Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1887-08-28 / 35. szám

Városi és vidéki hírek.

— SzomélyÉ Iiirclc. Dr. Rácz Béla kir. aljárásbiró nejével több napija Nagy-Váradra utazott. — Szeitl Kamill, czisterczita-rendü tanár, ki egész szünidejét helyben, testvérbátyja Dr. Szeitl Szervácz irg. főorvos mellett töltötte, a napokban hagyta el szülővárosát és állomáshelyére: Pécsre utazott. — Schätz Mészáros Anna úrnő bájos leányával: Margit kisasszonynyal Balaton-Fürbdről,—továbbá Krenedits Ferencz süket-néma intézeti tanár és tűzoltó parancsnok Vihnyéről, hová üdülés végett rándult, friss egészségben városunkba vissza érkeztek.

= Aépes vál:is/dói értekezlet tartatott f. hó 21-én d. u. 5 órakor a „Curia“ szálló nagytermében. melyet a városi főjegyzői állás betöltése czél- jából 30 városi képiselő hivott egybe; ezeken kivül '23 képviselő jelent még meg a meghívott összes városi képviselők közül, 12 képviselő pedig társait megbízással látta el, minek folytán az értekezleten 65 városi képviselő, tehát a képviselő testületnek abszolút többsége hozott határozatot. Közfelkiáltással dr. Kiss József választatván meg az értekezlet elnökéül, rövid eszmecsere után az értekezlet a főjegyzői állásra jelöltül e :yhangulag Gajáry Géza közszeretetben álló, derék tb. szolgabirót kiáltván ki, hozzá Ud- vardy Mihály, K. Csereklye István és Baján János városi képviselő urakból álló küldöttséget menesztette azzal, hogy a jelöltet az értekezletre meghívják, ki is megjelenvén zajos éljenzések között ment a „Curia“ nagy termében levő váiosi képviselők között az elnöklő dr. Kiss József elé, a ki vele ékes szavakban tudatván a városi képviselő testület abszolút többségének egyhangú határozatát, nyilatkozattételre szól- litotta fel, hogy a városi főjegyzői állást elfogadja-e ? Gajáry Géza tb. szolgabiró erre az alant következő, minden mondatában éljenzésekkel félbeszakított s végén szűnni nem akaró zajos éljenzéssel kisért szép beszéddel felelt: „Mélyen tisztelt értekezleti elnök úr! Mélyen tisztelt városi képviselő urak! Vácz város képviselő testületé többségének mai választási értekezletéből csekélységemhez menesztett küldöttség felhívására midőn Önök közt megjelenni szerencsés vagyok, mindenekelőtt engedjék megköszönnöm nagyrabecsült bizalmukat, melylyel megajándékozni szívesek voltak, egyhangúlag engem jelölvén ki a városi főjegyzői állásra ; ezen egyhangúlag irányomban nyilatkozó bizalom az, a mit hivó parancsul tekintve itt ünnepélyesen kijelentem, miszerint a városi főjegyzői állást, ha nagyrabecsült bizalmuk továbbra is igénytelen személyiségemben összeponto- suland örömmel fogom elvállalni. A törvény által a rend. tan. városi főjegyzői állásra pályázótól megkívánt és általam birtokolt elméleti képesítésemen kivül, 3 évi, a közigazgatás terén szerzett gyakorlatom adhat némi garancziát arra, hogy a főjegyzői állást a kivánalmaknak megfelelőleg befogom tölteni ; de legnagyobb garanczia erre épen Önöknek, mélyen tisztelt városi képviselő urak belém helyezett egyhangú, általam eddig még ki nem érdemelt bizalmi szavazata, melyet erkölcsi pressióval párosult utasításnak veendek arra, hogy ne elégedjem meg az eddig elsajátitottakkal, hanem magamat a napról-napra előre fejlődő kor igényeinek megfelelőleg folyton előre képezve, aztékként újból elsajátitottakat érvényesítsem, s az Önök közreműködése és támogatása mellett, javára fordítsam azon városnak, melylyel főjegyzővé megválasztatáson! által örökös kapocs

ugyanannyi a czopf is ; mindennemű zsenialitásnak esküdt ellensége, a czopfstilus alakjából tökéletesen kivetkőzhetve, k*-p s a legeszményibb dolgot is torz- képpé változtatni.

