Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-04-13 / 15. szám

'} ne mulaszSza el a fásítás felett ellenőrző jogát gyakorolni, mert ez az egyöntetűség kárára lenne. A kis-váczi dézsmaház tér parkká alakítása, a felső temetői útnak befá- sitása, a hétkápolna körüli térség par­kírozása, mind meg annyi jele annak, hogy vá­rosunk polgársága felfogta hivatását és megérté azt hogy csak úgy léphet rá a haladás és jólét ösvényére, ha a várost szépítve a fővárosi nya­ralókat körünkbe édesgeti. A kövezet vám életbe léptével kö­vezetünk is fog remélhetőleg javulni, mi szintén egyik legégetőbb szükség arra, hogy városunk haladását előmozdítsa. Nem kell azonban megállanunk a kezdetnél, hanem egy közös czél felé törekedve, vállvetve, egyetértéssel minden módon és lehető erővel kell folytatni a megkezdett munkát, s legelőbb is a házbér negyedek megváltoztatását behozni, mert ez a legnagyobb akadálya annak, hogy a fővárosiak nem jöhetnek tömegesen nya­ralni városunkba. Van ugyan még nagyon sok kivánni való, u. m. a sátor ügy rendezése, melyből vá­rosunknak szintén szép jövedelme lesz, az u t- czák tisztán tartása, a heti vásá­rok alkalmával ususban levő korcsmák előtti etetés, az utczákra való szemét kidobás eltiltása stb. de reméljük, hogy ezekre is rá kerül a sor, mely utóbbiakat különösen a nem messze levő tisztujitástól várjuk. Tűzoltó egyletünk is végre valahára, annyi felszólalás után megtartott köz­gyűlésével uj életre ébredt, s igy tűzoltó ügyünk is a rendes kerékvágásba tereltetvén a jóváha­gyott alapszabályok alapján remélhetőleg fejlő­désnek fog indulni. Úgy halljuk hogy a honvéd egylet elnöke — miután az egylet úgy látszik elenyészett az általános hazafiaskodás szalma tüzével — ez év­ben szándékozik felállítani a honvédé m- lék vas korlátját, hogy a júliusi em­lék ünnepélyre már teljes diszben álljon annyi év után szabadság harczunk ez emlék oszlopa. A színház épités ügyében is meg­tétetett az első lépés azzal, hogy a színi bizottság elnöke, városunk nehány érdeklődő polgárát összehívta értekezletre, s igy ha e téren is meg­tétetnek az értekezlet által elfogadott lépések a nyár folyamán színházunk építéséhez is hozzá lehet fogni s igy nem sokára várhatjuk színhá­zunknak s a szinügynek is föltámadását. Ha mindeme üdvös kezdeményezéseken vé­gig tekintünk ma, a feltámadás nagy ünnepe erősiti bennünk az érzetet, hogy „él még a sir felett is egy remény“ — s városunknak is lesz még feltámadása! Adja Isten! Helyi hírek. — Lapunk mimlen olvasójának boldog Húsvéti ünnepeket kívánunk ! = Képviselő választási mozgalom. Vá­rosunk függetlenségi érzelmű polgárai közt mozgalom indult meg, az iránt, hogy Hajnik Béla, ismert nevű, tehetséges fiatal fővárosi ügyvéd és iró képvise­lőül kandidáltassék szélső baloldali programmal. A ki­jelölő gyűlést legközelébb fogja össze hívni több be folyásos választó. II a j n i k Béla kilátásait a meg­választásra erősen fokozza azon körülmény, hogy apja Hajnik Pál kétszer — 1848-ban és 1861-ben — képviselője volt a váczi kerületnek s emléke még most is nagy népszerűségnek örvend. = Személyi hírek. Ellenbacher István székesegyházi kanonok, nagy prépost s a vácz-egyház- megye nestora veszélyes betegen fekszik. — Dr. Freysinger Lajos kir. közjegyzőnk a Húsvéti ünnepekre Pozsonyba és Bécsbe rándult. = Megyénk közgyűlése f. hó 15-én és a következő napokon fog megtartatni, mely alkalommal fog tárgyaltatni a kövezetvám behozataláról szóló sza­bályrendeletünk is, s egyúttal a megüresült járási se- géd-szolgabirói állás betöltése is meg fog ejtetni. Biz­ton remélhetjük, hogy a kövezetvámügyi szabályren­delet jóvá fog hagyatni a