Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-11 / 28. szám

sával egy kis borra. Vadkerti Pál, ki szintén köztük volt, egyszerre egy kést rántott elő és azt mindnyájuk meglepetésére a mitsem sejtő Ekhard nyakszirtjébe döfte. Midőn ez magát a támadó ellen védelmezte, ezen felül még lágyékába is belemártotta kését. Ebből véres verekedés támadt, melynek a helyszínén gyorsan megjelent rendőrség azzal vetett véget, hogy a verekedőket szétugrasztotta, a támadót pedig vasra verve a városházára kisérte. Ekhard a rögtöni orvosi segítség folytán túl van a veszélyen, Vadkerti pedig a járásbíróság börtönében várja méltó büntetését.

= A- vác/,t far. status-quo elemi népiskola ez évi zárvizsgáit a következő sorrendben tartja meg : Vasárnap, f. hó 11-én az I A. és B. osztályokban ; — hétfőn, f. hó 12-én a II. osztályban ;

— szerdán, f. hó 14-én a III. osztásban és csütörtökön f. hó 15-én a ÍV. és V. osztályban. A vizsgák délelőtti 9 órától 12 óráig tartanak. A leánygyerme kék kézimunkái szombaton, f. hó 17-én d. e. 8—10-ig és d. u. 2 —4-ig lesznek a hitközség tanácstermében megtekintésre kitéve. — A zárünnepély ugyancsak szombaton d. u. 4 órakor lesz megtartva. A vizsgálatokon minden érdeklődőt és tanügybarátot szívesen látnak.

= Kifogott katouaszökevény. Eolyó hó

8-án, csütörtökön Búzás Sándor, helybeli fodrász a Duna túlsó oldalára átcsolnakázva, ott egy katonát vett észre, ki az Esztergomban állomásozó 26. gyalogezred ruháját viselte, de hiányzott kardhüvelyéből a szurony. Búzás az illetőt, kérelmére, csolna- kába vette és áthozta Váczra. Útközben tudta meg, hogy ezen egyén engedély nélkül hagyta el ezredét és miután kérdéseire zavart feleleteket adott, átlátta, hogy szökevénynyel van dolga. Átérve, magához szólította a Duna parton álló Kovács Simon Jánost, kinek segélyével a szökevényt a városházára kisérte. Itt tűnt ki, hogy az illető szökevény neve Naszály Mihály, kőszegi születésű és hogy az Esztergomban állomásozó 26. gyalogezred 12. századában szolgál. A városi hatóság megtette a szökevény átadása iránti lépéseket.

= A magán zálogházak n.j kamatlába.

Lapunk márczius hó 14-diki számának 36°/0 czimü vezérczik leében rámutattunk azon visszaélésekre, melyek városunk egy magán zálogházában űzetnek. A fővárosban a sajtó gyakori feszólalásainak a magán zálogházak kizsákmányoló rendszere ellen van egy kis foganatja. Mert a fővárosi tanács az ékszerek után szedhető kamatlábat 24°/0-ról 15°/0-ra és egyéb tárgyak kamatlábát 36°/q-ról 24°/u-ra szállította le. A főváros tanácsának ezen határozatát a belügyminisztérium jóváhagyta. Idején volna már, ha városi hatóságunk is hasonlóképen intézkednék és megóvná a szorultságban lévő közönséget a kizsákmányolástól.

= A tftxoltók tolóiéivá ja. Tűzoltóink régen érezték már egy tolólétrának hiányát, mert a közönséges mászó létrákkal veszély idején emeletes házaknál semmire sem mehettek. A tűzoltó parancsnokság, dicséretére legyen mondva, a legutóbbi időben beszerezte a tolólétrát is. De nem hagyhatjuk felem ütés nélkül azon körülményt, hogy a parancsnokság mellőzve hazai gyártmányainkat, egyenesen Linczből hozatja a tolólétrát, holott hazánkban is vannak oly gyárak, hol ezen eszközt ugyanily árban és minőségben megkaphatta volna. Úgy latszik a parancsnokság is azt tartja, hogy csak az a jó, a mi külföldi, pedig a tavalyi országos kiállítás alkalmával az ellenkezőről győződhetett volna meg.

= A pestmegyei hitelszövetkezet. A Károlyi Sándor gr. által indítványozott Pest-Piüs- Solt és Kiskun vármegyei hitelszövetkezet tárgyában a megyei közgyűlése által kiküldött bizottság elkészítette részletes javaslatait az életbe léptetendő szervezetről. — E hitelszervezet a központi megyei

hitelszövetkezetből és az ehez csatlakozó községi hitelszövetkezetekből fog állani. A bizottság a holnap megtartandó megyei közgyűlésen elő fogja terjeszteni munkálatát.

