Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-11 / 28. szám

tatott. Ezen javaslat kidolgozásával Csávolszky József elnöklete alatt, Udvardi Mihály, Krancz h e- rencz és Pap Béla bízattak meg.

11. Kucserá János, mácsai tanító azon indítványa, hogy jövőben a közgyűlés tárgysorozata a tagokkal közöltessék, elfogadtatott.

12. Jövő évi közgyűlés helyéül „Vácz“ jelöltetett ki.

13. Közp. gyűlésbe tagoknak: Udvardi Mihály és Bazsanth József választattak meg.

14. Véber Antal, szadai k.-tanító ^ a kér. tanító gyűlések útiköltségei rendezését kérvén, annak rendezése elhatároztatott.

15. Forgó Antal főgymn. tanár értekezett a természetrajzból, a növények életéből s fejtegető, hogy honnan merítik a száraz földön élő növények a táplálkozási anyagot.

Ezzel a gyűlés véget ért.

CSARNOK.

Babonás számok.*)

Szekeresék Jóskája azt tartja, hogy a számok közül mindig a páratlan a szerencsés. Kivétetik a szabály alól a 13. mely a legszerencsétlenebb szám a világon. Akárhány ember van, aki ha asztalnál tizenhármán ülnek, akár pénzért is fogad egy vendéget, tizennegyediknek. Azt tartják, hogy a társaság közül egyik, a 13-ik nem éri el a következő évet.

Az öreg Szekeres uram is nagyon babonás ember lévén, egyszer jól megjárta a bolondját a fölfogadott tizennegyedik vendégével. Ugyanis vendégéhez behívott egy hordárt 14-iknek s mikor a tisztelt hordár úr napszámoshoz illő buzgósággal teletömte a bendőjét minden jóval, Szekeres gazduram az ebéd végén még 50 krt adott neki borravalóul. De biz a hordár keveselte a napszámot s azzal állt elő, hogy egy tál ételt ő 30 kron alul senkinek meg nem eszik! Még a Herko Péternek sem ! Miután pedig az ebéd 7 fogásból állott, azért 21 hatos jár. Kér tehát alás- san még 1 frt 60 krt az ebéd végig műveléséért. — Biz azt meg kellett fizetni, mert Szekeres uram nem alkudta ki a napszámot előre.

Igen sok okos emberben is van egy kis idegenkedés a 13-as szám iránt, miután egy társaságban rendesen van egy két olyan egyén, a ki valami szerencsétlenséget hallott a 13-asról. Növeli az e szám iránti ellenszenvet azon eshetőség is, hogy néha csakugyan megtörténik, hogy egy társaságból, hol véletlenül épen 13-an voltak együtt, egy elhal. így a 13-as szám babonájára uj tápot nyújtott a spanyol király halála, ki 1885-ben meglátogatta az ottani kolerabetegeket. Egy alkalommal a betegek látogatása után az udvari ebédnél épen 13-an ültek s ezt legelőször a király vette észre. Nevetve jegyző meg az uralkodó, hogy majd meglátja, ki hal meg közülök egy év alatt. Az első ő volt ! — De hát ez igen természetes dolog. Hiszen senkinek sincs az orrára kötve, hogy meddig él ! — A 13-as szám babonájánál eszembe jut egy amerikai história, amit ezelőtt egypár évvel az újságokból olvastam. Az amerikaiak, nemcsak hogy nem félnek a 13-astól, de még azt

*) Mutatványul S i r i s a k a Andor „ABabonáról“ czimii müveitől. Ára 50 kr. Megrendelhető a szerzőnél Pécsett. Ajánljuk e közhasznú és erkölcsös müvet olvasóink figyelmébe.

' derekasan ki is figurázzák. Egy városban oly egyesületet alakítottak, melynek tagjai csak 13-an lehetnek. A ház, melyben az egylet helyisége létezik 13. ajtó. mvenkint 13 gyűlést tartanak stb. stb.

A 13 as szám babonája egész Európában el van terjedve. Es hol van az megírva, hogy a 13-as szám szerencsétlen ? Máshol nincs mint a népbutitó álmoskönyvekben, nó meg a tudatlan, babonás emberek fejében.)