megye gyűlés által s a járási értekezlet által kandikált helyettes segéd-szolgabiránk Kovásznay Kovács Ferencz is meg leend vá­lasztva. = Jobb a legyhíizban. Ifj. K a b a s György szíjgyártót lopásért 3 évi fegyházra Ítélték, büntetése kiállására Váczra küldötték. Itt két évet le is ült s ekkor, mint jó magaviseletüt, saját kérelmére m. hó 19-én föltételes szabadságra bocsátották. Le­ment Váczról a fővárosba, de minthogy azóta nem tu­dott semmiféle keresetet találni, tegnap jelentkezett a rendőrségnél, kérve, hogy küldjék vissza Váczra, szí­vesen kitölti ott a még hátralevő idejét, mert itt éhen kellene meghalnia. = A i’égészeíi ásatás a Húsvéti ünnepek után folytattatni fog a hétkápolnai fasor kezdeténél, miután a méltóságos káptalan tervbe vette a hét­kápolna környékének szabályozását s parkírozását és igy remélhető, hogy a talaj egyenlővé tételekor szá- mos őskori sírra fogunk bukkanni, = Uj vendéglős. A káptalan sörházat május elsőtől eddigi birtokosától Sadovszky Lajostól, ki városunkból Szobbra, költözik át s ott a nagy ven­déglőt fogja bírni, R assovszky Mihály veszi át, kit mint e téren ügyes szakembert mindnyájan isme­rünk, s igy fölösleges őt ajánlanunk közönségünk pár­tolásába. = A pestmegyei vöröskereszt egylet szervező bizottsága f. hó 16-án d. u. 4 órakor a me­gyeház nagytermében ülést tart, melyre a félegyházi, halasi, nagykőrösi nagy-kátai, kecskeméti, fóti, mo- nori, czeglódi és kiskőrösi fiókegyletek és a váczi vi­déki választmány két-két írásbeli meghatalmazással ellátott képviselőt küldenek. = Eke- és gépverseny Festmegyébeu. Pestmegye pártfogása alatt álló állattenyésztést elő­mozdító egyesület elhatározta, hogy az idei szarvas- marha kiállítás alkalmával Czegléden julius 22-én eke és kisebb gépversenyt rendez, s e végből gróf Sza- páry István főispán elnöklete alatt egy 50 tagú bizott­ságot küldött ki. = Sziuelőadíís. A váczi kath. legény-egylet holnap Ilusvét másod ünnepén a löhaz termében fel­állított színpadon az egyleti beteg alap javára A 1- m á s s y Tihamér közkedveltségü népszínművét „A Mi li már it“ hozza színre a czimszerepben Vörös Anna kisasszonynyal, kinek szép hangja már elég ajánló levél arra, hogy közönségünk élénk részvétet tanúsítson e jótékonyczélu előadás iránt, különben a próbák is tanúskodnak arról, hogy közönségünknek egy élvezetes előadást lesz alkalma végig nézni. Az előadás után táncz mulatság is lesz. A mulatság után hazatérők kényelméről akként gondoskodott a rende­zőség hogy Kecskés József fogatai személyenkint 25 kr. szállítási díjért a közönség rendelkezésére fognak állani. Az előadás kezdete esti fél 8 órakor lesz. Je­gyek ára: Ülőhely az első 4 sorban 1 frt 20 kr. a következő 6 sorban 90 kr. a többi sor 70 kr. állóhely 50 kr. Jegyek előre kaphatók Meiszner Rudolf divat­kereskedésében. = A muzeiinicgylet részére T o r d a y Sándor ur egy érdekes régi vas pecsétgyűrűt ajándé­kozott, melynek lapjára halálfő és csontok, a gyűrű karikára pedig különféle hangszerek vannak vésve. Lázár Rózsa k. a. egy M. Terézia féle réz 1 krost 1762-ből. P a n n e r Erzsébet asszony Kossuth féle 10, 5, 2, 1 frtos és 30 pengő kros papír pénzeket. = A nagyhéti ünnepélyes kath. egyházi szer­tartásokat, püspökünk ő Excjának gyöngélkedése miatt Neszveda István leendő fölszentelt püspök ő méh' tósága vógezé. A nagycsötörtöki lábmosás után a 13 apostolt jelképező szegény a püspöki palota nagy ter­mében mogvendégeltetett, mely alkalommal nekik az ételeket felszolgálták, Virter Bertalan ez. püspök, Jung János, Tanács János kanonokok, s Csávolszky József, Hegyi Antal udvari papok. == A püspök Bzentelés jövő vasárnap fog