= Az uj zárt levelezőlapok használatba . vételét közönségünk egyik része nem fogta teljesen ; jól fel; a mennyiben többen azon hitben vannak, hogy a 3 kros zárt levelezőlapok az ország bármely részébe küldhetők. Ezen felfogást helyes útra terelve ' azon magyarázattal szolgálunk, miszerint a 3 kros zárt levelezőlapok egyedül a helyi forgalomra való I használatra adattak ki, igy tehát azok használata csak a feladási postahivatal székhelyén bir érvény- I nyel. Az 5 kros zárt levelezőlapok Magyar- Ausztria- és Németország bármely helyeire küldhetők. Megjegyeztetik azonban, hogy a külföld egyéb helyeire szóló zárt levelezőlapokat a mennyiben azok tulajdonképen bel és külföldön leveleknek tekintendők, mindenkor a teljes levéldij illetékre kell kiegészíteni. Ezen levéldij illetéket levél jegyek felragasztása által kell pótolni, melyek a zárt levelezőlapon már kinyomatott levéljegy mellé alkalmazandók. A helytelenül díjazott, illetve használatba vett zárt levelezőlapok a postahivatalok által pótdijjal terheltetnek meg. Ezen pótdij akkép értelmezendő, hogy ha p. o. valaki egy 3 kros zárt levelező lapot Budapestre vagy más helyre küld, annak czimzettje a rendeltetési helyen 7 krnyi pótdijat tartozik fizetni. Nehogy tehát ezen postai újítás folytán a közönség a zárt levelező lapokat továbbra is tévesen használja, s a nem tudás következtében a czimzetteknek gyakran felesleges költséget okozzon, kénytelenek voltunk ezen tárgyat kimerítőbben jelezni, s közönségünk tudomására hozni, azzal, hogy helyben a 3 kros, a fenti országok egyéb helyeire pedig az 5 kros zárt levelező lapokat kell használatba venni.

Irodalom.

= Megjelent ujkönyvelt. A „Népfelkelésről" szóló 1886 évi XX. törvéuyczikk. Uthaigazitással szolgál azon kötelezettségek iránt, melyekre az uj törvény mindenkit kötelez. Ezen nélkülözhetlen könyvecskének ára 10. kr. „Nehány szó a nemzetségi kérdésről.“ Irta : Mocsáry Lajos : Mint czime is mutatja szerző egy fontos társadalmi kérdéssel, és azon módozatokkal foglalkozik, melyek melleit ezen kellemetlen ügy megoldást nyerhetne. Ezen feltűnést keltett röpiratot ajánljuk az érdeklődök figyelmébe. Ára: 50 kr. — „Kortársaink. - Életrajzi vázlatok. Szerkeszti : E>r. Fésűs György. A legújabb füzetben Pór Antal Ipolyi Arnold nagyváradi püspöknek életrajzát közli. Egy füzet ára 1 frt. — Árpád sírja kimutatott az ó-budai Victori-téglagyár lelkén megtalált fehéregyház szentélyében. Álba Mária, mint Árpád holfekvésénelc meghatározása.. Mindkettőt I)r. Wekerle László irta. Szerző ezekben kizárólag hivatalos, hiteles okmányok alapján oszlatja el azon kételyt, mely Árpád sÍrja positiv értékének eddig útját állotta. Ara: 2 frt. — „A községi közigazgatás kézikönyve. Elméleti és gyakorlati útmutató a községi közigazgatás minden ágában, különös tekintettel a m. kir Belügyminiszter 58285/1884 számú közrendeletével kibocsátott s a községjegyzői I szigorlatra vonatkozó szabályrendeletre. A legújabb törvények j alapján irta ; Dobozi István. Ezen munka czélja ä manapság ! annyira elharapódzott „közigazgatási" férezmunkákat ellensu j lyozni, a mellett a községi és körjegyzők, elöljárók, szolgaidnak, megyebizott mányi tagok, adó- és katonaügygyel foglalkozók-, ügyvédek, lelkészek és tanítók, de különösen közjegyzői szigorlatra ké zülők részére oly kézikönyvet nyújt, mely a valódi községi közigazgatást a leghivebbben tárja elénk. Ezen 2 vaskos kötetben és már negyedik újonnan átdolgozott kiadásban megjelent munkának ára 8 frt. — „Gyíimölcsészeti és konybakerté- szeti füzetek.“ Kiiadja: az országos magyar gazdasági egyesü- ! let. Szerkeszti: Villási Pál. Megjelen havonkink egyszer. Elő- . fizetési ár egész évre 4 frt, félévre 2 frt Egy füzet ára 40 kr. — ' „Magyar-Olasz szótár.“ Összeállította több fiumei tanár Fontos j szolgálatot, tesz azok számára kik az olasz nyelvet tanulják. Ára 2 frt Mindezen könyveket ajánljuk olvasóink és a nagyközönség figyelmébe. Kaphatók : Váczon, Deutsch Mór könyvkereskedésében.