A ö-es szám se kutya a babonának országában. Azt hiszik oly Szekeres-féle eszű babonás emberek, hogy a veszettség 9 nap, hét, hónap, vagy év múlva tör ki a veszett eb által megmart emberen. Füves Mari hires javasasszony is sokszor használja a 9-féle füvet, 9 fának 9 termő rügyeit. Szekeresné ifiasszony a tehén megrontásánál a 9 hangyazsombékot használja. Az is babonás, aki azt hiszi, hogy az orvosságot 9-szer keli bevenni, 9-szer fürödni, a sárgaságnál 9 kúrát kitartani stb.

A 7-es szám olyan extra a numerák közt. mint a boszorkány a rémséges babonás alakok közt. A magyar köznép „zsidószám“-nak nevezi, amivel azt akarja kifejezni, hogy szerencsés. — Az átkok közt is megfordul a 7-es szám ; ilyen a 7-rétü görcs és 77-rétii istennyila, a mely valakibe bele üt!

A 3-as szám is babonás numerus, de ez csak ötödik kerék a kocsiban. Azért ezzel nem is vesződöm. Szekeres gazduram se adna egy pipa dohányt sem a 3-as számért.

Papjaink és tanítóink nem hirdetnek szerencsés és szerencsétlen számokat.

Iskolázott és vallásos ember nem hisz a számok szerencsétlenségében, vagy szerencséjében. Nincs szerencsés és szerencsétlen szám.

Városi és vidéki hírek.

= A papszeutelés e hó 7-én vette kezdetét a kegyesrendiek templomában, a mikor az alsóbb rendeket és az alszerpapi rendet adta fel Neszve da István felszentelt püspök és káptalani helynök úr ő méltósága a végzett hittudományi hallgatóknak. A második és harmadik szentelés napjai változást szenvedtek, amennyiben a szerpappá ordinálás nem 9-én — mint lapunk múlt számában jelezve volt — hanem ma vasárnap reggel ment végbe, az áhlozárrá szentelés pedig 13-án fog megtörténni.

— A vác/i csaía 38-ik évfordulója alkalmával f. .hó 17-én reggeli 7 órakor a hétkápolnánál ünnepélyes gyászisteni tisztelet fog tartatni, mely után a honvéd szobornál a „Dalkör“ énekel s ünnepi beszéd tartatik s alkalmi költemény szavaltatik.- Fűs*«IőI»cbi idfiy.asck városunkból a lapunk múlt számában közöltekén kívül : D e d e György honvédszázados és neje Radegundban (Steierország), Reiser Henrik bőrkereskedő és neje Rohicson.- Ilskiivő. 8 tökl Imre, vasúti hivatalnok tegnap tartotta a székesegyházban esküvőjét a kedves B o k o r Margit kisasszonnyal, Bokor Claren- tius, volt irgalmas rendi főorvos unokahugával. Fogadják szerencse kivánatainkat!

= A lőegj lel ma, julius 1 1-én délután 4 órakor saját helyiségében közgyűlést tart, a Következő tárgysorozattal: 1. Főlövész jelentése. — 2. Számvizsgáló bizottság jelentése az 1S85. évi számadások megvizsgálásáról. — 3. Indítványok. 4. 12 választmányi tag választása.

— A kegy es re túli tornyok javára rendezendő mulatság érdekében f. hó 5 én a kaszinóban tartott nagy értekezleten elhatároztatott, hogy

a mulatság f. hó 25-én a lőház helyiségében fog megtartatni, melyre a belépő jegy ára személyenkint

1 írtban állapittaiftbtt meg. A rendezőség következőleg választhatott meg : Elnök ifj. Varázséji Gusztáv, alelnök Dr. Csányi János, jegyző Fóthi Gyula, pénztárnok Millmann Géza, gazda Lencso Sándor és 20 bizottsági tag. — A meghívók még e hét folyamán fognak szétküldetni. Hiszszük, hogy a jótékony czél iránti tekintetből közönségünk meleg pártolásában fogja részesíteni e mulatságot, melynek sikerén a rendezőség buzgón fáradozik s mindent elkövet, hogy annak fényét emelje.