Hogy mennyire össze volt nőve a czopf a régi szokásokkal, mutatja, hogy hadseregünk büszkeségei, a huszárok, egy ízben készek voltak miatta életüket koczkáztatni s csakis furfangos módon lehetett őket lecsillapítani s megfékezni.

A múlt század utolsó éveiben Olaszországban is megjelent az ordré, hogy a czopfok bőrig lenyi- rassanak, de bizony a Frimont huszárok összebeszéltek s karhatalommal meghiúsították e tervet. Nem használt semmi, se áristom se kurtavas; a legénység inkább kész volt meghalni, de czopfjukat azért sem engedték levágatni.

Az ezredparancsnok csakhamar belátta, hogy igy semmire sem mehet, mert kemény legényekkel van dolga s elhatározta, hogy miután a szigor úgy sem használ, fortélylyal fog élni*.

Epen akkortájban közelgett névnapja s ez alkalomra tisztjein kivül minden eskadrónból meghivatott.

2 altiszt s 1 vitéz közhuszár.

A mit sem gyanító s a nagy kitüntetéssel eltelt hadfiaknak nem sok kínálás kellett, hogy magukat leigyák, tisztjeik pedig a legbarátságosabban folyton, unszolták biztosítva jó akaratukról.

Megtörtént, a minek jönni kellett, a derék gyerekek elázva elszundikáltak. Erre a furfangos ezredes lenyiratta a szép hosszú czopfokat, jót nevetvén markába. Hej lesz majd bámulás, ha felébredtek". Másnap általános szörnyiiközés, az ezredlegmokányabb legényei czopf nélkül vonulnak ki a gyakorlótérre. Nagy hahota, szitkolódzás támad; ugye kifogott rajtatok a hunczut német? kérdezték minden oldalról.

Nem biz az, hanem magunk akartuk replikáznak a bús-magyarok sértett önérzettel, mert hogy oly csúfosan megjárták, azon voltak, hogy elhitessék társaikkal, miszerint szándékosan vetették alá magukat a műtétnek.

A dolog eleinte ugyan hihetetlennek látszott, de legalább azt ciedrriényezte, hogy a többiek felbuzdulva zúgolódás nélkül, szó nélkül engedték" czopfjukat levágatni.

Így szűnt meg mive,II, világunkban a jeles divat i

füzend egygyé, mely várost jó hírnevéről ismertté tenni, ‘ mely város minden polgárának mindenkor minden jogos kívánalmában eleget tenni szivemnek hő vágya s határozott szilárd akaratom. Tartsanak meg kérem szives jó indulatukban, nagyrabecsült barátságukban, tartsanak meg akként a mint én is Önöknek mindig változatlan igaz barátjuk akarok és fogok maradni.“ Ezután a jelenvolt összes képvi- viselő urakkal kezet szorított Gajáry Géza. Majd az értekezlet a városi tanácsnoki állás ügyében hosszabb s többek által folytatott eszmecsere után egyhangúlag jelöltül dr. Franyó Istvánt kiáltotta ki, azon megszorítással azonban, hogy reá, mint tanácsnokra csak az esetben szavaz, ha kérvényét a főjegyzői állásért be sem adja, mely határozatot dr. Franyó Istvánnak tudomására hozni — a ki a városból távol volt — Udvardy Mihály és Friedrich Alajos urakból álló küldöttség bizatott meg. Részünkről üdvözöljük a képviselő testület józan gondolkodású többségének ezen egyhangú határozatát, mert örömmel tapasztaljuk, hogy belátva a képviselő testület az eddig folytatott családi s egyéb mellék érdekek vezérelte politika veszélyességének káros következményeit, oly egyéneket tisztelt meg egyhangú bizalmával, kiknek képzettsége, személyisége, műveltsége, fiatal kora. elég biztosíték, hogy a város javára sikeresen fognak munkálkodhatni.

= Ciyia.syJalB’. Vettük a következő gyászjelentést: Vörös Károly váczi református lelkész mint férj, tört szívvel jelenti kiskorú gyermekei Lilla, Károly, Iván, Ervin és alóljegyzettek nevében is a forrón szeretett hitves, anya, leány, rokon, barátnő Fábián Lillának, 26 éves korában 9 évi boldog házasság után, hosszú szenvedések következtében, folyó hó 27-én déli 1 órakor történt gyászos elhunyták A A boldogult hült porai folyó hó 29-én hétfőn, délután 4 órakor tétetnek örök nyugalomra a református egyház szertartása szerint. Váczon, 1887. augusztus 27-én. Béke virasszon álmainál! Gyászolják még elhunytét: Fábián János édes apa. Csizmadia Erzsébet édes anya. _ Kotormány Istvánná szül. Vörös Erzsébet, napa. Özv. Mikes Istvánná szül. Vörös Iréné. Kristóf János és családja mint testvérsógorság és számos rokon, jó barátnő és barát. — Mély raeg- illetődéssel vettünk tudomást V ö r ö s Károly lelkész urat ért ezen súlyos csapásról; szolgáljon neki vigaszul azon általános és igaz részvét, mely iránta városszerte nyilvánul és édesítse meg perczeit azon négy ártatlan gyermek, kiket a Gondviselés oly korán fosztott meg szerető anyjuktól"!

= A nagy nap. Biztos forrásból vett értesülésünk szerint a városi főjegyző és tanácsnok választása az alispán személyes vezetése mellett f. évi szeptember hó 8-án fog végbemenni.

: Yei’őcKe Maecenas». Nógrád-Verőczéről értesítik lapunkat, hogy Svádló Ferencz budapesti lakos gyönyörű fekvésű nyaralóját az ottani plébános folyó hó 21 én egyházi szertartással ünnepélyesen megáldotta. Ennek emlékére Svadlo 300 frtot adott át az iskolaszéknek a 2-ik tanosztály felállítása végett, mely szép és valóban nagylelkű adományért ezúton is köszönetét mond az iskolaszék. A szép tett önmagát dicséri. Vajha több ily nemes lelkit tanügybaráttal áldaná meg az Isten vidékünket!

= Kinevezés. A vallás és közoktatási miniszter Szűnt e r Nándort, városunk szülöttét s az aradi fógymnasium rendes tanárát, a nagy bányai gymnasium ideiglenes igazgatójává nevezte ki.

azóta sok idő lefolyt, sok mindenféle történt, a Frimont ezred, mint a 9. huszár ezred Miklós nevet kapta s számtalanszor tanujelét adta 1848 ban ren- dithetlen bátorságának ; sok véres csatában érdemelte ki a hazaszeretet mártír koszorúját mintegy mutatva, hogy a magyar czopf nélkül is megtudja védeni hazáját.

De vajmi téves volna azt hinni, hogy a czopf megszűnt. Még mai napság is fenntartja magát úgy valóságban, mint eszményileg. Valóságban ott van még Kelet-Ázsiában az óriás chínai birodalomban, melynek népe nagyon kevés különbséggel ott van a tudományosság s az ezredéves míveltség terén, mint a hol ezer év előtt volt, mikor a czopfot, mint ékességet először tűzte fejére.

Vonjuk le a morált. A mig e hajfonat (az erősebb nemnél) hátul fejükön fog lógni, addig a fejlődés, ugyanazon stádiumán maradnak minden egyéb kiváló képességük daczára. Kétségtelen tehát, hogy mily kulturális jelentősége van a czopfnak nemcsak egyeseknél, hanem nemzeteknél is.

Országok, birodalmak épen úgy küzdenek sokszor egy avult eszme mellett, mint bármily Kis municipális terület.

Pedig, ha az ellenszenvet élete párjától, az előítélettől elválasztanék meddő lenne a frigy, megszűnnék a czopf és következnék utánna a valódi szellemi és lelki míveltség: mely csak egyedül képes úgy nemzeteket, mint egyeseket boldogítani.

Ribizli szüret.

Papucsfiné és kedves gyermekei rég terveztek e kellemesnek ígérkező kirándulásra.

Mily jó lesz ott künn, a kicsinyek kedvükre szedegetnek a szellőben; a kis kegyenoz, a négy éves Mukika kiből idővel bizonyosan pap lesz, hát még az öt éves Bendeguzka, minden jel oda mutat, hogy ez meg beválik katonának", mily szépén elérik ezek a ribizli bokrokon fityegő, piros gyümölcsöt és hogy tudják szedni a kis ártatlanok, hét éves nővérükkel, meg most szünidőre a nyolc/ és kilenoz éves kis üvérkék is haza jöttek, hadd jöjjenek ezek is a friss levegőre, no aztán ha véletlenül a gyermekek a másik, harmadik szellőbe tévednek, ki tehet róla, én

= Véres Smcsík. Fóth községe már egészen hirhedtté kezd válni búcsújáról, mert évek óta alig van eset, hogy a nagyobb mérvű verekedések a csendőrök beavatkozását ne igényelnék és piros vér ne festené meg Fóth utczáit. Mint lapunkat értesítik, a f. hó 20-án Fóthon tartott búcsú alkalmával a táncz- mulatságön S t r ő t István, Katroncsik Teréz hajadonnak, ki vele tánczolni vonakodott oly erővel döfte hasába a kését, hogy annak belei rögtön kifordultak. A gyorsan előhívott orvos helyre tette ugyan a sérültnek beleit, de felgyógyulásához kevés a remény. --Ugyancsak Fóthon ugyanazon éjjel P. Cselőti János ismert veszekedőt a tánczmuíatság alkalmával több helyen megkéselték, olyannyira, hogy kocsin kellett őt hazaszállítani, hol tettesekül ifj. Cselőtei János és P. Molnár Jánost nevezte meg. A véres esetről értesített váczi kir. járásbíróság kiküldöttei a vizsgálat megejtése végett megjelentek a helyszínen, s mindkét sérültet kihallgatván, a tetteseket rögtön elfogatták és a helybeli bíróság börtönébe be- ivísértették. Mindkét serültnek allapota életveszélyes.

= íímskí/ív Biapja l A neveknek egész lán- czolata fűződött a héten a legdrágább emlékeink köré. A kegyelet adóját azonban egyik iránt sem róhatják le oly határtalan tisztelettel, mint a midőn lapunk ezelőtt alig négy hóval elhunyt szerkesztőjének emlékénél, mint határkőnél az emberi életkor mesgyéje mellett, egy perezre megállapodunk. Nincsen hangzatos megszólítás fej fáján : „Vándor! kinek útja erre viszen . . .“ de igen is mélyen van emléke ezrek szivébe bevésve, akikre a megboldogult mig köztünk és érettünk élt, szeretetének melegét oly pazaron terjesztette, mint a felkelő nap sugár-kévéjét szétszórja . . . . Lajos napja is elmúlt! azzal az egykedvűséggel, amelylyel tollat fosztani szokás s mert T e elköltöztél, nem volt, aki serlegének gyöngyöző nedűjét a jelenleg élő legnagyobb magyar hosszú éleiéért felemelte volna. Hát igy kellett-e. igy kellett rohamosan iesülyednünk ? ?

= A helybeli iogymnftzfiimban a beiratások az 1887/8. tanévre f. hó 29. 30. és 31-én d. e. 8—11 óráig fognak eszközöltetni ; a felvéti és javító vizsgálatok u. e. napokon d. u. lesznek. Szept. 1-én d' e. 8 órakor ünnepélyes „Veni Sancte“, mely után az írásbeli magánvizsgálatok kezdődnek ; a szóbeli magánvizsgálatok szept. 2-án fognak megtartatni. Szept. 3-án kezdődnek a rendes előadások. Beiratási dijak 4 frt 50 kr., a tandíj 24 frtra emeltetett. Beiratásra a tanulók szülőik, vagy ezeknek nagykorú helyettesei kíséretében tartoznak jelentkezni.

