Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1887-09-25 / 39. szám

Városi és vidéki hírek.

— Az uj évnegyed küszöbén felkérjük lapunk hátralékos előfizetőit, hogy a hátralékot mielőbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen.

= Személyi liirck. Szentkirályi Albert, kerületünk volt orsz. képviselője, hosszumezői (Zemplén megye) birtokáról, Piufsicli Lajos és családja külföldi útjáról és Keitter Issván cs. kir. udvari kocsigyáros Tátrafüredről városunkba visszaérkeztek. — Dr. Rákosy Béla fegyintézeti orvos felépült súlyos betegségéből és jelenleg a budai fürdőkben időzik. — Gajáry Géza városunk kedvelt főjegyzője Kalocsáról visszaérkezett városunkba és már megkezdette hivatalos működését. — Márft’y Ede, kir adófelügyelői helyettes a lefolyt héten városunkban időzött és átvizsgálta úgy a városi, valamint a beidézett községi jegyzők által eléje terjesztett adó nyilvántartási könyveket.

= Le^lVIsöbl» hitisiitetés. A király Havass Adolf, nyugalmazott honvéd-alezredesnek, és törvényes utódainak eddigi nemességének épségben tartása mellett a „gömöri“ előnevet díjmentesen adományozta. — Fogadja a legfelsőbb helyről jövő kitüntetéshez őszinte szerencsekivánatainkat!

= Küldöttség a vác/i gmspöknél. — Folyó hó 22-én, csütörtökön az újpesti róra. kath. egyháztanács által kijelölt 12 tagból állott küldöttség, élén Illek Vincze újpesti plébánossal, tisztelgett a megye főpásztora : Schuster Konstantin 0 nagyméltóságánál, neki az újpesti róm. kath. templom építendő tornyának tervét bemutatandó!?. Illek Vincze plébános 0 Nagyméltóságához intézett beszédében a nagy munkához a főpásztor áldását s erkölcsi támogatását kérte ki; Ullerich Gyula fővárosi tanár hason értelemben az egyháztanács n nevében intézett kérést 0 Excel lentiájához. — 0 Nagyméltósága

örömének adott kifejezést a fölött, hogy a hitközönyösség korában Újpest róm. kath. közönsége vallásos buzgalmáról és virágzó hitéletéről vehet tudomást és azt az Ígéretet tette, hogy a torony tervet át fogja vizsgálni. Örömének adott kifejezést a fölött,

I

hogy a társadalom minden osztályából álló küldöttséget fogadhat, melynek minden egyes tagját bemu- tattatta magának. A küldöttség tagjai közt voltak : Keil Károly az egyháztanács elnöke, Barsy Adolf pénzügyi tanácsos, Gruber András nyug- kát. főál- iatorvos, Ullerich Gyula fővárosi tanár, Arky Mihály, Kúthy István fővárosi tisztviselők, Pap Imre gr. Karolyi István főszámvevője, Erker András távirda-vezető, Heisz Károly építőmester, Bódy Ferencz nyug. pénzügyi tisztviselő, Karrijc Jeromos nyug. százados és Dr. Pécs Imre törvényszéki jegyző. Ő Nagyméltósága a küldöttség minden egyes tagjához az ottani viszonyokra vonatkozólag néhány szót intézett és sajnálatát fejezte ki a fölött, hogy püspöki körútját e hónapban Újpesten nem kezdhette meg, azonban azzal az ígérettel bocsátotta el a küldöttséget, hogy a legrövidebb idő alatt az oly rohamosan emelkedő és virágzó hitéleti! községben is meg fog jelenni.

= Nemes tett. Siposs • István a közép- és felsővárosi temetők gondnoka, azok rendbentartása és diszitése körül dicséretes buzgalommal fáradozik. Legújabban pedig kegyeletének oly szép jelét adta, melyet említés nélkül nem hagyhatunk. A középvárosi temető legfelső részén áll ugyanis Gratzer Thekla síremléke. A százéves emlék idők folytán beMajd tovább menve, megtekintjük a virágházat, áthaladunk a babérbokrok között s élvezzük az éltető levegőt.

A kert legmagasabb pontján vagyunk. Előttünk halad el a Pó-lába vezető országút, ennek túlsó oldalán a kis számú lakók csinos házai, melyekre azonban vajmi csekély figyelmet fordítunk, bár a kerítéseken rózsa'mosolyog felénk.