= A választók ki igazi lőtt névjegyzéke már vissza érkezett a megyétől. E szerint a választók száma: régi jog alapon 11, földbirtok alapján 88, ház után 210, megtelelő jövedelmi alapon 479, értelmi alapon 123, összesen 911. A választók kiigazított névjegyzéke folyó hó 5—25-ig lesz a városházán, a jegyzői hivatalban d. e. 8 — 12-ig és d. u. 2 — 4-ig megtekintés, vagy lemásolás végett kitevé. Az 18f4. évi XXXIII. törvenyezikk 44. 45. 46. és 53. $§-ain alapuló netáni felszólalások f hó 15-ig a hatóságnál írásban benyújtandók, mely felszólalások a netáni észrevételek megtehetése végett szintén f. hó 25-ig mindenki által megtekinthetők lesznek.

— Az aratás. Mint bennünket járásunk különböző helyeiről értesítenek, az idei aratás épen nem lesz^ a jók közé számítható, sőt a középtermésen alóli. A rozs, árpa és búza, amellett, hogy minőségre nézve sokkal rosszabb, mennyiségileg is alig teszi a tavalyinak egy harmad részét. Rósz termés, phylloxera, nagy adó ! Hová jutunk ! ?

= A füzes ligetről nem régen azon örven hetes hirt közöltük lapunkban, hogy abba a városi hatóság a közönség kényelmére padokat helyeztetett el. A városi hatóság ezen intézkedése szives fogadtatásra talált. Most csak az volna kívánatos, ha a hatóság a szemet és trágyának a füzes ligetben való lerakását is megakadályozná és ellenőrizné. Mert trágya dombok tetején sétálni úgy hiszszük senkinek sincsen ínyére 1

= I*esl megye évnegyede» közgyűlése

f. 12-kén s a következő napokon lesz megtartva. A tárgysorozat 163 számot foglal magában a melyek közt, az alispáni évnegyedes jelentésen kiviil a következő nevezetesebb elindézendők vannak u. m. : a Károlyi Sándor gróf által bemutatandó megyei hitelszövetkezeti és községi hitelszövetkezeti alapszabályok. — Bellaágh Imre tiszti főügyész véleményes jelentése Nagy-Kőrös város szervezési szabályrendelete iránt, — Czegléd város polgármesterének jelentése, a városnak az osztrák magyar ál lám vasúttal u. n. iparvágány elkészítése iránt kötött szerződése tárgyában. — Torontálmegye közönségének átirata a csángók támogatása érdekében, — Máraraarosme- gye közönségének átirata, a melylyel az ottani megyei közállapotok tárgyában hozott határozatait tudomás vétel végett közli, — az elhalálozás folytán üresedésbe jött Vácz felső járási szolgabirósegédi állás betöltése. Ezúttal egy olyan aktus is megy végbe a milyen nemcsak Pestmegye, de más megyék közgyűlésén is, 1848 óta, igen kevés fordult elő, t. i. : nemesi oklevél kihirdetése; a magyar nemes neve, a ki a kihirdetést kéri : Lieder d’ Eilevaux Ottó.- Orvosi műtét. Dr. Nagy Ármin, helybeli gyakorló és járási orvos folyó hó 7-én V a d a s s József szigorló orvos segédkezete mellett egy érdekes műtétet végzett egy 15 éves leányon. A beteg mindkét lábának ujjperczei a Budapesten rajta egy Ízben véghez vitt műtét daczára üszkösödésnek indultak' és ez a leánynak már-már halálát okozta. Dr. Nagy Ármin az üszkösödésnek indult csont részeket sikeresen eltávolította és remélhető, hogy a leány élete és mindkét lába meg lesz mentve.

— Véres korcsmái támadás. Szerdán, fo lyó hó 7-én egy rákóczi utczai korcsmába betért Ekhárd Károly kis váczi talígás több tárA „VÁCZI KÖZLÖNY" TÁRCZAJA.

Dal.

Nem bánod, a nyár hogyha hervad S virágot többé nem fakaszt;

Hisz égő nyár virul szivedben —

Ugyan mért sajnálnád te azt?

Nem szánod, a nap hogyha lankad,

S nekünk nem ád több új tavaszt ;

Imikédben tisztább fény világol —

Ugyan mért sajnálnád te azt ?

Te boldog vagy, hiszen szeretnek,

S nem nézed, hogy ki kér vigaszt;

S ha szivem érted megrepedne —

Ugyan mért sajnálnád te azt?

s.

A konczert grófnő.

— Eredeti tárcza. — írta: 33.

Legutoljára talán három óve már, a lagúnák városában láttam ólcet. A konczert grófnőt és leányát.

