Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-11-13 / 46. szám
IX. évfolyam. 46. szám. HELYI ES VIDÉKI ERDEKU HETILAP. Elöíi/.cl^i ára : évnegyedre ...........................1 frt házhoz hordás vagy postai szétküldéssé'. Egyes szára ára : !<> kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) üti kr. Hirdetések: Nyiit-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora .......................... 30 kr. ! s többszöri hirdetésnél kedvezBe heg illeték ménvben részesülnek. minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: horá a lap szellem' és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmenteti en leve-, . leket nem fogadunk el. Vácz, nőve Képviselőink figyelmébe. Régen tapasztaljuk, régen figyeljük meg kitartó türelemmel, hogy mi nálunk a képviselő- testületi közgyűléseinken még a legfontosabb ügyek is, miként nyernek elintézést. A polgármester a közgyűlést kihirdeti. A tárgysorozatot megismertetve, közli városi-képviselőinkkel. Ezeknek egy része azt elolvassa, másik része félre teszi, harmadik része eladja (Isten bocsáss ezen őszinte kifejezésért) a piaczon áruló kofáknak pakoló czédulának. De a pénzügyi és jogügyi bizottság kivételével alig van egynek is gondja arra tisztelt képviselőink közül, hogy a tárgysorozatbeli tárgyakat esetleg átolvassa, azok fölött gondolkozzék", s ekként elkészülve a közgyűlésen értelmesen hozzá szólhassam Már engedelmet, cle^ az ily eljárást jogosultnak el nem ismerhetjük. Vagy vállaljon valaki képviselői mandátumot, vagy ne. Hanem ha elvállalta, hát tessék önérzetbeli és városérdekbeli kötelességének tartani, kötelességét hivatásszerüleg teljesíteni. Városunk polgársága, midőn szavazatát a képviselőkre adja, teljes bizalommal elvárhatja azt, hogy azok, kik a közügyeket intézik, szivükön viseljék úgy a város, mint a lakosság érdekeit. Elvitázhatatlan tény, hogy ha egy kérdéshez számbavehetőleg hozzá akarunk szólni, kell, hogy azzal behatóan foglalkozzunk és mindenesetre érett megfontolás szükséges ahhoz, hogy valamely ügyben — plane — döntő határozatot hozhassunk. Ez okból a jövőre nézve szolgálunk egy szerény inditványnyal : Alakítsanak képviselőink egy »képviselői kört.« Beszéljék itt meg a közügyeket. Tárgyalják ott a közönséget és a várost érdeklő tárgyakat, állapítsák meg azon vezérfonalakat, melyeket egyetértőleg határozatra kívánnak emeltetni. Ha ez megtörténik, nem fogják megérni azt, mit legutóbb is megértünk Görgöllel, a Korona-vendéglő volt bérlőjével szemben. Nem fogjuk mondhatni azt, hogy városunk ügyeit a pénzügyi és jogügyi bizottság intézi el, melyek különben elismerést érdemelnek. Elvárjuk, hogy az urak ekként gondolkoznak. Különben : dixi et salvavi animam meam! Szentkirályi mezőtúri győzelme. A Mezőtúron f. hó 7-én végbement képviselő választás általános izgatottságban tartotta városunkat; — mert Mezőtúron még hevesebb küzdelem volt kilátásban Szentkirályi Albert és Ilets Ödön között, mint a minő a váczi volt. Ekkor nyilvánult legeklatánsabbul a vácziaknak Szentkirályi személye iránti ragaszkodása, kik a Mezőtúri választáson egy hét tagú küldöttség által képviseltették magukat. A küldöttség a következő tagokból állott: Dr. Ereysinger Lajos pártelnök, Olgyai János, Cserek lye István, Racsek János, Rassovszky Márton, Velzer János és György Mihály. Szentkiráyi győzelme már a délelőtt folyamában