Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-18 / 16. szám

-sí.zenés nagy mise, (Schidermajer C. miséje fog előa- i) datni), mise után Csávolszky József szemináriumi igazgató fog szent beszédet tartani; fél 12 órakor a római kath. legény-egylet fog énekelni a mise alatt. Husvét hétfőn a szokásos időben tartatni szokott mise, melynek végeztével S c h in i d János ■ >l kar-káplán fog szent beszédet tartatni. — A felső városi plébánia templomban Kan da Ist- ván kis prépost fogja az isteni tiszteleteket tartani ; nagy csütörtökön reggel 8 órakor magyar mise, melynek végeztével a szentség a kis kápolnába he- (i lyeztetik; nagy pénteken a gyászisteni tiszte let ■') órakor veszi kezdetét, mely után a szentség az Úr koporsójához vihetik s végre Eiszrich György káplán német szent-beszédet fog tartani; nagy szombaton reggel 7 órakor tűz és vizszentelés 8 órakor iinnepies magyar mise ; délután 4 órakor föltámadás.

— A kegyes rendiek templomában nagy csütörtökön 8 órakor mise; nagy pénteken 8 órakor gyászisteni tisztelet,; nagy szombaton 1/2S órakor tűzszentelés és proficziák, mely után '5 órakor föltámadás.

= Tudomásul. Lapunk múlt számában „Paraszt arisztokraczia“ czimmel közöltünk Fehér Holló I tollából egy tárczát, melynek egyes helyei többek által gúnyos czélzásuaknak magyaráztattak; ezekkel szemben kijelentjük hogy a tárcza, mint szépirodalmi közlemény minden czélzó és sértő szándék nélkül a legjobb kiszemüleg lett közzétéve, s igen sajnáljuk,hogy egyes részei félre magyarázásokra szolgáltattak okot.

(liyái/jclcistéN. Alulírottak fájdalomtól dúlt kebellel jelentik a feledhetlen nő, anya, nagyanya s testvérnek Terpitz Károlyné szül. Ágói Saáry Teréziának, folyó évi ápril hó 16 án reggeli 7 órakor, hosszas szenvedés után, élte 63-ik s boldog házasságának 25-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó évi ápril hó 18-án délután 4 órakor fognak a római kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni s a középvárosi sirkertben lévő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Vá- czon, 1886. április 16 án. Áldás és béke lengjen porain ! Férje: Terpitz Károly arany-, ezüst-mives, városi képviselő. Gyermekei: Ifj. Terpitz Károly, Terpitz Gyula, Terpitz Kozina s férje Bogányi Gyula tanársegéd a siketnémák kir. intézetében. Unokái: Ifj. Bogányi Gyula és Bogányi Gizella. Testvére: Ágói Saáry Ferike s férje: Felső-Liszkói Kudlik István kir. táblai ítélő biró s gyermeke : Adamovits Matild, férje :

' Jankovits Miklós kir. tanácsos, Temes-Béga vizszab. társ. igazgatója. Sógorasszonya : Özv. Dr. Ágói Saáry Antalné szül. Takács Sarolta s gyermekei: Ágói Saáry Etelka, férje: Dömötör Iván gőzhajózási tiszt.

— Ágói Saáry Katicza, Ágói Saáry Sarolta.

= A toké kamat- és járadék adó kivetési lajstrom mától kezdve 8 napig lesz kitéve a városházán és Fiiser Gyula számvevő-jegyzőnél megtekinthető, s az esetleges észrevételek és felszólamlások ugyanott megtehetők.

= Áthelyezés. A pestvidéki kir. törvényszéki elnök Komán István pestvidéki törvényszéki dijno- kpb a váczi kir. járásbírósághoz helyezte át.

= A lovak és kocsik szánta. A városunkban hivatalosan megejtett összeírás szerint van Ösz- szesen : 572 ló, ezek közt 10 mén, 422 heréit, 140 kancza; — kocsi van összesen 215. ezek közül: személyszállító egy fogatú 13, két fogatú 37 ; teher szállító egy fogatú 41, két fogatú 124 ; — ökrös szekér 96.

= Hagyomány. A korán elhunyt Dr. V a s- kovits János az irók nyugdíj intézetének alapja javára 200 frtot hagyományozott.

= A posta gyorsasága. Lapunk szerkesztője f. évi ápril 7-én kapott kezéhez egy levelező lapot,

mely mult évi szeptember hó 22-én volt feladva Nyitrán. Ez idő alatt bátran körül utazhatta volna az egész földet is.

= U.j egylet van keletkezőben városunkban, melynek czéljával lapunk mai vezérczikkében. a kezdeményezés eseményeivel pedig e rovatban ismertetjük meg közönségünkkel. Lapunk múlt számának „Vidéki szál ón“ czimü vezérczikke számosaknál viszhangra talált s az eszme megvalósításának megbeszélése czéljából Szentkirályi Albertné úrnő f. hó 16-án egy szőkébb körű értekezletet hivott egybe, melyen a kezdeményezés módozatai lettek megbeszélve. Ezek szerint az egylet „ V á c z i köz in ü- velődési egyesület“ czim alatt nő és férfi tagokból aláírások utján volna megalakítandó. Az aláírási ivek körözését hölgyeink magunkra vállalva, bizton hisszük, hogy az ünnepek után a nemes és hasznos czélu egyletnek már annyi aláíró tagja lesz, hogy az alakuló gyűlést meg lehet tartani. Áz elő- leges ideiglenes megállapodás szerint az egyleti évi tagdíj egy-egy család részére 6 frt, nőtlen fiatalok részére — ha már egyszersmind a kaszinónak tagjai is — 3 írt. Alapitó tagdíj .100 frt. Jövőre ez ügyről részletesebben. Addig is melegen ajánljuk e nemes czélú egyletet s az arra aláirást gyűjtő urhölgyeket közönségünk szives támogatásába.

== A pestmegyei hitelszövetkezet alap szabályainak kidolgozására kiküldött bizottság ápril 14-én d. u. a megyeházán Károlyi Sándor gr. elnöklete alatt ülést tartott. A tanácskozásban részt- vettek : Szapáry gr. főispán, Földváry alispán, Gulner Gyula, Szivák Imre, Kudnyánszky Ferencz, iff. Hajós József, Förster Aurél, Taliy Lajos, Tahy István (mint jegyző) s mint meghívott szakértők : György Endre és Hoitsy Pál. A bizottság értekezletének alapjául a gazdakör által jónak talált takarék- és hitel-egyesület szövetkezeti alapszabályminta vétetett, a mellnek egyenként felolvasott pontozatai fölött ezúttal csak eszmét cseréltek, de végleges megállapodás nem történt. A részletekre' is kiterjeszkedő határozathozatal egy közelébb összejövendő értekezlet föladatául tűzetett ki.

= Országos vásárunk mely ma virágvasárnapon és a következő napokon fog megtartatni, a kedvező időből következtetve, látogatottnak Ígérkezik.

= Itt a tavasz. Zöldellenek a fák, ezer és ezer apró virág nyílik, illattal töltve el a levegőt, mit a fecskék s madarak éneke még élvezetesebbé tesz ; zöldéi a pázsit nem csak a réten, hanem a székesegyház terén is, minek legjobban örülnek az ott lakók csirkéinek légiói, melyeket szinte öröm nézni, a mint a zöld gyepen kaparásznak ; nem sokára aztán jönnek a kacsák és libák, melyek nem igen szoktak megelégedni a gyeppel, hanem végig búvárkodnak a csatorna sarában s ez által illatos miazmákkal telitik a levegőt. Akár csak Kis-Ázsiában ! No hát rajta városunk lakói, ha ezeknek nem tud parancsolni rendőrségünk, ereszsze ki az utczára minden lakó csirkéit, libáit, malaczait, — akkor majd talán észreveszi rendőrségünk s megbírságolja nem csak a Duna-par- ton kóborló libák tulajdonosait, hanem a székesegyház terén legelőkét is 1 mert hát elvárjuk, hogy egyenlő mértékkel mérjen urnák, szegénynek egyaránt s ne induljon ki a „quod licet Jovi“-féle elvből.