Ismét a tenger felé fordulva, lassan lassan lefelé megyünk. Elérünk az úri lakhoz. A gróf szívélyesen szólít meg s kérdi, hogy tetszik a kert? Alig bírunk megfelelő szavakat találni.

Majd a kert déli oldala felé haladva, a csinos kápolnát tekintjük meg, mely körül régi szokás szerint a kisded temető terül el. Letekintve a kopár sziklákról a grófi család fürdőhelyét látjuk, távolban az istriai parton fekvő falukat emeletes fehér kőházaikkal, előttünk a Chersosziget meredek partjait.

S hogy a panoráma teljes legyen, mögöttünk áll roppant tömegével 4440 láb magas Monte Maggiore, melyről leláthatni Pólára, láthatni derült időben a messze távolban a velenczei partokat, láthatni az Adriában kószáló számtalan szigetet.

Még egy rövid sétát tévén a kertben, hajónkra sietünk.

Hajónk gyorsan halad. Most mindenkinek figyelme egy pontra irányul. A viz több ponton erősen hul» lámzik, a hullámok felénk közelednek, meg-megsza- kadva néhány ölnyi távolságban, majd ismét megmegújulva. Kapitányunk tudja mi az, megállítja a hajót, hogy annál jobban láthassuk, a mi történni fog. A hullámok közelednek, végre mintegy két öl- nyire hajónktól hirtelen egy delphin ugrik fel, utána a másik, s futási irányukat megváltoztatva villámsebességgel másfelé mennek s a felvert hullámok a távolban csakhamar elmosódnak szemeink előtt.

A parton a halászok hálóikat rendezgetik.

A lenyugvó nap utolsó sugarait küldi a Quar- ncrora, s mintegy búcsút mondva még egyszer betekint a Monte Maggiore csúcsai fölött, alig várva a reggelt, hogy ismét megpillanthassa az élénk Quar- nerot, s annak ékes királynéját. J>. I.

mohosodott, s klaszikus felirata csaknem olvashat- lanná lett. A gondnok most e síremléket saját költségén megujitatta. A latin felirat valószínűleg 1797- beu szerkesztetek és következőleg szól: FLos érit aCCresCens satVs sVb haC stlrpe pVtresCens, obfVTt heV MaLVs, stlrps fVIt ILLa saLVs. — Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a középvárosi temető Pajor Mátyás és ismeretlen szomszédjának földjéből hasittatott ki és 1787. aug. 16-án szenteltetett be. Első halottja a nevezett Pajor Mátyás felesége volt, ki 32 éves korában halt meg és aug. 17-én temettetek el. Gratzer Thekla 1779-ben, nővére pedig 1797-ben haltak meg. Ekkor állíttatott a síremlék is, mint azt a latin felirat számjelentő betűi bizonyítják. — Több oldalról vett hálás elismerésnek adunk kifejezést, midőn íáiposs úrnak szép tettéért e sorok utján köszönetét szavazunk.

= Az aradi vértanunk lelki nyugalmáért folyó évi október hó 6 án reggeli 8 órakor a felső plébánia templomban gyász-isteni tisztelet tartatik, miről a hatóságok, testületek, egyletek és a nagy közönség ez utón is értesittetnek.

= Szerencséi leni esés. Tóth András köz- tiszteletben álló polgártársunk és városi képviselő szerencsétlenül járt f. hó 20-án. Ugyanis nevezett napon a vásár-utezában levő házának tetejére ment fel némi igazítás végett; de a tető a beállott esőzés következtében sikamlós lévén, megcsúszott s az udvar kövezetére zuhant. — Az előhívott orvos rögtön megvizsgálta az eszméletlen állapotából már felébredt beteget, s a fején szenvedett sérüléseket veszélyeseknek mondván : a beteget lakására szállíttatta, hol most gondos ápolásban részesül. Ha a szenvedett, zuzódások következményeként agybántalom nem jön közbe, úgy remélhető, hogy a beteg hosszabb idő múlva föl fog épülni.