Közgazdaság.

== „Aziemla“ osztrák-franczia elemi- és baleset-biztosító társaság. — E társaságnak f. bó 12-én, ő Fensége Poninski Calixt herczeg elnöklete alatt megtartott, III. rendes közgyűlésében Sienkiewicz D.. az igazgató beszámolt az 1885. évről. E szerint a díjbevétel tűzbiztosításáért 2,401.205 frtot, jégbiztosításáért 593.554 frtot, szállitásbiztositásért 407.995 frtot tett ki. — Az összbevétel a tartalékok kozzászámitása mellett 4.573.364 Írtra rúgott fel. Ezzel szemközt kitesznek a kiadások, kárfizetések — viszonbiztositások stbért a lüzosztályban 2,412.777 frtot, a jégbiztositásibau 565.498 frtot, a szállításban 262.566 frtot. Az összes tartalékok az év végén eltekintve a részvénytőkétől - 1.252.088 frtot tesznek ki.— A tiszta nyeremény ösz- szege 179.647 frt, a melyből — a különtartalékok javadalmazásainak levonása után — közgyűlési határozat folytáo 8°/0 osztalék fizettetik ki.

Szerkesztői üzenetek.

= Mepliist ónak. Beküldött tárczájának egyedüli érdeme a jó izü humor; de miután azt csak kellő átdolgozás mellett közölhetnek, — arra pedig időnket nem pazarolhatjuk, — ezúttal tárczáját végsorainak megfelőleg nyugalomra küldtük.

= S'i.. ,S. Mindkét czikkét átdolgozva közölni fogjuk alkalmilag. Dolgozait ezentúl is szivesen látjuk.

N y i 11 - t é r.

Csak az orvosok ítélete irányadó arra nézve, hogy valamely gyógyszer bizonyos betegségekben hasznos-e vagy nem. Az általános használatba vett Brandt IL gyógyszerész svájezi labdacsait illetőleg számos egyetemi tanár nyilatkozataira utalunk. E labdacsok megnyerték az orvosok egybehangzó dicséretét, s kétségtelen, hogy ennek köszönhetik ama roppant nagy elterjedésüket, a melyben manapság mint kellemes, biztos és ártalmatlan hashajtó szer részesülnek.

Búcsú.

Fogadják mindazon jó barátaim és ismerőseim, kiktől Váczról való eltávozásom alkalmával személyesen el nem búcsúzhattam, e sorokban szívélyes isten hozzádomat!

Vácz, 1886. jnlius 1.

Perud! Igníicz

nagyenyedi fegyintézeti igazgató.

Laptulajdonos és felelős szerkesztő :

Varázséji Gusztáv.

Árverési hirdetmény.

248/1886. szám. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a váczi kir. járásbiróság 2474. sz. végzése által Ferenczy Sándor vaáli ügyvéd javára, Nagy Kálmánná és Czuczor Istvánná váczi lakosok ellen 145 frt tőke, ennek 1880. évi január hó 23-ik napjától számítandó 6°/0 kamatai és eddig összesen 56 frt 65 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 515 frt 19 krra becsült magánkövetelések az 1881. 60. t.-cz. 129. § a értelmében nyilvános árverés utján eladatnak, illetve értékesíttetnek.

Mely árverésnek a 1955/1886. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Váczon a kir. jbíróság árverési termében leendő eszközléséire ISSfi-ik év Julius hó IG-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is a vételár azonnali kifizetése mellett eladatni fognak.

Kelt Váczon, 1886-ik évi julius hó 3. napján.

Denier István kir. bírósági végrehajtó.

Eladó egy zongora.

Hol? megmondja a kiadóhivatal.

Kerestetik egy zongora

bérbevételre. Bővebbet a kiadóhivatal.

i

teben fagylaltoznak Veleneze legelegánsabb kávé- háza előtt.

Felkeltem s hozzájok léptem.

— Bocsánat asszonyom, önök magyarul beszélnek, ez keltette fel kíváncsiságomat. Magyar vagyok én is. _ _ , ,

A. me°depetes es az öröm czikkazott at a követ hölgy arczán. Hirtelen végig futott pillantása öltözékemen s úgy látszik, meg volt elégedve. A párizsi szabás jó ajánlólevél mindenütt s aífektált de nyájas hangon kérdé:

— Szabad tudnom, kicsoda ön uram.