: A pestinegyei lótenyésztési bízott« sós ápril 12-én T e 1 e k y József gr. elnöklete alatt ülést tartott s megállapította a jutalom-díjkiosztások helyeit. Elhatározta, hogy a lótenyésztő bizottság ez évben is három helyen fog díjkiosztásokat tartani ; Kalocsán (aug. 15-én), Czegléden (jul. 25-én) és Zsám- békon (jun. 20-án).

mely abban testesült, hogy oly egyént alkalmazott az uradalmi képviselet betöltésére, a minő a főerdész ur.

Épen az a szívesség, mint volt a kis oroszi vendég szeretet, fogadott bennünket Mátyás király egykori udvarában, ha a koronás fő nem is volt ott jelen, minden igaz hazafi ő reá gondolt és élteté őt nyíltan és titokban.

Most fel a várba! Abba a fellegvárba, mely annyi éven át és időközönként nem egyszer rejté Sz.-István koronáját, a várba, hol nem egy nagy király tartott királyi ebédet, élvezve a legfőbb méltóság olympi előnyeit, — hol nem csak félremagyarázott királynői cselekvény toroltatott menthetlen de nemes felháborodással, hanem áldó imával emlegetett igaz magyar királyi tények vannak vésve az omladozó, de múlásokban is erős falak gránitjaiba. Fel a fellegvárba !

Az út, mely odáig vezetett, nem szorult festésre.

Nem csak a Váczi Közlöny hasábjain nyílnak ibolyák, ősvisegrád várhegyének oldala is tele van a legkedvesebb virággal. Az ut kissé fárasztó mert a hegy meredek, de az illat, melylyel kékkel himzett zöldelő pázsit intett, nem, nevetett felénk, átjárta a szív és tüdő (ezt a reálok miatt is mondom) legrejtettebb sejtjeit. — A balzsamos lég megszállva tartotta szivünk és tüdőnk s a fellegvár nevezetesebb részleteinek megtekintése után nem maradt egyébb hátra, mint hogy egy sóhajt szenteljünk e szerencsétlen Salamovnak, a ki most is élne, ha meg nem halt volna, olyan nagyon vigyáztak drága egészségére. Azaz hogy, bizony igen is vigyáztak, mert olyan toronyba zárták, a melyben ^ az áldott nap szeme elől fénymentesen rejtve volt, (én legalább olyan ablakot, a mely a torony belsejébe szolgált volna, nem láttam), de az őrszem minden mozdulatát figyelemmel kisérhette. — Az a tekervényes lépcső, a mely a torony nyugati falában kigyózik felfelé, egymást érő lőréseivei (egy óriás kígyó,

melynek minden bordája lát), még ma is, az építészet előhaladott korszakában, remek mű s megérdemli, hogy ezért egy magáért is kiránduljon, a ki teheti Visegrádra.

Hanem hát letelt a hegedűsök kora. Minek ma már a régi dal ősi dicsőségről ? A csatakürt és a zengő koboz, a villogó kard és tüskés buzogány alig felismerhető cseréphalmazban porlik, enyészik rejtek zugolyokban. Ma dolgozunk nap keltétől lementéig. Ostor pattogás, kalapács ütések, fűrész nyiszorgása, gépek zakatolása a jelen zenéje s verejték tö- rülgetése a pihenés, a túlhajtott galoppirozásban.

Hogy mily jól esik a mindennapi egyformaság után, melyhez egy időszerű probléma kényszerit és leköt, hogy a ki élni akar, az dolgozzék, _ egy élvezetteljes nap a szabadban, a hol az ébredező természet mosolygó szépségei üdítő hatással vannak a fáradt idegekre, azt nem papíron olvasni, hanem megkísérlem, átélni, átélvezni kell, hogy kellő fogalmat alkothassunk róla. — Ez űzött minket is a kísérletre, hogy kora tavaszi fecskéi legyünk e légéivezetesebb sportnak : a kirándulásnak.

Volt is átalános jó kedv. Dal tele torokból a hazáról, a szerelemről s az isteni természet szépségeiről, hogy a pacsirta szeszélyes körvonalakban rep- desett a fejünk felett s csodálkozott, hogy ő nem jut szóhoz. — Élez és üdvrivalgás csak úgy pattogott az ódon falakról vissza, mint nem egyszer az ostromló ütegek halálhozó magvai, az ágyú golyóbisok.

Fölkelt a romok, sziklák és erdők láthatlan gyermeke az echo s a viszhangozásba szépen bele is rekedt. Hanem egy vig társaságon még ő sem foghat ki.

Van Visegrádnak egy jeles pontja a várkertben, a mint az ember a Mátyás forrástól a vár-torony közelébe ér, a honnan 4—5 szótagot kétszerezve és elég tisztán mond el a toronyba ütközéstől létre jött viszhang. — Sokat kiabáltam neki a múlt nyáron,

= A pest megyei gazdasági egyesület

ápril 12-én tartotta alakuló közgyűlését melyen egyhangúlag Károlyi Sándor grófot választották az egyesület elnökévé. Károlyi gr. hosszabb beszédben körvonalazta a megalakult gazdasági egyesület föladatát ; a kisbirtokosok részére nemcsak anyagi támogatással, hanem jó tanácsokkal is szolgálni, különösen a közgazdaság ama terén, a mely eddig meglehetősen el volt hanyagolva, t. i. a látszólag kisebb jelentőségű gazdasági ágakban, mint a méhészet, baromfi-tenyésztés, borászat stb. Az egyesület megalakulván, bizottság küldetett ki az alapszabályok kidolgozására.

= Mai vezérczik künkre bátorkodunk olvasóink, kivált hölgyeink szives figyelmét felhívni.

= Oyászliir. Kegele Károly városi jegyzőnket és családját gyász érte, a mennyiben sógora Schmer b a u c h Ferencz volt járásbirósági hivatalnok f. hó 15-én éltének 40 évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 17-én ment végbe kö zönségünk osztatlan részvéte kíséretében. A koporsót boritó számos koszorú közt voltak: „Feledhetlen fivéremnek Anna“, felirattal Kegele Károlynétól, — „Szeretett nagybátyánknak Sarolta, Géza, Károly“ felirattal Kegele Károly gyermekeitől, „Kedves sógoromnak Regele Károly“, — „Hájasy néni szeretett rokonomnak“ — a járásbíróság személyzetétől s másoktól. Ny. Bj

= Yítcz-Kómííbau. A húsvéti ünnepek alatt Kómába zarándokoló magyar kirándulók között kép viselve lesz városunk is Bakk Domonkos fegyin- tézeti tanító által, kinek ez útra az esztergomi főkáptalan 25 frtot, a váczi káptalan pedig 10 frtot adott, Neszve da István felszentelt püspökünk pedig ajánló levéllel látta el őt a Vatikánba való bejutáshoz s igy valószínű, hogy ő szentségéhez a pápához is nyer bebocsátást.

Irodalom és zene.

= „Apiczi piros almfíM, Raskovics Ignácznak e nagy feltűnést keltett bájos képét hozza az „Ország-Világ“ 14-ik (ápr. 3.) száma pompás kivitelben. A mai szám az arisztikus részen kívül szellemi részében is kiválóan sikerült. Porzótól van a tőle megszokott szellemességgel írva egy tárcza a müvészestélyről, továbbá az érdekes közlemények egész sora, mint „Mikor sila- bizáltunk“, J. M.-tól. mely az ötven év előtti tanitásmódot ismerteti humorosan ; „A szem és a látás“ népszerűén és szakavatottan irt czikk Csapodi István dr. szemorvostól (ábrákkal ; „esküvőn“, szép románcz Torkos Lászlótól; „A jégkisasszony“, regény Tolnai Lajostól: „Kenyeret 1 (a belga munkáslázadás alkalmából) számos képpel a zavargás színhelyéről; „A kardos menyecske“, illusztrált regény Szabó Endrétől ; „A hétről,“ heti tárcza Májustól, végül a rendkívül gazdag rovatok, melyek szintén tele vannak kisebb-nagyobb czikkekkel. Az „Ország-Világ“ e számában közli Munkácsy Mihálynak a „Krisztus Pilátus előtt“ festeményéböl „A vádló“ czimü csoportozatot, mely először e lapban jelent meg. — Előfizetési feltételek : január—deczemberre 10 frt, jan.—júniusra 5 frt, julius—szeptemberre 2 frt 50 kr. junius-— deczemberre 5 frt. Az „Egyetértés“-?el együtt: egész évre 28 frt, félévre 14 frt. negyedévre 7 frt, egy hóra 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a Pallas irodalmi és nyomdai részvény- társasághoz küldendők, kécskeméti utcza 0. sz.

== A Kis-Texikon (egyetemes ismerettár 12 füzetben) 9-ik füzetje most jelent meg „Nyilméreg“-től „Polyporus“ czikkig, 5 tömör nyomású ivén (az 1448ik lapig), négy lap képes melléklettel (Országos czimerek, Lombos dísznövények, Boszorkánytivornya és Vasipar) melyek művészi kivitelre nézve a munka díszére válnak. Különös figyelmet érdemel az a következetesség, melylyel e munka „csekély téren oly rendkívüli anyagböséget ösz- szehalmoz“, hogy szabatos és fővonásokban kimerítő tartalma által a tudni kívánót rövid modorban a világ minden ismeretébe beavatja. Közművelődésünk érdekében kivánnók, hogy a t. olvasó közönség e magyar nyelven és magyar szellemben az ismeretek universumát képviselő munkát minél általánosabban családilag is fölkarolná, annál inkább, mivel megszerzése mindenkire nézve lehetővé van téve azáltal, hogy a 12 füzetből álló munka egyes füzetjei 30 krjával minden hazai könyvkereskedésben kaphatók.

hanem soha olyan jó kedve nem volt, mint az idén. A vigtársaság egyre-másra és sokszor egyszerre is beszélt neki különböző nyelven és skálából és ő szépen visszamondogatta egymás után. — No ez még a Bernáth Gazsi echójánál is iigyeesebb ! — Volt is öröm és csodálkozás.

Társaságunk egyik csintalanabb tagja követte el azt a turpisságot, hogy észrevétlen elrejtőzve visz- hangot hamisítson.

Azért ez nem rontotta el senkinek kedvét. Ezt a kudarezot is elviselhetjük, ha azt is tűrnünk kell vala, hogy a falu népe filloxera-biztosoknak nézett eleinte bennünket. Valami kópé ültette fel őket.

Hullámzott a jó kedv és gyönyörűen telt az idő.

Mind a mellett van egy rósz oldala az ilyen kirándulásoknak. Az, hogy észrevétlenül lepi meg az embert a nap lementével. Akkor pedig hazafelé. — Nem maradt nekünk sem egyébb választásunk, mint hogy ajánljuk magunkat barátainknak, a kiknek nem kell útra kelni s nehéz búcsú és könyii kendő-lenge- tés között üljünk csolnakunkba és bízzuk magunkat az öreg Duna szeszélyeire.

Meg is mutatta ő keme, hogy mit tud, pedig rosz- szul áll olyan tisztes-korú óriásoknak a mókázás. Mi legalább nem találtunk benne semmi örömet, hogy eszébe jutott a tengert majmolni. Segítségül hivta j az egek csatornáját és rögtönzött ejry kis tengeri ! vészt. — Sötét volt, hogy a kormányos alig látta a i hajó orrát; mi pedig a magunkét behúztuk a köpe- j nyelvbe és ernyő alá, már a kinek mi volt. — Tisztességesen átáztunk és fáztunk. De azért még most is örömmel emlékszünk amaz élvezetes napra, jól tudván, hogy nem is kirándulás, ha valami ázás nem történik végén csattan áskóp.