megtartatni bibornok herczegprimásunk ő Eminentiája által Esztergomban, mely alkalomra a felszentelendő püspök Neszveda István ő mlts. iránti tisztele­tünk kifejezéséül, városunkból Polgármesterünk veze­tése alatt egy küldöttség fog felrándulni Esztergomba. = milimíiri“ szerzője Yáezon. A mint értesülünk Hajnik Béla ur, ki a napokban váro­sunkban időzött a Ilusvét hétfői szinelőadásra körünkbe érkezik s ugyan akkor vele jön sógora Almásy (Hr. Balogh) Tihamér a ki az ekkor színre kerülő pályanyertes darabot irta. = Összeégett. L ő v y József veresegyházi re­gale bérlő fia Miksa f. hó 3-án fél 11 órakor pálinka főzés közben olvasván elaludt s az égő petróleum lám­pát oly szerencsétlenül döntötte fel, hogy a petróleom rá ömölvén egészen lángba borult, kiáltozására ki sem, jelenvén meg arczát az összeégéstől megmentendő a nyers törkölbe dugta, s csak később midőn már bor­zasztón összeégett jöttek segítségére s oltották el a testét körülölelő lángot. Bár súlyos sérüléseket szen­vedett életben maradásához van remény. == Halál ozás. Silber stein D. L. a váczi izraelita orthodox hitközség főrabbija ki előbb Jeru­zsálem! rabbi volt, szerdán meghalt; temetése ma d. u. 1 órakor lesz. = Méhészet Váczon. A méhészet iránt ér­deklődő nehány fiatalunk a városi faiskolában méhest állított fel, melyben már eddig is négy kaptár van működésben. Irodalom és zene. = „A líépes Családi Eapolt“ 27-dik száma a kő­vetkező gazdag tartalommal jelent meg: A virág árus leány (köl­temény) Komócsy Józseftől. „A kis Giziké“ Balázs Sándortól. „Késő“ (költ.) Prém Józseftől. „A lelkiismeret hatalma“ Szomor- falvy Andortól. „Modronvölgyi történetek“ Bret Harte után ford. Wirtzfeld Béla. „A meleg cipó“ Szukáts Lajostól. „Szent kirá­lyaink ereklye tartói az ötvös mű kiállításból. A tárczában : a Teleki pályázat. Képek, hirek stb. = Az „Ezeregy Éjszaka“ Il-ik füzete is megjelent Nádor Kálmán kiadásában. Áz első füzet megjelenését méltán jeleztük örvendetes esemény gyanánt utóbbi számunkban; örven­s előtte ismételgettem nem egyszer általa kérdezve, hogy pap nem leszek soha. „Ha püspök lennél fiam, akkor sem?“ „Még akkor sem!“ Feleltem én a há­látlan. Mert bizony mi tagadás benne biz én a pap házánál szerettem meg a világot. És ebben a világ­ban azt a fényes hintókat azokkal a czifra huszá­rokkal, amiket ő méltósága küldött le elénk a Du­nához, mikor a Szt. István gőzössel megérkeztünk Váczra. Forrón sütött a nap a hajó fedélzetén, de én nem hagytam volna el azt semmiféle kincsért: onnan látszott legjobban az a sok nemzeti szinü zászló, amiken az én atyám neve volt fölirva. Ki kötöttünk. Zúgó moraj vegyült a levegőbe, a parton álló ezrek éljen kiáltása volt az. A nép vállán vitt a városba, elől atyámat emelték, utána én következ­tem a „kis követ.“ Életemben először voltam ily helyzetben, s ebből a magasból éreztem egy isme­retlen kéjt, a mely akkor kábultságba ejtett, most büszkévé tesz — egy emlékre. 1861-ben, márczius 26-án történt ez. Közel 25 éve annak. A gyermekből férfi, a férfiból öreg ember lesz annyi év után! De mint a hó alatt is él a nö­vényzet, s az első meleg érintésre kibúvik rejtekéből, úgy él az én gyermekvilágom e nekem szép hajtása, habár elfeledve is, s az időnek ezüst szálakból szőtt leple alól újra és újra a felszinre jut a visszaemlé­kezés éltető sugarainál. Mint a szép zenének lelkünket megragadó dal­lama csendül meg bensőmben az a lelkesitő riadás amely akkor körülöttünk felhangzott. A gyermekne­vetéstől a hős kiáltásáig benne volt ebben a hangban minden fokozat, a mivel csak az öröm, az elragadta­tás, a büszkeség, s a boldogságnak mámora szokott beszélni. De ott is