Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-10-19 / 43. szám

VI. évfolyam. HELYI S ÉKIÉRDEK Váoz, október 43. szám. ^é—gg, 0 HETILAP. KlőiizetüNi árak : Évnegyedre................................................................1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható Derítsek Mórnál (Városház épületében.) Hirdetések: Nyilt-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora.......................... 30 kr. s többszöri hirdetésnél kedvez­Bélyeg illeték ményben részesülnek. minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadó hivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Vácz, Gasparik-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leve­leket nem fogadunk el. Alakítsunk ipartestületet. (A. B.) Folyó hó 1-én az 1872. évi VIII. törvényezikk hatályát vesztette és helyette az 1884. évi XVII. t.-cz. lépett életbe. Ezen uj ipartörvénynek úgy előnyeit mint hátrányait is e lapok hasábjain már ismertettük. E törvény­nek, tagadhatlan, hogy igen fontos és iparo­sainkra, valamint az ipar felvirágoztatására mé­lyen beható intézkedései is vannak. Jóllehet eddigi ipartörvényünknek is voltak úgy az ipa­rosokra mint magára az iparra vonatkozó elő­nyös intézkedései, de sajnos, hogy eme ipartör­vény a várakozásnak épen nem felelt meg; mert kezdettől fogva a hatóságok részéről kellően végrehajtva nem lett. Maguk az iparosokból alakult szakipartársulatok pedig a törvény által önhatósággal felruházva nem lévén, a hatóságok által elhanyagolt ellenőrzést, a legjobb akaratuk daczára sem voltak képesek ellensúlyozni. A most hatályba lépett törvénynek egyik intenczi- ója épen az, hogy az iparosok saját érdekükben a legfontosabb intézkedéseket önmagukból ala­kított testület által hajtsák végre. Ez által véli a törvény a múltban az ipar­viszonyokban s főkép a mesterségekben majd­nem általánosan beállt hanyatlást és hátramara­dást, de kivált az iparviszonyokban tapasztal­ható szervezetlenséget és rendetlenségeket kiir­tani. Azon gond és figyelem, melyet az egész ország és maga a törvényhozás a most életbe lé­pett ipartörvényre fordított, az az általános óhaj, hogy az iparviszonyainkban s kivált a mestersé­A..VACZ1 KÖZLÖNY" TARCZ AJ A. Erzsi lovagjai. — Beszélyke. — Irt»: I? x é m József. I. Hárman voltak. A szép, szellemes Erzsi válogat­hatott volna köztük, de izive már rég le volt kötve. A nyalka Dónesy Aladár szentül hitte, hogy ő a válasz­tott, Berényi Imrének álmában sem jutott volna eszébe, hogy a lány másra gondol mint ő rá; és Atádi Osz­kár a legboldogabb emlékkel szivében gondolt esz­mény képére. Kinek volt igaza? No a kérdés egyenes sértés Imrére, hisz ha nem is jelent még meg a hymen hir, de a rokonság s a legközelebbi ismerősök mind tud­ták, hogy ő már vőlegénye is Erzsinek. De hát a lány oly hideg, tartózkodó, — sőt rejtélyes — ki tudna ellenállani, hogy ne firtassa, hogy hát miképen is áll a három lovag szivügye s nincs-e valami titkos imádó, a ki a vőlegény háta mögött reménykedik, még pe­dig nem is alaptalanul. Egész talánynyá vált a hármas ostrom, a mig aztán egy n,^p furcsa felfedezés lepte meg a két ki­játszott udvarlót. Könyves Erzsiék fenyő ligete szomszédos Atádi Oszkár siirü szép parkjával. Balra a szőlők terültek geknél most uralkodó szétfoszlás összetartás, kellő rend és az érdekelt elemek alkalmas felbá- toritása által helyettesittessék: annál kívánato­sabbá teszi, hogy azon fontos teendők, melyek az első fokú iparhatóságra, városunkban a vá­rosi tanácsra, de különösen azok, melyek a meg­alakítandó ipartestületre vannak ruházva, — komoly és szorgos elintézés tárgyát képezzék. A törvény a szükséges rend fentartása végett el­rendeli, hogy a tanonczok felvétele az első fokú iparhatóságnál történjék, hogy a tanonczok mind az iskolában, mind a műhelyben hatósági közegek által is ellenőriztessenek, hogy a segé­dek munkakönyvekkel elláttassanak, hogy a gyárak kellően megvizsgáltassanak, hogy az iparosok, segédek és tanonczok kellő lajstromok­ban folytonos világlatban tartassanak. A törvény az iparos elem önérzetének és mivelődési fokának emelése czéljából elrendeli a tanoncz iskolák alkotását, a tanonczok isko­láztatását, meghonositja a mesterek és segédek közt felmerült viszályok, valamint a segédeknek egymás közt felmerült egyenetlenségei elintézé­sére a békéltető bizottságot, a hatóságok mellé iparos megbízottakat alkalmaz. E