Bemutatta,m magam. Melléjük ültem s öt perez

múlva tudtam történetüket, már t. i. annyit, a menynyit a különös hölgy jónak látott elmondani. Hogy ő egy emigráns gróí özvegye, kit magyar gentri családja elhagyott, hogy leánya, a kis Desirée nagy művésznő, ki már bejárta vele az egész világot s mindenütt hirt, dicsőséget aratott

Végig néztem toilettejükön. Hol maradt a hír s dicsőség mellett a vagyon ? mely rendesen karöltve

jár amazokkal. ...

_ Flipen Trouviliéből jövünk, — hadarta a

grófnő, egész zagyvalékét keverve beszédébe a német franczia és olasz szavaknak. Megyünk innen Magyar országba. Viszem a kis Desiréet falura. Pihenni kell szegényeknek, mert a körút megviselte egy kissé. Azért olyan sáppadt. Ne gondolja ön, hogy mindig ilyen Hogy miért használ festéket es rizsport? kérdi ön. Csupán szeszélyből._ Nem tudok parancsolni, neki, annyira szeretem, annyira rabja vagyok az^ en imádott kicsikémnek, pergette gyorsan az irigylésre méltó marna, magához ölelve a fonnyadt, beteges gyermeket, ki szó nélkül és komoran bámulta mell tii met.

— Hol lakik ön ? A Hotel Banérben ? Oh mi privát lakást fogadtunk fél, csak étkezni járunk hotelekbe. Hol lesz ön holnap délután ? Bizonyára meg akar látogatni bennünket ? Szivesen fogadnám, de tudja igy átutazóban, rendetlenül vagyunk. Inkább csak a vendéglőben találkozzunk. Nos, hol szokott ön ebédelni ? Mondtam egy helyet nekik, a hová soha nem jártam és siettem eltűnni.

Kalandornő, volt meggyőződésem, a ki rám akarja magát kötni. Köszönöm, nem kérek belőle. Régiségekkel nem foglalkozom, az éretlen gyümölcs pedig rósz is, tilalmas is. Tanácsos lesz eltűnni előlök, mert elég könnyelmű valék, szállásom czimét tudatni az özvegy grófnővel. A másnapi déli vonat több másokkal együtt engem is röpített Firenze bájos halmai felé. Csak nem akart fejemből kimenni a különös pár képe. Az anya még hagyján. Elvénült chansonette énekesnőt láttam eleget, mind szakasz- í tott mása neki. De az a leány, az a tizenegy éves j gyermek, igazi tünemény. Önkéntelen is az éretlen j gyömölcs jutott eszembe, melyet idő előtt megaszal- j tak. Megaszalta a kóbor, kalandor élet, öt hosszú j éves viszontagság, a nélkülözések és fáradalmak lán- czolata s talán — ki tudja — a kicsapongások is?

Vájjon kicsodák?

Igazat mondott-e az asszony, mikor grófnőnek, magát zongora és leányát énekmüvésznőnek mondotta ?

Igazat mondott. Pár hó múlva tudtam meg, mikor a vigadó falán egy nagy plakát jelent meg — X grófnő és leánya konczertjét.

Annyi gyöngédség volt bennem, hogy nem mentem el megnézni kudarezukat.

De hallottam róla újságíró barátaimtól, kik un átkozták' a füteilen üres teremben és szánó mosolylyal

I

hallgatták a termetes hölgy erőművi gyakorlatait az ártatlan Bősendorferen és a kis leány nyafogós fejletlen hangját.

Végül fütty is volt s a grófnő dühösen vonult vissza a pódiumról leányával. Ugyanakkor elmondták nekem, hogy az asszony előkelő család sarja s tényleg neje volt egy külföldi ágról szakadt grófnak. A leány — az már nem dicsekedhetik keresztlevelével. Egy rovat, az apa nevének rovata, üresen maradt s nem feledékenységből.

A konczert grófnő akkor eltűnt a fővárosból, ki tudja, hová, melyik külföldi hoteliér siratja látogatását. ’

Két év óta azonban neve ismét szerepel. Vidéki lapok hozzák a hirt: „A konczert grófnőt és leányát a rendőrség városunkból.“

Kitolonczolták! Ugyan miért ? kérdik önök. A felelet nagyon prózai. Ö méltósága egy konczertért. végig zsarolja a tehetős családokat, befonja a kereskedőket, becsapja a szállodásokat és mind ezeken felül kihívóan szembe száll az udvariatlan kritikusokkal, kik nem akarják elismerni, hogy leánya igazi csalogány, Nilson és Patti egy személyben, nem is szólva a saját művészetéről.

Ma Szeged, holnap Gfynr, azután Arad, Komárom és isten tudja, melyik város pletyka köreinek van alkalkalma beszélni a konczert grófnő és leánya kitol onczoztatásáról.

Oh Debreozen ! . . . Oh Pozsony ! . . . Mar csak kevés város esik körútba. Mi lesz aztán ? A gróf kisasszony női, fejlődik . . . Szegény Desiree !

„O. Ö.“