= Tárosházi titkok. Az uj ügybeosztás melyről lapunk múlt számában már megemlékeztünk, e hét folyamában tényleg meg is történt a városházán s az uj tisztviselők ez irányban már megkezdték működésűket és előadói minőségben részt vettek az e héten tartott tanácsülésben. — Az uj tisztviselők, úgy látszik felfogják azon alapigazságot, hogy „ordo est anima re mm“ — mert a porlepte aktákat elfogadni vonakodnak, s így a bagatell és árvaügyek eddigi előadói kénytelenek a szép halmaz restancziát feldolgozni.

= Szentkirályi mint Maecenas. A zetnp- lénmegyei magyar nyelvterjesztő és népnevelési egylet alapitó tagjai sorába, mint a „Pesti Napló“ írja — közelebb Szentkirályi Albert csiróka-hosszu- mezei nagybirtokos lépett, ki legutóbb maga vette át ezen uradalmának kezelését és Zemplén közdolgai iránt élénken érdeklődik. Az egylet Hosszumezőn iskolát szándékozik állítani és Szentkirályi kijelenté, hogy az iskolát tetemesb segélyben részesíti. — Az ily hazafias tett előtt mindenkinek kalapot kell emelni.

= A I>eák-szobor lelepzése, melyen ő Felsége a király, Rudolf trónörökös, József főherczeg és családja, Kóburg herczeg, a külföldi nagy követek és a notabilitások és jelen lesznek: csütörtökön, folyó hó 29-én, délután 3 órakor fog Budapesten végbe menni.

= „Yíicz Város története4* czimil munkának 8 ik kötete, mely magában foglalja az egyház- megyei intézetek és , kolostorok ismertetését most hagyta el a sajtót. Ara e kötetnek 1 frt 50 kr. és kapható a szerzőnél: Karcsú Antal Arzén sz. Fe- rencz-rendi áldozárnál, helyben.

— Tankötelesek. Daczára a felsőbb rendeleteknek számos szülő van városunkban, kik gyermekeik iskoláztatását nem hordják szivükön; erre mutat azon körülmény, hogy mai napig közel 300 tanköteles gyermek nincsen beíratva. — Figyelmeztetjük és felhívjuk az illető szülőket, hogy gyermekeiket az iskolaszék elnökségénél mielőbb bejelenteni el ne mulaszszák, mert a következményeket csak maguknak fogják tulajdoníthatni.

= Áthelyezés. Illésházy János, városunk szülötte és a kecskeméti kegyesrendi társháznak 2 évtizeden át volt főnöke, ily minőségben Sátoraljaújhelyre helyeztetett át.

— JLopás. Schrött Jánog korcsmárosnak, a fegyintézet átellenében levő házánál rejtélyes lopás történt szerdán, f. hó 21-én éjjel. A nevezett napon éjjel Schrött bezárta üzletét, szokása szerint szét nézett az udvarban is és miután mindent rendben talált, családjával nyugalomra tért. Ennek daczára reggel arra ébredt fel, hogy kabátja és mellénye, melyben 30 frtot tartalmazó erszénye volt elhelyezve, hiányzik. A károsult rögtön jelentést tett a rendőrségnél, mely a nyomozást megindította, de a tettest, ki úgy látszik előre megfontolt szándékkal rejtőzött el az udvarban, mindeddig (mint rendesen!) nem sikerült megkeritette.

— A zsiiíő is jé V. Az elmúlt héten, hétfőn és kedden tartották meg a zsidók legnagyobb ünnepüket : az ujesztendő napját, mely ezúttal számításuk szerint az 5648-ik. — Meg is látszott ennek nyoma városunkban, mert e 2 napon városunkban szokatlan csend uralkodott és a kereskedelem úgyszólván szünetelt. — Szerdán, f. hó 28-án pedig tartják a zsidók a „hosszú nap“ elnevezés alatt ismert engesztelési ünnepet. — Ez a zsidók legszentebb ünnepe, mert hitük szerint ekkor válik el az Ur színe előtt minden hívőnek a sorsa. Van is ekkor kora reggeltől estig imádkozás, könyörgés és böjtölés s igy nem csoda, ha a nap igazán „ hosszúdnak tűnik fel előttük.