valóban fontos teendőknek elintézése legnagyobb részben az ipartestületek hatásköréhez tartozik. Azért figyelmeztetjük iparosainkat, használják fel a törvényemé kedvezményét és törekedjenek jo­gukkal élni, mutassák meg, hogy a törvény szel­lemében saját legfontosabb belügyeiket önálló hatáskörrel el tudják intézni és alakítsák meg az el. Az igmándi határ e pontja egész kis paradicsom hiróbeu áll. Imre és Aladár séta lovagásai alkalmával erre vették utjokat. A vőlegény magába merült s úgy ve- télytársa is szótlanul haladt mellette. Tári mind kettő­nek gondolatai Erzsi körül pihentek meg. Messze té­velygő tekintetük mindenütt őt látta; a fenyvesben, hol annyiszor sétáltak vele, a balra elterülő réten, hol virágokat szedtek együtt, s a 3zederfa — soron, mely­nek egy padján tán mind a ketten először szoriták kezét dobogó szivükhöz s ön feledten rebegték a leány fülébe: szeretem, szeretem ! S e pádról nevette ki Aladárt hangosan, kegyetlenül . . . A mint aztán igy elméláztak hirtelen megpillan­tották a fenyves liget szélén Erzsit. Hogyan ? Kit ke­res ott ? És ni ni . . . ott a park szólón Oszkár áll. Ah, lám tehát titkos találkozó. Nem telt bele három perez és Erzsi átfonta kar­jaival szerencsés lovagját. No ez határozott színvallás volt. E fölött már semmi kétség nem foroghat fönn. A leány tehát választott Aladár is, Imre is vereséget szenvedett. A meglepett Aladárt a csalódás és káröröm kínos kaczajra fakasztá. Nevetnie kellett a csúffá tett vőle­gény hüledező arcza láttára; s aztán oda léptetett Borsosához és kezet szorított vele . . . Testvérek a ku- darezban. Imre még az nap nagy körútra indult birtokaira Aladár pedig még este boszutól szomjuhozva felkereste a győzelmes vetélytársat. • ipartestületet városunkban, ne irtózzanak némi anyagi áldozattól, a melybe az ipartestület meg­alakítása kétségen kívül kerülni fog. Hiszen, ha az egyes szakipartársulatok a megalakítandó ipartestületben érdekeiket külön akarják képvi­selni, ezt a törvény értelmében megtehetik úgy, hogy az alakítandó ipartestületet a szakiparok szerint osztályozva szervezik, sőt még meglevő vagyonukat is különösen kezelhetik és az alap­szabályokat ezen értelemben szerkeszthetik. Ne várják iparosaink azt, hogy a városi tanács mint első fokú iparhatóság érdekeiket úgy fogja képvi­selhetni mint az ipartestület; mert erre a mun­kaerő hiányában is már képtelenné válik. Ezen ipartörvényben foglalt intézkedések csak akkor fognak a kívánt sikerre vezetni, ha iparosaink az iparhatósággal karöltve, jó egyet­értésben törekesznek a törvény szavait és szel­lemét végrehajtani. Ha a hatóság akkép jár el a törvény végrehajtásánál, hogy az iparosokban szakértő tanácsadót talál és’viszont az iparosok a hatóságban ügyeik erélyes támogatóját: akkor « törvény szellemének megfelelően valószinűleg a siker kedvező lesz. A városi tanácsnak mint első fokú iparha­tóságnak is kiváló gondját képezze városunkban az ipartestület létesítése és működésűknek elő­segítése, — nemcsak azért, mert a testület a ha­tóság teendőinek jó részét teljesíteni hivatva van, s igy a hatóságnak működését, — mely úgyis egyéb közigazgatási teendőkkel eléggé el van halmozva, — megkönnyíti, hanem kivált azon II. Oszkár sejtette mi járatban vau Aladár s ő maga kezdte tisztázni a helyzetet. Meguntam ezt a szembekötösdit, — mondá tü­relmetlenül. Vessünk véget neki. Én rendelkezésére állok. — ügy látszik egyetértünk. Oszkár e szavakra össze húzta szemöldökeit. Egy pillanatig habozott, aztán igy szólt: — És mégis! Engedje, hogy egyet-mást elmond­jak, mielőtt én is, ön is fegyverrel vívjuk ki jogunkat e leányhoz, a ki egy harmadiknak a menyasszonya. Mert hát különös egy helyzet mindhármunké. S meg lehet, mire végéhez ér történetem: ön máskép fog ítélni. — Kiváncsi vágyok rá. Oszkár a szemközti pamlagon foglalt helyet s el­mondd szerelme viszontagságait. Erzsi már gyermekkorától fogva nekem volt száva. Ritkán jöttem haza Becsből, hol tanulmányai­mat folytattam, de valahányszor viszont láttam — szi­vemben a szerelem egyre édesebbé és mélyebbé lett... Egy nap szomorú hir lepett meg. Könyves Gábort nagy csapás érte. Vagyonának nagy részét elveszte; a másik részt is CBak nehezen lehetett meg menteni. A segélyt Imre adta, a ki személyesen vette át az ügyek rendezését s csakhamar kedvező fordulat állt be. A távolban csak örülni tudtam e szerencsének-

Next

/
Oldalképek
Tartalom