voltak mindnyájan annál a válasz­tásnál. Gyermek, férfi és — a nők. És mikor vissza­mentünk, az otthonból haza, a hajó fedélzetén az indulás előtt Vácznak ifjú szép hölgyei átadták atyámnak akkor már Vácz követének, koszorújokat. Virágjainál csak az ajándékozó volt szebb, szalag­jai szinét csak az a festői csoport ragyogta túl amely a szeretet fényében sugárzott előttünk. Mi­kor azok szeretnek, akiktől szeretni megtanul az ember. Az öreg városházán, már régen belepte a por annak a választásnak az emlékeit. Azt a szép fehér selyem zászlót, nők kezétől aranynyal kihimzett ne­vével atyámnak, azt a jegyzőkönyvet, a melyben meg van írva, hogy Váczon kegyeletté emelte a ha­gyományt egy emberben a választók összesége. Por lepi mindezeket. Kint porladoz az én korán elköltö­zött atyám is. De én nem hagyom eltűnni ezt az emléket. Megcsókolom földjét, amely visszavette azt amit adott, s a szétszóródó port abból az időből egybegyiijtöm én — a porszem. A magyar kávés. Irta : KIS PLUTO. A „Csillag“ tér előtt melynek sétánya ma már csak emléke a múltnak, a szél utcza sarkától a másik ház előtt, négy tetőtlen rúd meredez az égnek, várva a fedelet mely nyáron át annyi vendégnek nyújt ár- nyatadó hűs helyet. Az ajtó felett egy tejüvegből készült globus mu­togatja az elkésett utasnak pislogó világát, mely szint­úgy hívogatja befelé az arra járót. Az a csín, az a tisztaság a mely az egész házon meglátszik majdnem olyan vonzó, mint a barátságos házi gazda, a ki szerencsés jó napot kíván, csak úgy magyarosan, délutánonként a vendégeinek. Hanem hát ez nem nagy érdem. Erről még nem igen kellene karczolatot Írni, nem még; az olyan iczin- piczin kis embernek sem mint a milyen Kis Plútó úri csekélységem! De a mit én itt leírni fogok azért már érdemes tollat fogni, mert azt a mit ő tett meg a vácziakért, azt olyanok se igen teszik, kik nálánál külömben em­bereknek tartják magokat. Talán e lapok olvasóinak furcsán fog tűnni az hogy kávésról tarczát is ir az ember. Furcsa biz az egy kissé magam is megvallom, de mikor valaki any- nyi érdemet tett rá mint ez az ember akkor megírom ; megírom még akkor is, ha azzal is gyanúsítanak, hogy fáradságom dija fejében egy-két hónapig ingyen ször- csölhetem a „mokkát“ vagy „kapuczinert“ és ingyen kináltatom magam a „Miskától“ dynamitmentes bri- tannikákkal, melyet itt a kávéházban szopókával együtt egy huuczut piezuláért veszteget a kujon. Megírom még akkor is, ha azzal a gyanúval találkoznám, hogy reklámot akarok csapni a „Magyar kávésának hogy csak a lánya várja be a polgári há­zasságot .... De felteszem a szives olvasóról, a ki Kis Plútót ismeri az tudja azt is, hogy ő mindig és mindenben csak a jót és szépet dicsérte, mig a helytelen dolgo­kat mindenütt és minden alkalommal ostorozta. Azért tehát, ha én Velzer János dolgait mondom el, nem dicsérem, mert azok az én dicséretemre nem szorultak, azok eléggé dicsérik a gazdájokat. No, de térjünk a kávéházba. Belépéskor az ajtó val szemben megakad az ember szeme Munkácsynk nagy műremekének másolatánál, mely oly megkapóan oly hűen van ábrázolva hogy, azt több elismert művész is megdicsérte. Különösen Krisztus alakja, az olyan plasztikus mintha csakugyan ott állna fenség­teljesen Pilátus előtt. A hol ez a kép van felfüggesztve, az az olvasó szoba. Falán zöldre vannak festve. Ilyen a bútorzata is. Talai öt-hat asztal van elhelyezve benne, telve új­ságokkal. Az ajtó négy sarkában virágcserepekben az örökzöld mintegy emlékeztetésül azon szobrocskákra melyek a fali állványokon elhelyezve vannak. Ott a hallhatatlan népköltőnk, a nemzeti dalnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom