Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1886-03-28 / 13. szám
tett számadásokat — valamint Millmann Géza pénz: tárosnak 1885-ik évi november 1-től egész deczember végéig bemutatott számadásait illetőleg, minthogy ezek tételről-tételre okmányéivá és teljesen rendben találtattak, a számvizsgáló bizottság a felmentvény kiadását indítványozza. — A közgyűlés^ a bizottság indítványait egy h angala g elfogadván következtek a folyó ügyek. 1. A felállítandó védő-osztály szervezését illetőleg határoztatott: Miután a tiszti-szék ezen osztály létszámát 24 tagban alapitá meg, és e részben már aláírások is történtek, ennek osztályparancsnoka a jelen közgyűlésen választatok meg. — 2. A legutóbbi közgyűlés határozata értelmében a működő tagok vászon zubonya és nadrágja elkészülvén, melyek összes költsége 145 frt 88 krra rúgott, elhatároztatott: Hogy a tisztiszék a tagok téli zubonyához szükségelt kelmét az egylet költségén szerezze be, a megvarratás a tagok költségére esvén. — 3. Tragor Ignácznak követelését illetőleg, ki az egylet keletkezésekor a tagok ruházatát részlet lefizetésekre nagylelkűen hitelezte, tekintve, hogy egyesek a lefizetéssel részben hátrálékban maradtak és ezt teljesíteni képtelenek, határoztatott: Az egylet ezen tartozási összeget, — mely a számvizsgáló bizottság által megállapítandó leend, — a magáénak elfogadja és a tiszti széket felhatalmazza, hogy ezen tartozási ösz- szeget részletekben, a pénztár erejéhez képest tör lessze, fenmaradván az egyletnek viszkeresete azon tagok irányában, hol a tartozási összegek behajthatok. — 4. A beszerzendő toló-létra és a mászó-sze- rek kiegészítése tekintetében határoztatott: Hogy az emeletes házak tulajdonosai, kiknek érdekében e beszerzés történik, aláírási íven szól litassanak fel, a még hiányzó költségek adományozására. E czélra Reiser Henrik úr saját részéről, a közgyűlésen, 10 forintot ajánlott fel. — 5. Tudomásul vétetett, hogy a legutóbbi közgyűlés azon határozata, hogy illető helyen kérvényezhessék, miszerint az előfogatok bérbeadásánál ezek kötéleztessenek egy pár lovat a városházi istállóban készen létben tartani, az illetők túlkövetelése miatt nem volt eszközölhető. — 6. A költség-előirányzatra vonatkozólag határoztatott : Minthogy a pártoló tagok gyűjtése még folyamatban van és igy a jelen év bevételeinek összege meg nem állapítható, a tisztiszék felhatalmaztatik, hogy a szükséges kiadásokat, a bevétel keretén belöl eszközölje. — 7. V e 1 z e r Lajos mászó osztály parancsnok üzleti teendői miatt tisztségéről lemondván, a közgyűlés ezt sajnálattal vette tudomásul. Tekintve azonban érdemeit, őt egyhangúlag tiszteletbeli tagul, mint tiszteletbeli mászó parancsnokot megválasztá, elhatározván, hogy állása rendkívüli választás által betöltessék. Indítványok nem tétetvén, a kitűzött választások következőleg ejtettek meg. A védő osztály parancsnokává, az egylet ez idő szerinti tiszteletbeli tagja 1 m r e y I s t v á n tiszteletbeli mászó-pa- rancsnok, lelkesedéssel, egyhangúlag megválasztatott, valamint Dr. C s á n y i János eddigi szivattyús alparancsnok, a leköszönt V e 1 z e r Lajos osztály parancsnok helyébe, mászó-osztály parancsnokul. E választásnál Velzer János mászó-alparancsnok előlegesen kijelenté ; hogy ő az osztály parancsnokságot nem fogadhatja el. I)r. C s á n y i János megválasztása által a szivattyús alparancsnoki tisztség megüresedvén, ez állásra az alapszabályok értelmében a tiszti szék Heinisch Rikhard és Christophory P á 1 mászókat nem különben Együd Lajos jelenlegi titkárt és szertárnokot ajánlotta. — Heinisch R i k h a r d, kéményseprő-üzleti kötelezettsége miatt e kijelölésről lemondott. A szótöbbséggel megválasztott Christophory Pál mászó, pedig megköszönve a megtisztelő bizalmat, mintsem, hogy ő mászó osztályától megváljék, e tisztet el nem fogadta. Ezek folytán határoztatott, hogy a szivattyús alparancsnoki állást Egy ü d Lajos titkár és szertárnok, a jövő évi általános választásig, jelenlegi tisztsége mellett, mint tiszteletbeli szivattyús alparancsnok viselje. Ezzel a gyűlés lelkes éljenzés mellett bezáratott. CSARNOK. Ä levél. — Democritosból. — A levél nem egyéb, mint távol levő személyhez intézett beszéd ; de azért, hogy valaki jó levelet tudjon írni, szint úgy kell tanulmányoznia azt mint bármely más mesterséget. Egyik nélkülözhetlen kelléke a helyesírás, mely nélkül még a legszebb eszme is elveszíti becsét. Egy elmés nő azt kérdezvén ismerőséhez küldött levelében: hány évesnek tartja őt? — azt válaszolá, inkább élezés és őszinte, mint udvarias levelezője: „f i z i o g n o m i á j a harmincz, biográfiája ötven, fantasiája húsz, ortográfiája pedig tizennégy évre mutat.“ írott leveleink néha legnagyobb ellenségeink. Van egy neme a leveleknek, mely leginkább emlékezteti az embert, hogy túlhaladta már élete délvonalát, ezek a szerelmes levelek. Az ember nem azon veszi észre, hogy öregszik, mert jobban kedveli már vacsoránál a leveskét, szorgalmasabban csap- dossa szobájában a legyeket ; nem azon, hogy leg- kedvesb öltönye a s 1 á f r o k k ; nem azon, hogy mindinkább visszavonul az emberektől ; hanem azon : hogy szerelmes levélírásra minél kevesb ész képességet és hajlamot érez már magában. A szerelmes levél első és főkelléke az olvashat- lanság, mert minél kevesebbet olvashat el belőle a kedves, hatása annál nagyobb. Második kellék: legalább is egy ténta-pecsét, mert a ténta-pecsét itt a kiáradó érzelmek jelképe. Keresd a szerelem levéltárát, és tapasztalod, hogy utolsó levelei kedvesednek ily tént.a-pecsétekkel ke- vésbbé diszitvék, de érzelmei is kevésbbé kiáradók. Nincs rá példa a világ történelmében, hogy valamely búcsúzó — vagy lemondó — levél valaha ily ténta- pf’cséteket mutathatott volna elő. Harmadik kellék : ne maradjon semmi fehér, úgy nevezett tisztelet — széle, sem oldalt, sem fölül, sem alul! Negyedik, még pedig lényeges föltét, hogy csempésztetn ie kell ; mert a tiszta morál törvénye szerint is, oly szerelmes levél mely egyenes posta-úton érkezik, és oly imádó, ki nyílt ajtón lép -be, koránt, de korántsem oly érdekes, mint az a levél, mely titkos-úton érkezik, és az az imádó, ki az ablakon jő be. Saphir szerint a boldog szerelem fiatalkori betegség, melyben az ember aggkori végelgyengülésben hal meg. A boldogtalan szerelem pedig nyugalomba tett bú, mely csupán a visszaemlékezés kegyelemdijából él. Minden visszaemlékezés pedig, még a legfájdalmasabb is, olyan, mint egy ismét föllelt sok éves régi levél ; vissza megyünk vele egész a kelte napjáig, és az elhalványult vonások rózsás vonásokat idéznek vissza fiatal rózsa korunkból ! Tulajdonképen az emberek is valóságos levelek. A magas szál emberek, hosszéi levelek; az alacsonyak, kikről úgy mond Labouyere: Kicsi ember, nagy szív — lakonikus levelek. A durva s szemtelen emberek; fenyegető — s gyújtó levelek; az alázatos és udvarias emberek : kérő vagy szerencse kívánó levelek. A boldogok: az ég záloglevelei; ellenben a boldogtalanok, a boldogokhoz intézett intő-levelek, melyek őket a világi dolgok s az emberi sors változására emlékeztetik. A férfiak általán fuvar-levelek, melyekkel az ég, mint legbecsesb jószágot, a nőnemet szál 1 itá e vi- lágra. Tulajdonképen minden nő számára csak egy ilyen fuvar-levél van szánva, de az „ekszpediczio“-kor történni szokott vétségből, némely nő egyet sem, másik meg két, három ily levelet is mutathat elő. Végre a nők az égnek hozzánk férfiakhoz küldött kegylevelei. E levelek többnyire úgynevezett rokonszenves téntával vannak Írva, melyeknek magasztos tartalmát egyedül oly férfi képes szellemi szemével megolvasni, ki tiszta szeretetből tudja ily levél üres lapjait, olvasható betűkké átvarázsolni. Kik férjnél vannak, rendeltetésük helyére már eljutott levelek. A hajadonok azonban postán marad úgynevezett p osterestantes levelek, melyekért majd eljönnek még, de ha einem viszik, ott vesznek ; attól azonban még sem tarthatnak, hogy mint közönségesen ily levelekkel a postán bánni szoktak, föl fognának bontatni, megvizsgáltatni s meg- égettetni. Az égből számunkra küldött e kegylevelek minél szebben vannak írva ,annál drágábban fizetjük meg a kaligrafiát. — Általán viteibérök is kissé drága; de örömest fizetjük. Cs, Városi és vidéki hirek. = luipimk mai tárcsájában Branko vies György ismerteti Rudnyánszky Gyula „Fényben, Árnyban“ czim alatt Áigner Lajos kiadásában megjelent költemény kötetének tartalmát. Mi ez úttal a legmelegebben ajánlva olvasóink figyelmébe e helyütt csak azt jelezzük, hogy a díszes kiál litásu kötet fűzött példányának ára 2 frt 40 kr., kötve 3 frt 60 kr. Amateur kiadás valódi japáni papirosra nyomva 10 frt. Kapható Budapesten Aigner Lajosnál, s Váczon Deuts Mórnál. = A Vácy- és vidéki néptanítók egylete f. évi márczius hó 28-án tisztújító közgyűlést tartand; melynek tárgysorozata: 1. Elnök-, könyvtárnok és pénztárnoki jelentés. — 2. Az 1886. évi augusztus havában tárgyalandó országos tanítói gyűlés előmunkálatai. — 3. Tisztujitás. — 4. Indítványok. = Jótékonyság. A váczi izraelita betegápoló egylet részére legújabban Báró Hirsch Mór és Bi- schitz Dávidmé urhölgy a pesti izr. nőegylet elnöke 20 Irtot adományoztak. A jó tett önmagát dicséri. = Adókivetés. Az 1886. évi időszakra kivetendő III. osztáljm kereseti adó megállapítása végett a bizotsági tárgyalások Vócz városát illetőleg a városház -tanács termében f. évi ápril hó 8-án veendik kezdetüket. Az érdekeltek figyelmét felhívjuk a tárgyalásokra. = Áílaákedvelóknek. Az állatkertben különféle fajú papagájok; kakadúk; kanárik és egyéb disz szobamadarak nagy választékban kaphatók jutányos áron. Ha a kívánt madár az állatkertben esetleg épen nem volna, úgy azt az igazgatóság a legmegbízhatóbb külföldi kereskedőktől kész megszerezni. Az állatkertijén elárusított madaraknak azon nagy • előnyük van : hogy azok már teljesen acclimatizálva vannak. Kívánatra az igazgatóság küld kimerítő árjegyzéket. Ugyan ott saját nevelésű különféle fiatal ebek kaphatók kitűnő példányokban s árjegyzék azokról is kapható. — A gyuró-gyógymódszer (másság e) újabb időben legkiválóbb orvosaink által igen jó eredménynyel alkalmaztatik zsugorok, bénulások és csúzos bántalmak elhárítására és megszüntetésére s e czélra a legjobb hatásúnak nyilvánittatik a Bráza y-f é 1 e sósbor szesz. Erre vonatkozólag Dr. Lőrinczy Ferencz ur, a k. k. orvosok orsz. egyesületének titkára, tüdő- és szívgyógyász, a következő levelet intézte Brázay Kálmánhoz : „Budapest, 1885. márczius 12. T. Brázay Kálmán nagykereskedő urnák Budapesten C s u z 0 s (rheumatikus) bántalmak- nál, az ezen betegségek következtében gyakran fejlődni szokott szívbajok elhárítása czéljából, valamint számos betegségnél, egyéb gyógyhatány mellett igen czélszerii az úgy nevezett b e dörzsölés-benőA „VÁCZI KÖZLÖNY" TÁRCZÁJA. »Fényben, Árnyban.