Szép augusztusi éj volt. A canalek bágyadt, fülledt levegőjét friss szellő kergette el, magával hozva a nyílt tengerről az üdítő, sós illatot. A piazza di san Markón elült a zaj. A bóbitás galambok' rég megvoniiItalc a campanile csipkés rovátkái közt, a

zenekar hazatakarodott, a járó kelők eltűntek a szűk sikátorokban, csak nehány spleenes angol és szőke fürtű, pápaszemes német ült némán a kafé Tortóni márvány asztalainál.

A saison morte dühöngött Velencze fölött. Az ólomkamrák tikkasztó melegét éreztük a Lido partján is, s az unalom shakespearei mérveket öltött. Még az örökké vidám gondolierik is Lénau bús lovagjaivá változtak; az éj csöndjét nem verte föl a „Bella Venetia“ únos-untig hallott édes bús dallama, csak távolból, a canale grande felől hangzott a vapöretto fütytye. Kikötött s mint a napszámos fárasztó munkája után, hosszú sóhajjal tért nyu galornra.

Ábrándok lopóztak szivembe öntudatlanul. A hold ezüst lepellel vonta be a Dogane hatalmas kupoláját és végig táuczoltatá sugarait a piazzetta márvány koczkáin. Képzeletemben feltűnt a XVI. század ártatlan, bájos leánykája, ki illatterhes, langyos éjéken, rózsákkal borított gondolán ül jegyese oldalán s merengve nézi a csillagokat. Valamelyik zsi- bárusnál láttam ezt a képet, s most akaratlanul megelevenült előttem. Szinte hallani véltem az ifjú lázas suttogását, s azt az olvadó, meleg hangot, me lyen a fehér ruhás tündér válaszát rebegi.

— Álmos vagyok, — selypitett egy hang mögöttem s egyszerre kiragadott ábrándjaimból.

Hátrafordultam: — lei beszél itt magyarul?

Termetes, elhízott asszonyság ült az egyik asz- 1 álnál, mellette egy leányka. Félhomály födte őket, de szemem a félhomályon át is tisztán látta, hogy két ritka teremtés ez az asszony, meg ez a leányka.

Negyven és ötven év közt lehetett a kövér hölgy. A kié It,ség mintaképe. Széles, petyhüdt ar ezán mikroskópivnn sem fedezte volna fel a szépséget, de szemei, ah a szemek ! — még mindig tűzben ragyogtak. Vastag ajka felbillent s inegsárgult fogak vigyorogtak elő. Viharrongált, tollas Rembrandt kalap trónolt hamis fürtökön s megkopott, fekete csipkés selyem ruha vetett ránezokat az egykor termetes, de most láthatólag rokkant bájak fölött.

A kis leányt félig elfödte. Az első pillanatra csak a világos vászonruhát és a nagy szalmakalapot láthattam. A székrecsegésre mindketten feléin fordultak, s most a holdvilág egyenesen rájuk veté áruló világát.

A borzadály lepte meg minden tagom. Kísérteties arcz meredt reám a nagy szalmakalap alól, egy női arcz, melyről nem tudta volna senki sem megmondani : gyermek arcza, vagy egy elvirágzott korán leélt asszonyé? Mintha Grévin viasz múzeumából hozták' volna. Nagy üveges szemek, fakó arcz- bőr, melyet a hold még sápadtabbá tett, elnyúlt vo nások és festék a leyrikitóbb összevisszaságban e különös, félelmes arezon. Az unalom szinte kiáltott szája szögletéből s a nagy, kékes gyűrűk szeme alatt átvirasztott éjekről tanúskodtak.

Ez a vénasszonyi fej gyönge, kis gyermeki testen nyugott. Sovány karok, még soványabb lábszárak és igazán darázs derék, melyet egy magyar paraszt keze kényelmesen átfoghatott volna.

Soha ilyen ellentét a fej és a test között. Mar mincz év különbség volt a kettő között.

A vén asszony, kis leány rám meresztő nagy szemeit s aztán vontatott, éles hangon szólalt meg:

— Mama, ez az úr hámul minket.

Tehettem volna, hogy játszom a külföldit s nem figyelek' szavaikra. De a kíváncsiság égetett, meg tudni : kik e különös lények, kik elhanyagolt toilet