Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-08-28 / 35. szám
járult az iskola építés eszméjéhez és ennek kivitelét a jelen évi szünidői hónapokra tűzte ki. De „Eris“ istenasszony másként határozott. Hivatásának megfelelőig viszályt támasztott a hitközség kebelében s támadt egy nagy ellenzéki tábor, mely az iskola helyett inkább egy méreg dránga hangú kántor nyújtotta templomi élvezetben óhajtván részesülni, az iskola építés nemes eszméjét elejtette s ez utóbbi határozatot emelte érvényre. — Az "ellenzéki tábor dicső győzelmét a jól fizetett kántor sztentori hangja, mig a józanabb gondolkozásu másik párt veszteségét Reiser László visszalépése hirdeti. — Részünkről nem kisérjük további kommentárral ezen ügyet, de Reiser László visszalépését határozott veszteségnek mondhatjuk az izr. népiskolára nézve, mely emelkedését első sorban neki köszönheti és városunk kulturális haladása érdekében fölötte sajnálnék, ha egyesek jóra irányult törekvését, magánérdek okozta egyenetlenségek háttérbe szorítanák'. Különben kíváncsian várjuk a dolgok további fejleményét! — A szerencsés megérkezés. Tűzoltóink „rebus bene gestis“ a tegnap délelőtti személyvonattal teljes számban és vig kedélylyel érkeztek körünkbe vissza. Reméljük, hogy a sok látni való közepette oly tapasztalatokat szereztek, melyeket majdan a saját és városunk javára fel fognak használhatni. Részünkről szívből mondunk mindnyájuknak „Isten hozott“ at. Banda Marczi, ki a magyar zenének dicsőséget szerzett Fiúméban, szintén vissza érkezett. = Az íparísE&oln köréből. Az ipariskolai igazgatóság részéről kiadott értesítés szerint azon iparos tanulóknak, kik az elmúlt, évben már jártak ugyan az ipariskolába, de fel - nem szabaditattak, sem mesterségüket abba nem hagyták, f. évi szeptember hó 1-én délutánéi 5 -órakor kell az iskola helyiségben megjelenniük, hol az igazgatóságnak irányukban! további rendelkezése tudtukra fog adatni. — Az újonnan szerződtetett tanonezok beiratása f. évi szeptember hó első felében Dr. Miltényi Gyula ipariskolai igazgatónak papnöveldéi lakásán történik, hol a táno icznak mestere kíséretében és szerződésével együtt kell megjelennie.- Jótékonyczélii iiaaigvcrscny. Vettük a következő meghívót: Meghívó a rákos-palotai parkvendéglő dísztermében Herman Erzsiké, Herman Mariska tanítványa, az újpesti róm. kath. templomtorony épitése javára 1887. szeptember hó 3-án tartandó tánczviga.lommal egybekötött hegedű- hang versenyére. Kezdete 8 órakor. Személyjegy 1 frt. Családjegy (3 személyre) 2 frt. Miisor: 1. Andante és Rondo Russe, hegedűre Beriottól, előadja Herman Erzsiké. 2. Tavasz, Beckertől. énekli Schmitt Gusztáv. 3. Tu es le repos, gordonkára Schubertéi, előadja Herman József. 4. Magyar népdalok pedálczim- balomra, előadja Herman Erzsiké. 5. Varacziók Mozarttól, két hegedűre átírta Herman Mariska, előadják: Herman Mariska és Erzsiké. 6. Naptól virít, Zimay Lászlótól, énekli Schmitt Gusztáv. 7. Magyar népdalok gordonkára, előadja Herman József. 8. Szép Ilonka, költemény Ároky Imrétől, sza-. valja Vár hi dy Rózsa. 9. Repülj fecském, hegedűre Huber Károlyitól, előadja Hennán Erzsiké. Továbbá Halmy Karina, ki Berlinben és Bécsben köztetszést aratott, a jótékonyczél iránti tekintetből közre fog működni. = UJ óvoda. A helybeli nőegylet Kis-Váczon óvodát szándékozik elállitani oly ezé 1 bó 1, hogy az ( ottani gyermekek is ezen nemes intézmény áldásaiban részesüljenek. Illetékes helyről wtt értesülünk szerint, a nőegyletet ezen emberbaráti törekvésében püspökünk ő Excellencziája is fogja támogatni. — (trommel és elismeréssel hozzuk a nőegylet választmányának ezen valóban emberbaráti törekvését napvilágra ; és bizton hiszszük, hogy nemes szándéka a kivitelben mi akadályra sem fog találni ; sőt reméljük', hogy e czél elérésében városunk hatósága és polgársága is elő fogja segíteni derék nőegyletünket, mert igazán ideje, hogy a szegény kis-váczi csemetékre is, kik eddigelé az ut távolsága miatt az óvoda nyújtotta örömek és nemes szórakozásoktól elestek, végre jobb napok derüljenek! = Mj •mean. Aszódon Képessy József, az ottani javító intézet müasztalosa, a napokban vezette oltárhoz Kraute 1 Mariska kisasszonyt. — M i- csinay Pál dömonyi ev. tanitó a múlt héten vette nőül özv. M i c s i n a y Gusztáváét. = Táiiex-tanitAK. Marossy Lajos előnyösen isméid tánezmester, ki városunkban már régibb idő szép sikerrel avatja be a fiatalabb génerácziót Ter- psychore titkaiba, ismét körünkbe érkezett és a táncz- tanitást, ma, vasárnap kezdi meg a „Curia“ szálló kisebb termében. A tanítás naponként esti 8 órakor veszi kezdetét. A beiratkozókat a tánezmester lakásán, Szeminárium utcza 99. sz. alatt fogadja. = Az idei tferaués. Városunk vidékének több részéből érkeztek be lapunkhoz értesítések az idei termés eredményeiről, melyek mindannyian úgyszólván azonosak. E szerint a gabna termés mennyiség és minőségre nézve mindenütt jóval fölötte áll a múlt évinek — de az árak tekintetében általános azon panasz: adtál Uram áldást, de nincs benne köszönet. — A gyümölcs minden neme teljesen kielégítő és mondhatni bőséges termést nyújtott, sőt Aszód vidékén sző 11 ő is szépen mutatkozik. = A vörös kakas. Folyó hó 21-én esti 9 óra előtt Rátót község irányában világosság jelezte a pusztító elem kitörését. Mint értesülünk, Bottyánban Lővy Hermann asztagja lett ez alkalommal a lángok martalékává. A tűz hallomás szerint bosszú müve. Különben a jószág, melyet a jég már részben tönkre silányitott biztosítva volt s így Lővy a nagy ijedségen kívül aligha szenvedett nagyobb kárt. : QyilkttsS béres. Turai-Kerek-Haraszton, Schossberger Zsigmond birtokán, a béresgazda ösz- szeszólalkozott az egyik béressel; a rövidebbet természetesen a jól megütlegelt béres húzta. A vérig sértett bérest fölötte bántotta gazdájának ezen szerinte annyira embertelen eljárása és boszút esküdött ellene, melyet a-múlt héten végre is hajtott. Ugyanis egy este kileste az alkalmas pillanatot és egy éles konyha késsel oly erővel szúrta oldalba a béres gazdát, hogy az menten szörnyet halt. — A gyilkos bérest rögtön elfogták és bekísérték a gödöllői fe- nyitő bírósághoz. Mérleg súlyok nélkül. A találmányok századát éljük. A szabad verseny, a gyakori kiállítások iparosaink látkö- rét nagyobbitani, tapasztalataikat szaporítani hivatvák. Nemes versenygésükben honi gyárosaink ma már nem a külföldi gyártmányok utánzására, hanem azok "túlszárnyalására törekszenek. Ha a keresk. múzeum a városligeti iparcsarnokban elhelyezett kiállításán végig tekintünk fenti állításunknak sokszorta találjak igazolva. Egy mérleg csoporton akadt fenn szemünk. Mily primitívnek tűnik a némely vidéken még most is használatban lévő római mérleg!! — A tizedes mérleg, mely főkép a franczia mértékegység behozatala alkalmával nyert hazánkban nagyobb elterjedést. El s azt vallja hazájának. Ezen mérleg ma már oly tökélyt ért el, hogy nagy terheket is vagyunh képesek a legnagyobb pontosággal általa meghatározni. He legjobban lekötötet figyelmünket az u. n. scalamérleg, Ezen nj szerkezetű mérlegeknél első tekintetre meglepő azon körülmény, hogy itt a terhek leniérésére súlyokra nincs szükség. A teher súlyát egy vízszintesen elhelyezett vasrúd, me yen ide-oda mozgatható gömb van alkalmazva, határozza meg a legnagyobb pnntosággal. Insticia is. lennö bátran bekötlmti szemét e mérlegnél, mert a kilogramm >k szamát jc sem kell olvasni, azt egy a vasúti utazójegy bélyegzőjéhez hasonló szerkezet a legkisebb' részlettel adja tudtunkra. Ránk nézve annál fontosabb e találmány, mert magyar gyáros a feltalálója. Ez Scheinbar C. és Fiai bpesti ezég, mely a mérleg iparban nemcsak hazánkban foglalja el az. első helyet, hanem a külföldi hasonnemü gyárakkal is, gyártmányainak kitűnő kivitele és árainak solidsága következtében fényesen kiálja a versenyt. = Nincs tökké íogíiíjíts. A fogfájásban szenvedőket mindenesetre érdekelni fogja az a tény, hogy dr. Popp J. G. udvari fogorvos f o g- és szajkó nsser váló szereinek, különösen s z á j v i z é n o k áll a n d ó hasz n á- 1 a t a, nemcsak hogy mindenkorra elejét veszi a fogfájásnak, de meg is s z ti n t. c t. i a. z t, E szerek minden gyógyszertárban kaphatók ; de csak dr. Popp-félét kell kérni, mert Anatherin-szájvizét, és fogpasztáit sokan hamist,jak. Myilt-tér. Színes selyem íVanczia Faille, Surah, Satin, mérv aíleiax, Atlasz, !