= Baptisták kérelme. A baptisták, vagy amint legújabban magyarosan nevezik magukat „a hivő keresztelt keresztények“ felekezete erősen terjed vidékünkön, a mi nem ritkán családi, társadalmi és egyházi viszálykodásokra ad alkalmat. Legújabban Kis-Ezent-Miklós községben tizenkét baptista hitre áttért család megtagadta volt papjának, a reformátusnak, az egyházi illetékek kifizetését s minthogy ez törvényes utón aknrta őket a fizetésre kényszeríteni, kérvényt nyújtottak be a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, a melyben hosszasan fejtegetve egyedül üdvözítő vallásuk tanait, kérik a minisztert, hogy őket bármely egyházhoz tartozó templomi fizetés alól mentse fel, mert ők egyedüli irányadónak a Bibliát ismerik el, ez pedig tiltja egy olyan hitfele- kezetet pénzzel segíteni, a melyből belső meggyőződésük folytán kénytelenek voltak kilépni. A miniszter azonban a fizetni nem akaró uj vallást hívők kérvényét egyszerűen elutasította s azzal küldte le Pestmegye közönségének, hogy azt a nazarénusok irányában követendő eljárást szabályozó miniszteri rendelet értelmében intézze el. E szerint az illetők tetszésök szerint vallhatják magukat baptistáknak, végezhetik vallásuk szokásait, inig azok a hazai törvényekkel összeütközésbe nem jönnek, azonban egy- házjogilag a ref. valláshoz tartoznak s kötelesek az egyháznak minden terhét viselni.

= A regále-megváltása. A kormány a re- gále-megváltás keresztül vitele czéljából, mint a Magyar Kereskedők-Lapja értesül, az évenként egyes városokban elfogyasztott pálinka mennyiségéről statisztikát készített, a mely a megváltás összegének meghatározásánál mérvadó lesz. Ennek folytán a pálinkamérők a pénzügyi hivatal egyik közege által országszerte ki . fognak hallgattatni az iránt, hogy évenként mennyi pálinkát árusítanak el. A hol a pálinka-eladás bérlők kezében van, ott a bérlőket hallgatják ki. Az adatok beszerzése már kezdetét vette.

— Haláloxásl statisztika. Szeptember 1-től 15 ig a Vácz-alsó-városi plébánia területén meghaltak : Ferencsik Sándor 43 éves, — Ottó Dezső 21 napos,

— Rigó Mária 13 hónapos, — Finger Anna 66 éves,

— Gulyás Veronika 61 éves, — Varga Erzsébet lxi2 hónapos, — Sobai Veronika 72 éves. — Továbbá a felső plébánia területén: Szombat Pál 72 éves, — Galántai Julianna 28 éves, — Breza Anna 66 éves,

— Gulyás Anna l1/2 éves, — Benke Anna 14 éves,

— Hottner Ferencz 67 éves, — Tóján Mária 1/2 éves, Pleho Pál 2 napos, — Magyar György 61 éves.

Az évi szokásos ellenőrzési szemle folyó évi október hó 9-én délelőtt 9 órakor fog a városházán megtartatni. — Ezen a cs. kir. hadsereg mindazon Vácz város és a hozzá tartozó pusztákon tartózkodó szabadságolt, tartalékos és póttartalékos katonái tartoznak megjelenni, kik a folyó 1887. évben sem fegyvergyakorlaton nem voltak, avagy más szolgálatot nem teljesitettek. — Az utó ellenőrzési szemle ellenben f. évi november hó 7-én reggeli 8 órakor fog Budán, a három-nyúl kaszárnyában megtartatni.

= A váezi mii zen ni részére legújabban Varázséji Gyula úr egy őskori koponyát ajándékozott.

— Figyelemke. Bizonyára feltűnt már lapunk olvasói előtt egy franczia gyártmányra vonatkozó s lapunkba oly gyakran beiktatott hirdetés, mely a Cawley és Henry franczia ezég által gyártatik.

— Ezen papiros a leghíresebb orvostanárok, valamint Pohl, Ludwig és Lippmann orvosok által elemeztet- vén, bizonyítványaikkal egyhangúlag igazolták, hogy az kitűnő minőségű és minden egészségellenes anyagtól ment. Ennélfogva ezen „Le-Houblon“-féle cziga- rette papirost bátran ajánlhatjuk olvasóink figyelmébe s egészségük érdekében tanácsoljuk, hogy a czigaretták készítéséhez más papirost ne használjanak.