« Költemények : 2=2.T^dn37á;n.s:z;:k:37- 0~37-vxlá.tól. — Ismertetés. — A „költészet“ oltárán kialudt a tűz, az arany borjut tomjénezi mindenki. Költeményeket nem olvas senki s éjjen azéit nincsenek valódi költőink. Ezt az okoskodást hallom egy évtized óta minden iépten-nyomon s bár meg valék győződve a helytelenségéről, csak most van alkalman azt megezáfol- hatni. Rudnyánszky Gyulának „Fényben Árnyban“ czi- mü vaskos kötetét olvasva, bátran oda kiálthatom a kishitüeknek: ime, a költészet tüze ki nem alszik soha s ha néha hívatlan papok veszik is az oltárt körül, akad olyan is, a ki Jápgoszloppá éleszti azt s éjjen azért hiszem hogy Rudnyánszky Gyula költeményeit mindenki fogja olvasni. A „Fényben Árnyban“ írója tiz évnek az örömét és bánatát; tiz évnek az üdvét és szenvedését; tiz évnek a tajjaszlalását és ismeret gyűjtését mutatja be kötetében, s bemutatja a költészetnek azon a hangján, azon a, nyelvén, a mely a szívben s az értelemben viszhangot kelt, a mely meghat és gyönyörködtet, a mely lantját azon magaslatról mutatja be, a hol a halhatatlanság kezdődik. A „Fényben, Árnyban“ nines illat nélküli szóvirág. nines képtelen kép, nines émelyítő tömjénezés, nincs természetellenes siránkozás ízlést lázitó szenvedély; de van értelem, van eszme, van bölcselem, van igaz érzelem, van lelkesítő erő, élesen ostorozó szatíra; van erkölcs és hit, van valódi haza és emberszeretet. A „Fényben, Árnyban“ nincs kínrímelés, nincs gondolati-erőszak ; de van formai szépség, mü- ( faji változatosság, egy szóval van benne: valódi költészet. A „Fényben, Árnyban“ költője nem fél kimondani az igazat, de nem is gyűlöli azokat, kik betörték a fejét; tudja jól s a „Múzsámhoz“ czimüben meg is mondja, hogy : „Halló nagy fül van elég, de mind süket a lélek, Napról-napra iszonyúbb a lét tragédiája, De a világ, sírja fölött, a bolondját járja!“ tudja jól hogy „Örökre eltűnt a szép világ“ s „Többé a lányt, ha szóra bajt, Nem védi hős aczéla ; S a lány is olyanért sóhajt, Ki gyönge, czifra, ezéda“ tudja jól, hogy : • „Rongy a világ; csak az él, a ki csal, Élte virágait agg, fiatal Elpazarolja . . . s szivében a hó.“ (A „Rongyszedő“) bár nem hallgathatja el, hogy: „Viszhangja nem kél ma a dalnak, Bolondság mélyen érzeni; A tapsot olcsó diadalnak Korcsmák bohócza élvezi.“ Az emberek rohanva élnek ; (íyönyört csupán a mámor ád. Utszéli rózsának, szegénynek, Por szállj a meg szűz himporát,“ bár zokogva panaszolja a „Húsz év“ czimüben hogy: „Viharok szétzilálták koszorúmat S nagyon nehéz a tövis-korona.“ , . . és a „Gyermek szeretnék Ienni“-ben : „Mindennap új bánatra ébredek, Mindennap meghal egy-egy örömem; Az élet terhe, mint virágon a Ráomlott kő, úgy fekszik lelkemen. Minél inkább óhajtom a verőfényt, Annál jobban borúi, sötétedik.“ . . . azért az emberszeretetnek s a költészetnek valódi hangján zengi a „Passiódban : „Az emberek, rideg biráim, Üldözzenek csak. bántsanak, Okulnak tán a más hibáin, A kikben oly sok a salak. Kedvök szerint évődve rajtam, S borzadva végzetem felett, Mely engem megtört, a viharban Ök talpra állnak, úgy lehet!“ és arra biztat a „Biztatóban“ hogy: „Legyünk bivebbek, igazabbak És jobbak, mint más emberek ; Gúny, rágalom, harag, kevélység H 1 t ü n k 0 t ne ingassa meg 1“ mert a „Gloria Dei“ szerint: „O 11 j á r az Isten s /. i 11 r ő Is z i 11 r e csak. Hol bűn csapjával küzd a nyomor, Hol az erényt legyőzi a salak, Hol gyönge szivet balvégzet sodor; A bői meddő tusák után az. élet Szégyent, csalódást, bánatot terem,
