyilványo- san nyugtáztatik. = gyógyforrás Rákos-Palotán. Már 25 éve, hogy Rákos-Palotán, a főváros közvetlen közelében egy hasznos gyógyforrás van, melyről azonban kevés embernek van tudomása. A forrás tartalma gazdag bronztartalmu savanyuviz. Akkoriban kutat is emeltek föléje, de idővel elhanyagolták, úgy, hogy már senkisem gondozza, mindazáltal a környéken ma is általánosan használják a vizet. A belügyminisztérium értesülve erről, leiratot intézett Pestmegyéhez, tudassa, hogy az említett gyógyforrás vizének forgalomba hozatalára van-e belügyminiszteri engedély kiadva és mely időből ered. = A vendéglösöSí országos értekezletén Budapesten, városunk vendéglőseit csupán Hegedűs Károly a „Korona“ vendéglőse képviselte. Ily közelségben a fővároshoz bizony talán több vendéglős úr is lerándulhatott volna az értekezletre. = Virág raklás. A múlt héten igazán hallatlan rablást követtek el eddig ismeretlen tolvajok a püspöki uradalom tulajdonát képező úgynevezett „K ő k er t“-ben. Éjszakának idején ugyanis behatoltak a kert falán keresztül a kertbe s ott az üvegházban összeszedve a legértékesebb virágokat, a dugványoknak alkalmasokat pedig barbár módon levagdosva, ragadományukkal elpályáztak. Alig hisszük, hogy vácziak legyenek a tolvajok, hanem bizonyára valamely fővárosi kiránduló kertész lesz a rabló ki ily módon igyekszik kertészkedni, de mindenesetre a helyi viszonyokkal ismerős vezetőjének kellett lenni. Amidőn belép újra fölkel szivében a vád. Az orgona lélekemelő hangja lesujtólag hat reá, s mintegy hallani véli benne Isten fenyegető hangját; minden perezben szorongva néz az Isten-háza boltozatára, mert úgy rémlik előtte, hogy az leszakadással és eltemetéssel fenyegeti. Rosszul esik neki látni az embereket; ki, a szabadba vágyik ! Atyjának vádjaira néma marad, mert ebben is Isten büntető ujját látja azért, hogy egy ballépést tett. Most, hogy mindenki utálattal fordul el tőle, mint olyantól, aki az alvilág szellemeivel áll összeköttetésben : étlen-szomjan, éjjel-nappal a magányt barangolja s oly jól esik neki amidőn elfogják ; sőt az őt elfogó katonákat kéri, hogy öljék meg. Nem akar újra találkozni azon férfiúval, akit —• noha ellensége — szeretnie kell. De fényes diadallal győzedelmeskedik az újabb kisértésen ; r szive újra megtisztul; imáit újra meghallgatja az Ég, s ő széttörve lánczait újra a csaták zajába kerül. Megszabadítja a királyt; megnyeri a csatát és győzve, de ártatlanságának teljes tudatában hal meg a csatatéren. Megkönnyezi őt a király, meg a népség. A történelemtől ezen homlok egyenest eltérő jelenetet Schiller azért alkalmazta, mert máglyán megégni hagyni azt, akit Isten eszközül használ : logikai következetlenség lett volna. * * * * Ez az „Orleansi Szűz“ jelleme Schillernél, amely még fölismerhetőbbé válik, ha magát a szöveget nézzük. Már magában a „Prolog“-ban le van téve Johanna jellemének alapja s a megindult alapon — az egész darabban — szép következetességgel van keresztül vive. Naivsága utólérhetetlen hűséggel van ecsetelve s gyermeki öröme egész leplezetlenségében nyilatkozik, amidőn hallja a városból visszatérő Betrand-t beszélni; amidőn látja a hozott sisakot. Ugyancsak erről tesz tanulságot, midőn keresetlen szavakkal nevezi meg magát a királynak, az érseknek és az összegyültekneb. Gyermeki egyii- gyüséggel beszéli el, hogyan őrzötte juhait; hogyan találta meg elveszett bárányait; miként látta a sz. Szüzet. Midőn jó Fülöpöt, Burgund herczegét rábeszéli, hogy elhagyva az angolok táborát s a francziák- hoz csatlakozzék: egyszerűségének, a keresetlen igazság- és naivságnak adja tanujelét, szólván : „Die Kunst der Rede ist dem Munde fremd.“ Nem tud ragyogó szavakkal élni, csak szíve mélyéből, amint érez. Ugyanezt tünteti föl Dunois-nak és La Hírének adott válasza, akik kezét megkérik. Ő maga, felsőbb küldetését, nem egy helyen adja tudtunkra. Hosszadalmas volna e helyeket fölsorolnom. Csak annyit említek, hogy ha szavaiban kételkednek, mint Füiöp, a jó; ha tetteit megcsodálják, mint a király : bizonyítékul és magyarázatul ezt hozza fel. Es ez a tiszta lény, ez az Istennek választott eszköze, akinek a Szűz Anya határozottan megmondta, hogy földi szerelemre és földi hiúságokra gondolni sohasem szabad, ez egy rövid időre megfeledkezik a parancsolatról: nemessé hagyja magat avatni és belészeret Lioné 1-be. Ez a bűne, ezért lakolnia kell ! Ő maga is érzi bűnének teljes súlyát s kezeit tördelve kiált föl: „ ..............Yas hab’ ich Gethan ! Gebrochen hab’ ich mein Gelübde!“ A bűn tudat folyton üldözi; midőn a csatatéren Du no is és La Hire vérében fetrengve és súlyosan megsebesülve megtalálják Johannát: ez kéri őket, hogy hagyják őt ott; jobb ha meghal, hisz úgyis bűnhődni kell. A koronázási vigság hangjai csak bűnére figyelmeztetik; Soréi Ágnesnek, a király kedvesének, szavai is csak ezt hozzák eszébe ; ez üldözi őt a koronázási menet előtt is, midőn a zászlót neki átadják. A templom, neki, , az Isten választottjának, visszatetsző: fél az Úrtól, bűnének tudatában. A fekete-lovag szellemének jelenete — mely egyike a legmüvésziebb jeleneteknek az egész drámában — pregnáns bizonyítéka annak, hogy mennyire volt Johanna bűnének tudatában. Ki légyen ez a