>an«aszt, Hipsz és Tafoták, métereiikint 1 frt 3fi krtól 7 frt 45 krig egyes darabokban díjmentesen szállít Henneberg G. c . és kir. udvari szád 1 itó selyem gyára Zürichben. — Minta kívánatra ingyen küldetik'. — Levelek bérmentesítése Sveiczba 10 krba kerül. T Szíbi^s fekete és fehér selyem atlaszt, ír í||ji méteren ki Bet 75 Hírtől li frt bő krig (18 különféle |dti 4P minőségben) szállít ílenneherg í*. cs és kir. udvari ^ (II szállító, selyem-gyári raktára, Zürichben. — Minta kivá- db 4P natra ingyen. Levelek bérmentesítése Schveiczba 10 kr. Hip Ne hagyjuk magunkat rászedni. Az utóbbi időben a közönség köréből gyakran panaszkodtak már, hogy Brandt R. gyógyszerész valódi svájezi labdacsai helyett, utánozatok, meg pedig igen gyarlón utánzóit labdacsokat próbálnak elárusítani, minden ily egyes esetről szives tudósítást kér Brandt R. gyógyszerész úr Zürichben, hogy ennek megfelelő nyilvánossá tételével, a közönség érdekeit további megkárosítástól megvédhesse. Ez alkalommal arra is figyelmeztetjük a közönséget, hogy a valódi svájezi labbaosok sohasem árusittatnak boríték nélkül, hanem egyesegyedül kis bádogszelenczékben, melyeken védőjegyül egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása látható. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: VARÁZSÉJI GUSZTÁV. Árverési Eiirtleiinényi kivoiutt. 2253/1887. tkkvisz. A váczi kir. járásbíróság mint telek- könyi hatóság közhírré teszi, hogy Reiser Béla végrehajtó tónak Tomcsányi Karolyné végrehajtást szenvedő elleni 258 frt 99 kr tőkekövetelés és járulékai' iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és a váczi kir. járásbíróság területén levő és Bottyán község határában fékvő, a bottyáni 5. sz. tjkvben foglalt A I. 1—3. sor 5. népsorszámu ház, kert és egy egész telekből Tomcsányi Károlyné szül. Jeszenszky Zsuzsannát illető 4/10 ed részre az árverést 1010 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte s hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1887. évi szeptember 28. napján délelőtti 10 órakor Bottyán község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron .alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-ár, vagyis 101 frt készpénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó Lén 3333. szám alatt kelt igazságügyininiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez, letenni, avagy az 1881. 60. t, -ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1887. évi junius hó 10-ik napján. A váczi kir. jbság, mint tlkvi hatóság. jött ki kedves élettarsaval ; még idejük se volt a hegyoldalra fölmenni a harmadik visáboz, melynek szélén voltak a pompás ribizli-bokrok, ott van ni, már jön a dr. Bummtelki is feleségével. — Ahahahá, ah áh áh, Isten hozta kedves barátom uram. — Magunk is iparkodtunk, jó napot kívánunk. — Asszony, ott jönnek Liebefoilék, eredj fogadd őket. — Ah, ah örvendek, kedves Liebefollné, szép, hogy férjecskéje is kijött. — .Mama, ide mind nős emberek jöttek, hát ér: demes volt ezért uj kalapot hitelezni ? — Hallgass kis lányom, mire te felnősz, ebből, valamelyikből még addig özvegy ember is lehet. — Tessék, kérem, tessék a teritett asztalnál helyet foglalni, sziveim, leikeim, ide ni, te meg ide galambom. — Éljen a kedves háziasszony ! Általános koczintás. — Te, galambom Bummtelkiném nézd csak az a Kakukkfüné mindig jobbra csavaritja a szemét, már mit tud látni azon a Liebefollon, hiszen olyan ember az, mint a ki reggeltől estig vajas gombóczot