kétségtelen volt és az esti órákban már meg hozta a táviró az öröm hirt, hogy Szentkirályi | Albert 170 szótöbbséggel meg lett választva. A küldöttség tagjai másnap délelőtt visszaérkezvén városunkba, rögtön falragaszok utján intézkedtek a képviselő illő fogadtatása iránt, ki kedden a délutáni 5 órai vonattal volt városunkba érkezendő. Már 4 óra után özönlött a nép a vasúti indóházhoz J és mire a vonat az állomásba berobogott már nagy j számú közönség foglalta el a perront. Szentkirályi | a közönség harsány éljenei között lépett ki a vasúti i kupéból, mire Marczi bandája egy nemzeti indulóra , zenditett rá. A perronon Dr. Frey singer pártelnök ; üdvözölte Szentkirályit. Mire Szentkirályi meg- hatottan mondott a ragaszkodásnak ezen feltűnően ! nyilvánuló jeleiért kö,szünetet, kiemelve, hogy bár nem képviseli a kerületet, volt párthiveinek érdekeit mindig szem előtt fogja tartani. Erre Racsek Jánosné, Velzer Jánosné és Rassovszky Mikályné úrhölgyekből álló küldöttség átnyújtotta Szentkirályinak a Racsek Jánosné ál- | tál készített díszes virágkosarat, melynek szalagján e felirat volt olvasható: Éljen Szentkirályi Al- | bért, a mezőtúri kerület képviselője. A kosár j tetején pedig egy művészi kivitelű madár a csőrében hason feliratú névjegyet tartott. Szentkirályi ezután a közönség sorfala között elhagyta az indó- házat és Velzer János ötös fogatán szűnni nem akaró éljenzések között lakására hajtatott. Este Szentkirályi tiszteletére fáklyásmenet rendeztett, mely alkalommal Dr. Ereysinger üdvözölte ismét a szeretett képviselőt, melyet az szép szavakban köszönt meg. — Másnap este a helyben működő színtársulat díszelőadást rendezett Szent- királyi tiszteletére, mely alkalommal a nagy szám- 1 ban jelen volt közönség élénk óvácziókban részesi- l tette Szentkirályit. Iskolaszék! gyűlés. A róm. kath. iskolaszék f. hó 6-án tartott gyűlésén Dr. Csányi János világi elnök jelentése folytán tudomásul vétetett Honus A. vállalkozónak azon nyilatkozata, mely szerint hajlandó a diszes leányiskolaház előtti bekerített helyre egy uj kutat építeni ; úgy a kút építésének felügyeletével, valamint j annak átvételével az iskolaszék egy bizottságot teljhatalommal bizott meg. Kellemes benyomást gyakorolt az iskolaszék tagjaira Kovách Ernő fegyintézeti igazgató úrnak ama levele, melyben kilátásba helyezte : hogy mihelyt az itteni állami sürgősebb rabmuukák megengedik, a hétkápolnai ut rendezése, fegyencz-muuka erejével foganatba fog vétetni. A hétkápolna környékének, valamint az oda vezető útnak rendezésére Csávolszky József elnök, Dr. Csányi János, Udvardy Mihály és Vörös Mátyás urakból álló bizottság küldetett ki. Csak örömünknek adhatunk kifejezést, hogy a hétkápolna környékének rendezése és befásitása, — mely már évek óta égető szükséggé vált, — legközelebb meg fog történni, mert amellett, hogy látogatott kegyhely, másrészről kellemes és vonzó séta-helyül is fog szolgálni, ha az útszéli portól a befásitás által megmentetik. A befásitáshoz platán és akáczfákat fognak használni, mely czélra 20 forint már egjűitt is van ; a hiányzó összegnek összehozására Vörös Mátyás és Lencso Sándor iskolaszéki tag urak voltak szívesek vállalkozni, kik is aláírási ivekkel láttattak el és az adományok elfogadására felhatalmaztattak. Vörös Mátyás úr, az alsóvárosi temető tévékeny felügyelője kérte az iskolaszéket, hogy