— Budapesti Hírlap. Hogy a magyar sajtó az utóbbi évek alatt hova fejlődött, annak legszembeszökőbb bizonyítéka a „Budapesti Hírlap“, Magyarország légtérjedtebb, legkedveltebb újsága, a mely naponkint immár a n n y i példányban jelenik meg, amennyit eddig nem mutatott föl nálunk egy magyar lap sem; jele ez a művelt magyar közönség oly mérvű bizalmának, a minővel sajtónknak még egy orgánuma sem dicsekedett. A „Budapesti Hírlap“ programját: a magyar szelemben működni a magyarságért, fényesen igazolta az olvasóközönség, p á r t k ü 1 ö n b s é g nélkül. A lap vezérczikkei mindig a közvéleményt fejezzik ki függetlenül és nyíltan; tárcza- és szépirodalmi rovatai becses és érdekes olvasmányok egész tömegét adják; a napi eseményekről pedig úgy a szerkesztőség belső tagjai, mint külső dolgozótársak munkája által oly gyors, bű és kimerítő értesítésekkel szolgál, mint Magyarországon egyetlen más lap sem. ügy a haza vidékein, mint az egész külföld nagyvárosaiban saját tudósítói vannak, a kik minden nap táviratokban közük a „Budapesti Hirlapu-pal a nevezetesebb eseményeket. E naponkint oly bő és érdekes tartalommal megjelenő lap kedves vendége lehet műiden magyar háznak és szívesen láthatja minden c s a- lád is, mert a szerkesztőségnek gondja van rá, hogy a „Budapesti Hírlap“ mindig a jó Ízlést szolgálja Rendkívüli elterjedése mellett rendkívüli olcsósága is • n e g y e d é v e n k i n t csak 3 f r t 5 0 k r , eg y h ó r a 1 frt 20 k r. A ,.B u d a p e s t i H i r- 1 a p“ megérdemli, hogy eddigi nagy sikere még jobban fokozódjék és maradjon mindig a magyar kedvencze. Az előfizetések vidékről legczélszérübben p o s t a u t a 1 v á n y n y a I eszközölhetők következő czim alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadóhivata lána k, I V. kerület, kai a p-u t c z a 16. szám,

Mérleg súlyok nélkül. A találmányok századát éljük. A szabad verseny, a gyakori kiállítások iparosaink látkö- rét nagyobbitani, tapasztalataikat szaporítani hivatják. Nemes verseuygésükben honi gyárosaink ma már nem a külföldi gyártmányok utánzására, hanem azok túlszárnyalására törekszenek. Ha a kereslc. muzeum a városligeti iparcsarnokban elyhelyezett kiállításán végig tekintünk fenti állításunknak sokszorta találjuk igazolva. Egy mérleg csoporton akadt fenn szemünk. Mily primitívnek tűnik a némely vidéken még most is használatban lévő római -mérleg ! ! — A tizedes mérleg, mely főkép a franczia mértékegység behozatala alkalmával nyert hazánkban nagyobb elterjedést. El s azt vallja hazájának. Ezen mérleg ma már oly tökélyt ért cl, hogy nagy terheket is vagyunh képesek a legnagyobb pontosággal általa meghatározni. De legjobban lekötöte- figyelmünket az ti. n. s c a 1 a m é r 1 e g. Ezen uj szerkezetű mén legeknél első tekintetre meglepő azon körülmény, hogy itt a terhek lemérésére súlyokra nincs szükség. A teher súlyát egy vízszintesen elhelyezett vasrúd, melyen ide-oda mozgatható gömb van alkalmazva, határozza meg a legnagyobb pontosággal. Insticia is, lennő bátran bekötheti szentét e mérlegnél, mert a kilogrammok számát le sem kell olvasni, azt egy a vasúti utazójegy bélyegzőjéhez hasonló szerkezet a legkisebb részlettel adja tudtunkra. Ránk nézve annál fontosabb e találmány, mert magyar gyáros a föltalálója. Ez Schember C. és Fiai bpesti ezég, mely a mérleg iparban nemcsak hazánkban foglalja el az első helyet, hanem a külföldi hasonneinü gyárakkal is, gyártmányainak kitűnő kivitele és árainak solidsága következtében fényesen kiálja a versenyt.