— Mreuertiís Maliid leány-nevelő intézetében a beiratások szeptember 1 és 2-án tartatnak meg. Az előadások szept. 3-án kezdetnek.

■ Visszalépett iskolaszéki elnök. A helybeli izr. status-quo hitközség keblében uralgó visszás állapotokra szomorú világot vet azon körülmény, mely Reiser Lászlót, a nevezett hitközségnek érdemdús iskolaszéki elnökét a visszalépésre bírta. Köztudomású dolog, hogy a helybeli izr. status-quo hitközség népiskolája a mily jeles tanerőkkel rendelkezik ép oly czélszeríitlen és egészség ellenes helyiségben van elhelyezve. Reiser László belátva eme bajokat, az iskolában behozott korszerű reformok mellett, évek óta arra törekedett, hogy a hitközség az ázsiai külsejű iskola épület helyébe, egy a mai igényeknek megfelelő iskolát emeljen. Ebbéli törekvését látszólag siker koronázta, mert a hitközség elöljárósága és képviselő testületé az év elején hozzá

Istenem! a gyermekfejnek nem lehet eleget beszélni, no meg az a nehány fürt ribizlicske mit a gyermekesük aranyos kis kacsóikkal a más szol lejében leszakítunk, az még nem teszi éhenhalóvá azt a mást.

De volt még Papucsfinénak egy lánykája, kit sze- raefényének nevezett ez a tizenhat éves Nellike, ennek a ribizli szüretre uj öltözéket kell kiállitni.

Sárga szalma kalap piros csokorral, lilaszin ruhácska fehér újakkal, kivágott fekete czipő, rózsaszín harisnyával. Végre barna ezérna keztyűcskék. Ez egészen zöldbe való öltözék lesz.

Kedves, kedélyes, kellemes asszonyka az a Lomb- sátramé, hogy a ribizli érést ürügyképen veszi, egy vig társaság összehívásához, igazán nem is volna Sárgakő városában élet, ha ő nem öntene lelket a társaságba.

De ami fő Lombsátrainénak van egy nőtlen fia. Ezért már érdemes a „Ribizli szüretre“ menni.

No már azt meg kell vallani, nem is ér az ilyen kis városi élet semmit. Mind csupa házasemberekből áll a város népsége, itt-ott lebeg az utczán nehány tisztelendő, meg nehány katonatiszt, no de ezek meg nincsenek meghiva a ribizli szüretre, tehát nem jö hetnek számításba.

A szegény anyáknak meglehetne bolondulni az aggodalom miatt, ha Lombsátrainénak nem volna nőtlen fia.

így állván a dolgok menete Lornbsátraiué úrnő a kitűzött nap előtti estén kikocsizott, rendezkedő i akart a szőllőben, mivel holnap sok lesz a vendég.

Vitetett ki padokat, székeket, bort, kenyeret, mind ezt el lehet helyezni a csinos szőllőkunyhóban.

Másnap szintén korán kelt, ment a sütés, főzés. Készült a pecsenye, pogácsa, meg némely hűsítő édesség.

Délután alig hagyott alább egy kicsit a hőség, vonult kifelé a népség s hova vonult volna máshova mint Lombsátraiékhoz, ribizli szüretre.

Ott mentek Kakukkfűéit, férj és nő karonfogva ; csinos ember az a Kakukkfű úr, de nős.

Csaíániék bérkocsit fogadtak, derék életrevaló emberek, csak a menyecske mondásai szúrósak, mint a csalán, még mielőtt virágzásnak indul.

Kár neki az a derék ura, Eotnbsátrai úr is künn sürög, forog, már a szőllőben, éppen most