úgy a sirbolt által elfoglalt terület helypénz mennyisége, valamim a sirgödrök ásása és a 9Írok öntözésének és tisztán tartásának meghatározott árai vele Írásban közöl tessenek. Amennyiben az iskolaszék az előző évekbe! már akképpen intézkedett: hogy nagy halott után sirásás fejében 2 frt, kis halott után 1 frt a virá- gokkali sírok öntözéséért 2 frt, a sirhantok tisztántartásáért 1 frt fizetendő; e dijakat az iskolaszék meghagyja, de a sírboltok által elfoglalt területért, mely eddig a felek és a temető felügyelő között magán egyesség tárgyát képezte, egy [[] öl elfoglalásáért, mely csak sírhelyül szolgál 4 frt, ellenben oly területért, melyre sirbolt építtetik, minden elfoglalt Q ölért 8 frt számitandó. A gyűlés végén panaszok tétettek az alsóvároai sirásó ellen, de minthogy az idő nagyon előre haladt, a sirásó elmozditási ügyét az iskolaszék a legközelebbi gyűlésen fogja tárgyalni. *) Válasz Argus úrnak. A „Váczi Hírlap“ 19. számában „Vác2i temetők“ czim alatt valami Argus nevű úr a következőképen ir: „Benn a temetőben mindjárt elől van egy újon ásott sir. Sok reménynyel kezdett, de be nem végzett élet határdombja. Ifjú élet romja temetve alant. Kedves barátunk, mi, akik láttuk gyenge szervezetedet mint fojtogatta éveken át a halál, kétszeresen átérezzük földi pályád szomorú sorsát. Ismerjük érdemeidet, becsüljük törekvéseidet, melyeket be nem válthattál. De épp ezért nem szeretjük, ha hamis fényt hintenek sírodra és hirdetik rólad azt, a mi lenni nem is akartál. A reklám nagyításának nincs helye a halottak országában, mert kihívja a bírálatot. Ez pedig csak maradjon nekünk élőknek az osztályrészünk, tied meg legyen a békítő nyugalom és csendes megemlékezés, melyet ne háborítson földi hiúság“. Erre tartozom a következő válaszszal : Nem tudom a temetőben lefolyt ünnepélyesség ellen azért tesz-e kifogást, hogy az, ifj. Varázséji Gusztáv emlékének volt szentelve, avagy azért, hogy az említett sírnál ama igénytelen szónoklatot1 csekélységem merészelte a tán eddig más által monopolizált szónoklattartási jog ellenében elvállalni. De akár az első, akár az utóbbi ok vezérelte a czikkirót, nagyon furcsa színben látom én őt és nincs okom ellenében kímélettel viseltetni; mert az, aki nem tudja, hogy „de mortuis, aut bene, aut nihil“ s ez ellenében a holttat bántja, avagy érdemeit becsmérli vagy kevésbiti, éppen az hívja ki a bírálatot, a mely, hogy kinek javára dől most el, megbírálni a n. é. közönség hivatott. Vagy a másik ok vezérelte a czikkiró urat ? Hát ő lenne az, akinek oly rosszúl esik, hogy csekélységem az utóbbi időben többször felszóllittatott ünnepélyes beszédek tartására, melyeket eddig tán ö monopolizált ; no az ellen nem tehetek semmit, ha most engem szólítanak fel. Ha azonban azt hiszi, hogy engem ennek elfogadására hiúság vezetett, midőn azt tagadom, egyúttal csak azt mondom múltkor megjelent czikkére, „Hon'y sói qui mal ’y pense“ s legyen róla meggyőződve a czikkiró, hogyha *) Jól esik tapasztalnunk, hogy az iskolaszék lapunk felszólalása folytán magáévá tette az alvárosi sirásó ügyét és amennyiben értesülésünk szerint a sirásó félfogadása nem a temetőgondnok ür, hanem az iskolaszék hatáskörébe tartozik : ennélfogva a temető gondnok úr ellen irányult felszólalásunkat, ki hivatalát mindig lelkiismeretesen töltötte be, készséggel visszavonjuk. Szerkesztő.