eszik, de meg nős ember is ! — Éljen a derék házigazda! Újra koczintás. Idő felséges, a társaság kezd élénkülni. — Angyalom Cseresnyehátiném no csak nézd mái1 az a Kakukkfüné megint összesandalitott Lie- befollal. Pedig az a Liebefoll olyan mintha egyebet se tenne mindig csak ennék, maholnap nem tér be az ajtón, nó meg aztán hát nős, meg Kakukkfűimének is van férje, még pedig az egész város tudja minő derék ember. Éljen, éljen a filiszes társaság, éljen vivát! Pohár csengés, általános ivás. — Ah mily pompás nap ! •Valaki indítványozza. Énekeljünk. A kis Papuosfi kisasszony mamájához* hajol. — Mama, én nem énekelek, itt mind csupa nős emberek vannak nagyon érdemes is a számat föltátni. Bobé gyermek, hát a fiatal 0ombsátrai ? az nőtlen. A hölgyek közül nehányan összefogózva énekelnek. „Hullámzó Balaton tetején.“ Kakukkfüné szerelemtől rezgő hangon s ábrándosán néz e közben Liebeföllra, ki egy kövér sonka falattal foglalkozik, azonban ez nem gátolja, hogy egy olvadozé tekintet ne sugározzák az ő szeméből is. Tovább énekelnek, külön külön mindenik hang tűrhető, de óh hölgyikék csak ti ne énekelnétek együtt, mert vissza képzelem magam Budapesté, midőn az udvarban kintornás játsza a Csicsóné dalt, a szomszédban ugyanakkor másik kintornás a Valuri- Dunari keringőt, az emeleten skáláznak valamely hangoiatlan zongorán. Szép a szerelem, földi menyország honol a szerető kebelben, oh csak hangokban ne nyilatkozzék e szent érzet, kivált felhangokban, taktus nélkül ; mert oh akkor a ribizli megsavanyodik a levegő e csodás hangrezgésének nyomása alatt! De minő rágalom ! Köztudomásúlag csak a szollo savanyú, az is csak néha, mikor magasan függ. De a ribizli az egészen más. — Éljen a mennyei zöngemény kar! Éljen-éljen ! Általános mozgalom. — Gyerünk ribizlit szedni ! — Menjünk. Kakukkfű ur felkiált. — Ali hiszen bő termés! Mennyi ribizli ! Szemei vörösbe kápráztak egy kicsit, mert a ribizli bokrokon ugyan „de egy csepp se volt,“ szerencsésen ellopták azt az éjszaka. De ha itt nincs, van másutt a kis Papucsfi gyerekek a kis Liebefoll gyerekekkel kompániában mentek a negyedik szomszédig, ott jól is laktak, legázolva a szol lök tövét, megtördelve a ribizli ágakat. Ebből aztán az lett, hogy a „doiomba csősz bácsi, elvette a Liebefoll Pistikának a kalapját és igen sötét arczezal jött oda, hogy most már tessék Liebefoll úrnak kártérítést fizetni, a mit Liebefoll úr nem tett.“ Miért nem vigyázott a csősz az éjjel a Lombsátrai ék ribizlijére, akkor az élelmes Liebefoll Pis- tika nem kényszerült volna máshol keresni ribizlit. Leszámítva azonban ezt a kis „intermezzo“-t, pompásan sikerült a ribizli szüret, mert a gondos háziasszony hozott ki néhány üveg tavalyi finom ribizli bort. Éljen, éljen, vivát! Olyan derülten mosolygott erre a hold fényes pofikája, hogy még. Éljen a szőllőtő, mely, de csakis a mely nem terem - savanyút, meg ha szőllő nincs, élhet a ribizli is. Éljen, éljenek a szüreteink. Dicső est! Megkezdődik a haza vonulás. Ki jobbra, ki balra lép. eh, mit, este van mór, nem látszik, erős az a szüreti jó, elkábitja az embert. Dán öl jünk. „Hullámzó balaton tetején ! . . .“ Nem megy, ehehehe, újra ! — Hullámzó kalapom tetején. Nem jól van, újra. — Hullámzó Nagyon magasan van, újra. . . . Kalapom tetején. Nem kalapom, Balaton ! — De kérem, az én kalapom tetején van valami, én arról akarok danolni. Már mi volna? — Hát koszorú, Kakukkfüné nagysám fonta! Tovább halad a társaság, vig kaczagás közben, a hold mind feljebb emelkedik, mély árnyékot vet a tarló aranysugárban úszó téren a keresztbe rakott búza. És úgy a szőllőkunyhót körülvevő lugas alatt, mint az útszéli fűben hallatszik a tücsök: — Cziripp, czirippelése. Majd a távolban a katonák takarodója. A trombita rezgő hangja. Még egy éles fütty, a vonat robog végig tüzes, vörös szemeivel a boldvilágit.otta vasúti töltésen. Végre csend. Gyönyörű éj, föl séges éj. Szép álmokat! J. . Vörös Julianna.
